A Jog, 1906 (25. évfolyam, 1-52. szám)

1906 / 37. szám - A birói függetlenség

262 A JOG Ügyvédek a szegedi iparkongresszuson. A mult napokban Szegeden tartott iparkongresszuson a következő ügyvédek vettek részt: I. Heteés Antal dr., a magyar védőegyesület és az orsz. ipartártoló szövetség jogtanácsosa: A nagy-, közép-, és kiskereskedők kívánságai és sérelmei. Elfogadott határozati javaslata: 1. A kereskedelem közvetítvén az országos fogyasztás legnagyobb részét, leginkább annak áll módjában iparunkat hathatósan fejleszteni az által, hogy a fogyasztást hazai iparcikkeink felé tereli. E végből a kereskedői osztály általában és főleg nagykereskedőink az eddiginél jóval nagyobb mérvben vonandók az ejlesztés körüli tevékenységbe. Viszont alkottassék meg a lehetősége annak, hogy az iparfejlesztésre fordított áldozatai a kereskedőknek is megtérithetők legyenek, mivégből kívánatos, hogy az 1889: XLIX. t.-c. oly irányban egészíttessék ki, hogy az e törvényben statuált állami kedvezmények a kereskedőknek is megadhatók legyenek. 2. Addig is, mig az állami kedvezményekről szóló 1889. t.-c. rendelkezései a fenti értelemben ki nem pótoltatnak, kívánatos, hogy az adókivető bizottságok ama kereskedőknek, akik a hazai iparcikkek forgalomba hozatala érdekében áldozatokat hoznak, az áldozatok arányában adójukat leszállítsák, illetve alacsonyabb tételben állapítsák meg. 3. Tényként megállapítja az iparpártoló kongresszus, hogy a hazai ipar és kereskedelem az országgyűlésen nincsen olyan arányban képviselve, amint ez a közgazdasági ágak fontosságánál fogva szükséges lenne. Ez okból felhívja a kongresszus ugy társadalmunk, mint a kereskedelem és ipar közegeit, hogy jövőben képviselőválasztások alkalmával oda törekedjenek, hogy az országgyűlésbe gyakorlati kereskedők és iparosok és e közgazdasági ágak tényleges hozzáértői is kellő számban választassanak be. I.I Huszár Kálmán dr., bpesti ügyvéd: a jogsegély szabályozása Magyarország és Ausztria közt, a magyar ipar és kereskedelem megvédésére. Elfogadott határozati javaslata: A feleknek idegen nyelvű iratok csak hiteles magyar fordításban kézbesíthetők kényszer utján. Ha a megkereső bíróság az iratokhoz hiteles fordítást nem csatolt, ez annak költségére a megkeresett bíróság által szereztetik be. A bizonyítás felvételére, tanuhallgatásra, szemlékre, eskükivételekre és más bírói cselekményekre irányuló megkeresésekre a bíróságok, vagy maguk, vagy az ügyvédek közül kirendelendő bírói megbízottak utján és csak akkor tehetnek eleget, ha a megkereső levelek és ezeknek ama mellékletei, melyeknek ismerete szükséges ahhoz, hogy a megkeresés foganatosítható legyen, hiteles fordítással elláttatnak. Ha a megkereséshez hiteles fordítás nem csatoltatott, ez a megkeresett bíróság által szereztetik be. Ugy a birói megbízott, minf a torditás költségei megtérítendők. A végrehajtási törvény 4. §-a, mely szerint a végrehajtás a viszonosság előfeltétele alatt feltétlenül elrendelendő, hatályon kívül helyeztetik A végrehajtási határozatokat a végrehajtás foganatosítására illetékes bíróság a félnek közvetlenül ennél benyújtandó kérvényére hozza meg, a kérvényhez csatolandó kereset és ítélet és ezeknek kézbesítését igazoló vevények alapján, melyek hiteles fordítással ellátandók. A végrehajtás elrendelésének csak az 1891 : LX. t.-c. 3. §-ába foglalt általános előfeltételek alatt, amelyeknek fenforgása a végrehajtási törvény 9. §-a szerint hivatalból, illetve annak 10. §-a szerint eljárás mellett (előzetes delibationális tárgyalás) állapítandó meg — van helye. III. Fazekas Oszkár dr, a magyar jogvédelmi egyesület titkára: Az iparpártolás jogi feltételei. Elfogadott határozati javaslata; 1. Mondja ki a kongresszus, hogy sürgősen szükségesnek tartja, miszerint a verseny tisztességének oltalma kodifikatorius természetű törvényhozási alkotásban kimerítő szabályozást nyerjen és hogy annak a keretében az áru származása, anyaga és egyéb lényeges tulajdonságai tekintetében a vevőnek a tényleges visszonyok felől való megtévesztése — történjék az közvetlenül, vagy közvetve, iratban, vagy szóbelileg — büntetés terhével megtiltassák. 2. Mondja ki, a kongresszus, hogy sürgősen szükségesnek tartja a jelenleg hatályban levő két védjegytörvény reformját és annak keretében különösen oly törvényhozási intézkedést, amely lehetővé teszi, hogy a közérdeket szolgáló egyesületek jelvényei is a védjegyekéhez hasonló irányban és terjedelemben törvénves oltalmat élvezzenek. 