A Jog, 1906 (25. évfolyam, 1-52. szám)

1906 / 37. szám - A birói függetlenség

A JOG 261 Ezután általános helyeslés mellett Somlyódy Istvánt kérte az ! ügy előadására. Somlyódi István: A mozgalomnak rövid története van. Az 1903. évben tartott birói kongresszus az akkori igazságügyi minisz- ! terhez memorandumot terjesztett, de a válságos politikai helyzet megakasztotta a parlament működését és igy a mi bajunk orvoslásából semmi sem lett. Legelső bajunk, hogy az elsőfolyamodásu bíróságok javadalmazása még a kereskedősegéd fizetésénél is kevesebb. Felkiáltások: Nem lehet megélni! - Ez nem illik a magyar államhoz. Ez az oka annak, hogy a magyar bírói kar annyira el van adósodva ! Felkiáltások : Mert nincs elég fizetésünk! — Hogy a birói függetlenség csak papiroson van meg, azt legjobban mutattak meg a legutóbbi szomorú események. Hogy helyzetünk igen szomorú: annak három oka van: 1. A középponti miniszteri hatalom túltengése ; 2. a bíróságoknak önkormányzati joga alig van ; 3. a főhiba azonban bennünk van, ezt nyíltan ki kell mondani, a bennünk rejlő álszemérem az oka mindennek! Magyar János dr. (törvényszéki biró): Gyávaság az, nem álszemérem. — Meg kell alkotni a magyar kir. bíróságok országos egyesületét, vegyük magunkhoz a jövő nemzedéket, a jegyzőket és a joggyakornokokat, legalább akkor kilátás van rá, hogy egy szebb jövő reményében dolgozunk most s azok számára szerezzük meg a birói függetlenséget. A beszédet éljenzés követte. Somlyódy ezután felolvasta a következő határozati javaslatot: • A szegedi bírák és ügyészek értekezlete kimondja, hogy a magyar birói függetlenségnek, mint egyik alkotmánybiztositéknak ugy erkölcsi, mint anyagi tekintetben mielőbbi kiépítését elsőrendű alkotmányjogi kérdésnek tekinti. Az 1903. évi birói kongresszus által kiküldött és e hónap 16-ára Budapestre már összehívott országos állandó bizottságot megkeresi aziránt, hogy a magyar birói függetlenség mielőbbi kiépítése érdekében az országos birói kongresszust Budapestre mielőbb hivja össze és intézkedjék aziránt is. hogy egy állandó országos birói szervezet már ezen a kongresszuson megalakítható legyen. Továbbá megkerestetik az országos állandó bizottság aziránt is, hogy a felsőbb birói és ügyészi kart, valamint a bírósági és ügyészi segédszemélyzet tagjait (joggyakornokok, aljegyzők, jegyzők) is a kongresszuson való részvételre felszólitván: a kongresszust képviseleti alapon szervezze. Végül kimondja az értekezlet, hogy a bírósági reformok irányát és célját mintegy tájékoztatásul már most a következő 12 pontban jelöli meg: 1. A bírák és ügyészek, valamint a bírósági és ügyészségi segédszemélyzet javadalmazása külön törvényben rendezendő. 2. A kötelező doktorátus eltörlésével a birói és ügyvédi kvalifikáció egységesítendő. A biró és ügyész, külön ügyvédi vizsga letétele nélkül, ügyvédi gyakorlatot kezdhessen. 3. A dijtalan joggyakornoki intézmény eltörlendő. Ehelyett behozandó lenne az egyévi próbaszolgálat. A véglegesített joggyakornok fizetése 1,600 koronáig felemelendő lenne. 4. A titkos minősítés, mint az absolutismus és bürokratismus késő maradványa, eltörlendő és a minősítés a szaktanácsok elé utalandó és az érdekelteknek a kötelező értesítés mellett egyfokú jogorvoslat lenne biztosítandó. 5. Miután a biró függetlenségét fölfelé csakis egy a gyakorlati élet mindennapi eseteivel is számoló szolgálati pragmatika biztosithatja, ez mielőbb megalkotandó. 