A Jog, 1906 (25. évfolyam, 1-52. szám)

1906 / 36. szám - Az 1886. évi XXIX. t.-c. és társai [2. r.]

igazolt betegség folytán ismételhető meg egy ízben. — Tanfolyami berendelés alatt a berendeltek a budapesti beosztási hely fegyelmi hatósága alatt állanak. 14. pont. A vizsgálat a tanfolyam előadói közül kisorsolt 5-ös tanács (ílleb e az Írásbeli a tanács kiküldöttel előtt szóbelileg teendő le; magán-, büntető-, kereskedelmi, váltó- és külön jogi szakokból álljon. Mindenik szakra, ugy irás, mint szóbelileg 1 — 1 nap, összesen 8 nap forditandó. A vizsgálat eredménye felett a kérdező előadása alapján a tanács zárt ülésben dönt. A visszautasítás kettőnél több szakra: általános; háromnál kevesebb szakra: részleges. Az általános 1 év, a részleges 6 hó multán, de a tanfolyam megismétlése nélkül, — összesen két ízben ismételhető meg. 15. pont. A vizsgálatot sikerrel kiálló, vagyis azon képesített jegyző, vagy joggyakorló: «birójelölt» cimmel gépszerüleg előlép a IX. fiz. ^oszt. jelenlegi 3-ik fokozatának megfelelő osztályba^ és e minőségben — fegyelmi visszavetést kivéve — 4 évenkénti fokozatossággal gépszerüleg a jelenlegi IX. fiz. oszt. I-ső fokozatának megfelelő osztályba lép. 16. pont. A birójelöltek, ideiglenesen, egész hivatali tárcákat önállóan és személyes felelősség mellett elláthatnak; végzéseket (hagyatéki, telekkönyvi, váltó, kereskedelmi, büntető ügyekben), mint egyes birák saját nevük alatt hoznak és kiadmányoznak, — ítéleteket és perdöntő határozatokat azonban csak a beosztási előadó biró együttes felelőssége és ellenjegyzése mellett hirdethetnek és adhatnak ki jogérvényesen. Tanácsülésben nem szavaznak, de véleményük mindig megkérdezendő. Intézményesen biztosítandó, hogy ügykörük ne a jelenlegi albirói állás ügykörének helyére fejlesztessék. 17. pont. Joggyakorlók, jegyzők és birójelöltek ugy saját kérelmükre, mint hivatalból is áthelyezhetők, de csak az egyéb ügybeosztási előírások betartása mellett. Joggyakorlók, jegyzők, birójelöltek, ügyészek és bírák minősítése évenkint az illetékes tanácsbiróság teljes ülésében zárt tanácskozás utján, a kir járásbíróság, ügyészség vezetőjének, illetve az illető beosztási bírónak; üg\észnek vigy az elnöknek véleményező előadása alapján, 1 ízben a minősített részéről jogorvoslattal megtámadható határozattal állapítandó meg. A határozat csak jogorvoslat esetén indokolandó. 18. pont. Az albirói és alügyészi állás megszüntetendő; helyükbe a VIII. fiz. oszt. 3-ik fokozatával kezdődő bírói és ügyészi állások szervezendök és ezek első sorban és a 8. pontban írtaknak megfelelő módon, a birójelöltek sorából nevezendők ki, teljes ülésben történt, nyilvános és indokolandó, kötelező jelölés után, az igazságügyminiszter ellenőrzése mellett és előterjesztése alapján : O Felsége a király által. 10. pont. A birák gépszerű előlépési, elmozdithatatlansági, áthelyezési, bercncielési, kirendelési, tanácsalakitási, ügybeosztási, valamint a felsőbb bíróságok önkiegészitési előfeltételeinek és módozatainak körvonalozását az ez idei jegyzői kar a jelenlegi bírói és ügyészi kar tiszteletreméltó testületétől bizalommal és a szabad magyar nemzet állam sugallta eszme irányban, különösen pedig a Doleschall Alfréd dr. és Somlyódy István kir. birák által konkréten is kifejtett elvek szellemében várja. 20- pont. Addig is, míg az előző 19. pontban lefektetett eszmeirányzatnak megfelelőleg a kir. bíróságok jelenlegi szervezete, egy valóban független és feladata magaslatán mindenkép megmaradható, alkotmánybiztositó, modern magyar szervezetté, — nyomban munkába veendő, de évek szakadatlan és öntudatos munkásságát igénylő intézményekkel ujjászerveztetik: addig is, a jelen állapot átmenetinek gúnyolt joggyakornoki, aljegyzői és jegyzői állományában merőben sínylődő valóságos páriáik, noha csak helyi, ideiglenes és részleges, de azonnali segitő beavatkozást kérnek és a közélet minden nyilvánulásából előkiáltó indokok által támogatott joggal méltán el is vái nak a jogos igazság és közéleti becsület jegyében létre kelt és működő m. kir. kormánytól. Eme — hangsúlyozzuk — csupán ideiglenes és részleges segély, mintegy tüneti gyógykezelésként feltűnő — javítása helyzetünknek, szerintünk a következő 6 (módosított temesvári) pontban felsorolt intézkedésekkel volna elérhető — nevezetesen : a) Ugy a jelenlegi, mint a jövőben kinevezendő joggyakornokokra nézve a díjtalanság eltörlése. b) A joggyakornoki segélydij 1,400 és 1,600 K.