3. A kongresszus megbízza a végrehajtó bizottságot, hogy az ország kereskedelmi és iparkamaráihoz, valamint érdekelt szaktestületekhez az A) és B) alatt megjelölt indítványok tárgyában indokolt megkeresést intézzen avégből, hogy azok megvitatás és a kormányhoz intézendő felterjesztés tárgyaivá tétessenek. Külföld. Külföldi irodalom. l:rancisco Ferraz de Macedo dr.: v~Crime et Crimineli>. A portugál orvosi karnak több kiváló tagja foglalkozik büntetőjogi tanulmányokkal. E tanulmányok — túlnyomó részükben — a kriminalanthropologiai kutatásokra vonatkoznak és iróik többnyire a legtekintélyesebb orvostudorok. Ezek közzé tartozik Francisco Ferraz de Macedo dr. is, aki föntebb idézett s francia nyelven megjelent munkájában a büntettet és a bűntettest tette gondos és beható megfigyelése tárgyává. A szerző első sorban a bűntett problémájával foglalkozik. A bűncselekmények — szerinte - két nagy csoportba oszlanak, amennyiben egyik részük tet méssetes, helyrehozhatatlan szerveseti kárt okos, másik részük pedig a társadalmi összhangban idéz elő egészben vagy egyenértékben helyrehozható kárt. E két csoport közül az előbbit a természetes büntettek csoportjának nevezhetjük, mert az abba tartozó bünI cselekmények a szervezet ellen követnek el merényletrt; az | utóbbi csoportot alkotó bűncselekményeket pedig társadalmi j bűncselekményeknek tekinthetjük, mert a társadalmi törvények neve alá foglalt szokásokat sértik. A természetes bűntetteknél mindenekelőtt az emberi szervezet destrukcióját előidéző közvetlen merényletet látjuk, amely egy oly természetes produktumot küszöböl ki, amelyet nem lehet helyrehozni; de történhetik oly támadás is, amely az emberi szervezet egy, vagy több tagjának az elvesztését eredményezi és olyan is, amely a szervezet funkcióiban állandó jegyet hagy hátra, végül a támadás olyan is lehet, amely a szervezet egyes részein sebet hagy hátra. Világos, hogy ezen támadások maximális foka végzetes kimenetelüktől függ, s közzéjük sorolandó az erőszak is. A bűncselekmények ezen osztálya annyira fontos, hogy azokat még a műveletlen népek is igen szigorúan büntették. Éppen ezért ezen bűncselekményeket főbenjáróknak nevezhetjük s megkülönböztethetjük még közöttük, a rombolással azonos eredményeket előidéző közvetlen támadásokat is, mint a mérgezést, a halálos tőrbecsalást, stb. E bűncselekmények tettesei és áldozatai mindegyik társadalmi osztályból kerülnek ki, de a tettesei túlnyomó számmal mégis csak az alsóbb osztályokból valók s gyakran csupán más személyeknek az eszközei. A társadalmi büntettek szintén általános, vagy pedig szűkebb jellegűek, de valamennyien lázadást képeznek a különböző állami törvények, szabályzatok, szoicások és erkölcsök ellen, amelyek a nemzetközi szerződésektől az egyénig, az emberiséget alkotják. E bűncselekmények elkövetői néha a magasabb körökből kerülnek ki, de túlnyomó részük mégis az alsóbb néposztályokhoz tartozik. Igen sok olyan bűntett van, amelyet minden nép bűntettnek tekint, mint pl. a lopást, az erőszakot, a rágalmazást, stb.; de sok olyan cselekmény is van, amelynek a bünösségi foka az egyes nemzeteknél fölötte változó, ugy, hogy ami az egyiknél bűn, az a másiknál erény. Ilyenek : a vallási, politikai ! és az erkölcs elleni bűncselekmények. Az ezen csoportba tartozó bűncselekmények az egyes nemzetekre szorítkoznak s az érdekelt nép speciális törvényeit, intézményeit, stb. sértik s azoknak az aktív és passiv alanyai a társadalom minden osztályához tartoznak. Egy további csoportja a társadalmi bűncselekményeknek : a család ellen elkövetett bűncselekmények osztálya, amelyeket társadalmi családi bűntetteknek nevezhetünk. Végül az utolsó csoportot a nép tagjai ellen egyénileg elkövetett bűncselekmények képezik, amelyeket a szerző társadalmi egyéni bűntetteknek nevez. E fölosztás után, a bűncselekmény definícióját adja a szerző. Szerinte a bűncselekmény az egyéni organismns, vagy annak a természetes és elfogadott fnnetiói ellen irányuló s a társadalomban megalkotott rendet zavaró emberi támadás. A kriminalitásnak — a szerző szerint — négy alapoka van, u. m. az elmezavar, szervezeti túltengés, szerzett, vagy bekövetkezett elmebaj, és a szervezeti anomália folytán föllépő elmezavar. A három első csoportba tartozó bűntettesek osztályozása könnyű. Az elmezavart bűntettest pervers eszméiről, a tultengésben szenvedőt pedig arról ismerjük meg, hogy cselekedeteit szervezeti alakulásával egyezteti össze; a szerzett elmebajos bűntettest pedig arról ismerhetjük meg, hogy józan állapotban másként cselekszik, mint beteg állapotban. A negyedik csoport osztályozása a legnehezebb. Ide tartoznak a valódi bűntettesek. A kriminálsociologiai kérdéseket is sorba veszi szerzőnk. A halálbüntetés eltörlését anti-filantrópikus cselekedetnek tekinti; az atavismust, mint a bűnözés okát valószínűtlennek, sőt megengedhetetlennek tartja. Thót László dr. Küzdelem a jogtudományért. (Befejező közlmény.) A jogász benne áll a gazdasági és társadalmi élet küzdelj meinek tömkelegében és kénytelen azokat ott, ahol a törvény betűje nem rendelkezik, tisztán szellemi eszközökkel eldönteni.