6. Az aljegyzői, albirói és aiügyészi elnevezések, mint a birói és ügyészi állás méltóságával össze nem férők, mielőbb megszüntetendők. A jegyzők aszerint, mint a gyakorlati biró, vagy ügyvédi vizsgát már letették vagy még nem tették le : a X. és IX. fizetési osztály fizetési fokozatai közt, szolgálati idejük arányában felosztandók és az alcim eltörlésével lett bírák és ügyészek a VIII. fizetési osztályba, a mostani birák és ügyészek pedig a VIII. fizetési osztályból a Vil ik fizetési osztályba, szolgálati idejük arányában és egyenlő arányban elosztandók és az ekként a VH-ik fizetési osztályba besorozott és ez idő szerint ebben a fizetési osztályban levő birák és ügyészeknek 33 százaléka a helyi előléptetésként táblásitandó, illetőleg táblai birói cimmel és jelleggel és főügyészi helyettesi cimmel és jelleggel lenne felruházandó. Az ügyészi és vizsgálóbírói pótlékok ellenben eltörlendők lennének. 7. A bírák elmozdithatatlanságának alkotmányjogi elvébe ütköző birák kirendelése, berendelése és a kisegítő kúriai birói intézmény eltörlendők és az igazságügyminisztériumba is csak kodifikácionális célokra és előre meghatározott mérsékelt számú birák és ügyészek legyenek berendelhetők. Ehhez Magyar János eme módosítását elfogadták: Az elnöki titkári állás nem a birói testületből, hanem miniszteri tisztviselővel töltendő be. 8. A táblásitott birák és kúriai rangú elnökök a megfelelő fizetési osztály első fokozatába éppúgy bejuthassanak, mintha valóságos táblai vagy kúriai birák lennének. 9. A bírósági és ügyészi lakbérek kivétel nélkül a katonai lakbérosztályoknak megfelelő mértékben állapíttassanak meg. 10. A birói és ügyészi állások betöltése törvényhozás utján szabályozandó. 11. A nyugdíjtörvény oda módosítandó, hogy a biró és ügyész 30 évi szolgálat után teljes fizetéssel nyugdíjaztatását kérheti, de hivatalból a fegyelmi eljárás nélkül — a teljes munkaképtelenséget kivéve — a biró és az ügyész kivétel nélkül csak a 70-ik életévében legyen nyugdíjazható. Itt elfogadták Marion József dr. törvényszéki bírónak az özvegyi nyugdij fölemelésére és Pollner Kálmán törvényszéki bírónak a gyermeknevelési járulék megállapítására vonatkozó javaslatát. 12. A megalkotandó «m. kir. birák országos egyesülete> a bírósági és ügyészségi alkalmazottaknak nemcsak erkölcsi, hanem anyagi támogatását is céljául tűzi ki. A tizenkettedik pont után fölszólalt Magyar János dr. törvényszéki biró és felindulástól remegő hangon tartott beszédében kifejtette, hogy a biró ügyének rendezése sürgős. A vasutasok fizetését most ismét fogják emelni, pedig azoknak a mellékfoglalkozás sincs megtiltva, a birák pedig semmiféle mellékfoglalkozást nem űzhetnek s olyan fizetésük van, hogy abból intelligens ember nem élhet meg. Indítványozza, hogy kérjék fel a kormányt a birák ügyének soronkivül való rendezésére, mert ez az állapot tovább nem tarthat és különösen az első folyamodásu bíráknak valósággal elveszi a munkakedvét. Ezt az indítványt is elfogadták. A tizenkét pontból álló javaslatot az ez évi októberben megtartandó birói kongresszusnak országos előkészitő bizottságához küldik föl az erre fölkért Nagy Aladár, Magyar János és Somlyódy István utján. Ez a bizottság e hónap 16-án tart ülést Budapesten. Birák mozgalma. A szolnoki kir. törvényszék birái és jegyzői Félix Antal dr. kir. törvényszéki elnök elnöklete alatt folyó hó 3-án gyűlést tartottak, amelyen Kemény Zoltán dr. kir. törvényszéki biró indítványához képest elhatározták, hogy a birák állandó egyesülését szükségesnek tartják és e végből az összehívandó országos congressus elé javaslatot terjesztenek, melynek megállapítása végett Lippe Vilmos kir. itélő táblai biró elnöklete alatt egy bizottságot küldtek ki, melynek tagjai: Horváth Vilmos és Kemény Zoltán dr. kir. törvényszéki birák, Szűcs Sándor kir. alügyész és Brandi József Gyula dr. kir. törvényszéki aljegyző. Elhatárolták továbbá, hogy a mozgalom általánosítása érdekében érintkezésbe lépnek a szegedi kir. törvényszékkel, ahol hasonló mozgalom indult, meg. Bírósági jegyzők mozgalma. A nagybecskereki királyi törvényszék és a kerületébe tartozó kir. járásbíróságok jegyzői kara e hónap 6-án értekezletet tartott, melynek tárgya a birák és a bírósági jegyzők helyzetének javítása, valamint a bírósági szervezet módosítása érdekében megindult országos mozgalomhoz való csatlakozás volt. A gyűlés egyhangúlag kimondotta, hogy az országos mozgalomhoz csatlakozik. Megállapították egyben kívánságaikat, melyek kivívását a mozgalom céljául tekinteni ki vánják. E kívánságok főbb pontjai a következők: A bírósági aljegyzők a X., a jegyzők a IX., a birák, a birói függetlenséggel fogalmilag ellentétben álló albirói elnevezés eltörlésével a VIII. VII. osztályba soroztassanak. Végül szerveztessenek a felsőbb bíróságok mintájára az alsóbiróságoknál is szükséges számú tanácselnöki állások s ezek a VI. fizetési osztályba tétessenek. Kívánták továbbá azt is, hogy az összes bírósági állásokra való kinevezésnél a bíróságok ajánlatához a kinevező hatóság kötve legyen. A kvalifikációt illetően kívánták a birói és ügyvédi vizsga egységesítését. Mozgalmat indítottak egyúttal az iránt, hogy az ország összes bírósági jegyzői kérjék fel a területükön levő országgyűlési képviselőket, hogy a legközelebb összeülő országgyűlésen ezen — az igazságügy általános érdekében levő — kívánalmaik teljesítését előmozdítsák. Elhatározták végül, hogy az e hónap 23-án Budapesten összeülő országos kongresszuson magukat képviseltetik s erre egyik aljegyző társukat küldötték ki. — Ugyancsak csatlakozik a mozgalomhoz a beregszászi kir. törvényszék jegyzői kara is és a budapesti értekezleten a következő kívánságokat fogják előterjeszteni; 1. A dijtalan joggyakornoki alkalmazást szüntessék meg. 2. A joggyakornok a XI. fizetési osztály második fokozatába való sorozással neveztessék ki és e fizetési osztály első fokozatába legfeljebb két év alatt lépjen elő. 3. Az aljegyzői cím töröltessék el és csak 1. és Il-od osztályú jegyzői állások szerveztessenek a törvényszéki vagy járásbirósági jegyzői cim fenhagyásával. 4. A II. osztályú I jegyző a X. fizetési osztály 3-ik fokozatába való sorolással neveztes; sék ki és ezen fizetési osztály fokozataiban évenkint előlépjen. 5. Az a joggyakornok vagy jegyző, ki a gyakorlati vizsgák | bármelyikét megszerzi, e vizsga letételének ideje szerinti sorban í hivatalból a IX. fizetési osztály 3-ik fokozatába sorozással I-ső osztályú jegyzővé neveztessék ki és e fizetési osztály fokozataiban 3 évenként lépjen elő. 6. A birói képesítést meg nem szerző II. oszt. jegyző a X. fizetési osztályban eltöltött 6 esztendő lejártával rangsor szerint I. osztályú jegyzővé neveztessék ki a IX. fizetési osztály 3-ik fokozatába és e fizetési osztály fokozataiba 3 évenkint lépjen elő. 7. A birói állásra képesített I. oszt. jegyzők, ha biróvá a IX. osztályban eltöltött 9 év alatt sem neveztetnének ki, ezen időtől számított 5 évenként, legfeljebb 4 ízben nyugdíjalapjául szolgáló 200—200 korona pótlékban részesittessenek, mely pótlék későbbi birói kinevezés esetén sem volna megszüntethető. 8. A birói és ügyvédi képesítés egységessé teendő.