-ra emelendő. c) A bírósági aljegyző a XI. fiz. oszt. pótlékolt 1-ső fokozatába soroztassék. d) A bírói vizsgát tett aljegyző vagy joggyakornok — visszamenőleges osztályozással s a 4 évi gépszerű előlépés betartásával — hivatalból jegyzővé és pedig a X. fiz. oszt: 2. fokozati kezdettel neveztessék ki. e) A kinevezéseknél a rangsor és az érdemadta jogosultság; ne az alacsonyabb, vagy magasabb, hanem egyedül a törvényes képesítés legyen irányadó. f) A birói és ügyvédi vizsga adta képesítés mielőbb tétessék egyöntetüvé. Külföld. Küzdelem a jogtudományért. Ezen cim alatt jelent meg nemrég a német könyvpiacon egy alig 50 oldalra terjedő röpirat <Gnaeus Flavius* álnév alatt, — melynek, ha más nem, ugy azon érdeme van, hogy a jogászvilágkét héroszát: Unger József dr.-t, a híres magánjogi írót, egyetemi tanárt és jelenleg a bécsi birodalmi közig, törvényszék elnökét, valamint Klein Ferenc dr. osztrák igazságügyminisztert felszólalásra késztette. A nagy feltűnést keltett röpirat merész céljául tűzi a mai jogtudományt és jogszolgáltatást halomra dönteni és helyébe a i - szabad jogkeresés és jogalkotás» elvét helyezni. «A biró — szerinte — ma esküjével van kötelezve az egyes jogesetet a törvény világos értelme szerint eldönteni. Ettől azonban szabad eltekintenie,, ha a törvény kétségbevonhatlan döntést nem szolgáltat. •— De vájjon esküt tesz-e a biró — kérdi Unger — csupán a világos törvények figyelembe vételére és nem-e a törvény követésére egyáltalában ? Beh kár, hogy a biró az ilyen eskü által van kötve, — mert nyomban félretolhatná a törvényt és helyébe helyezhetné a «szabad jogot*. És ha a törvény kétes, ugy a bírónak annak az egyik vagy a másik értelmezése mellett kell állást foglalnia. De honnét vegye azt a jogot, hogy a törvénynek egyik vagy másik lehető értelmét figyelmen kivül hagyja és saját felfogása szerint döntsön ? «A biró — Gnaeus Flavius szerint — eltekinthet másodsorban a törvénytől, ha szabad és lelkiismeretes meggyőződése szerint nem valószínű, hogy a döntés idejében fennálló államhatalom akképp döntött volna, amint ezt a törvény rendeli. Mindkét esetben ugy döntsön, amint a mai államhatalom döntene, ha ezen egyes eset lebegett volna szeme előtto. — De hogy szerezze meg a biró — kérdi újból Unger —ezt vagy azt a meggyőződést ? Hogyan Ítélkezzék az ^államhatalom» szellemében, in animam ? Főleg a mai parlamenti korszakban, amidőn a törvények csak három tényező megegyezése folytán jönnek létre ? Döntse-e el a biró a fennforgó esetet a képviselőház, a főrendiház vagy a korona vélt akarata szerint.- Megengedi ugyan a névtelen szerző, hogy «ha ily meggyőződést magának nem alkothat, akkor a szabad jog szerint határozhat", — de minek kellett akkor ez a nagy kerülő, hogy ezt az eredményt elérje? • Végre, — Anonymus szerint — kétségbeesetten bonyolódott vagy csak mennyiségileg kétes esetekben, mint p. o. kártérítésnél eszményi, immaterialis károk fejében, — kell és köteles a biró önkényüleg dönteni*. Önkényüleg? — mennyivel óvatosabb a tételes törvény! (a német ppts. 287., az osztrák ppts. 273. §§.). • Mindenkor azonban jogában álljon — Gnaeus Flavius szerint — a polgári per feleinek, közös előterjesztéssel a bírót bármely állami jogszabály figyelembe vétele alól felmenteni». Ez talán a legszélsőbb, «eltérő lépés az uttól>. A feleknek tehát közös előterjesztéssel jogukban álljon minden törvényt magukra nézve hatálytalannak nyilvánítani és a biró köteles legyen, esküje dacára, ennek meghódolni! Nincs tehát többé kötelező jog! A felek akarata suprema lex-értékü. Evvel tehát p. o. a korlátlan «egyetértő elválás» is válnék lehetővé és a válásnak mai gordiusi csomója egyszerre meg volna oldva! «A subjectivitás kihágásaival szemben, — Gnaeus Flavius szerint — elegendő védelmet nyújt a társas bíróságok kiegyenlítő többfejüsége és a felebbviteli bíróságok*. De mire való az, ha minden biró újból csak «szabad joga* szerint ítélne; ahány biró, annyi szabad jogforrás! Ez uton az ellentmondó határozatok okából —a még ugyanazon birói fórumnál sem tulnagy, és mégis annyira megkívánt jogbiztonság teljesen hajótörést szenvedne. Gnaeus Flavius ezen javaslatai által az egyén fölébe helyeztetik a. törvénynek, az egyéni akarat az állam akaratának. Szerinte oly időben élünk, «mely mindenütt hatalmasan érvényre juttatja az egyéni tényezőt. És ezért korunkat «a haladó individualismus korának» nevezi. Eddig persze azt hittük, hogy a 20-ik század sociális, vagy ha ugy tetszik sociálistikus. kollektivislikus század lesz. Ily körülmények közt talán jobb volna, ha többé nem fáradoznánk törvények alkotásával és tartalmuk tudományos feldolgozásával, — midőn birák és felek magukat «mindig* a törvény fölé helyezhetik. A ferde lejtőn tovább haladva, Gnaeus Flavius végül odáig jut, hogy a bíráknak svájci módon a nép általi választását javasolja, — Unger nem is akarja fejtegetni azt a kérdést, vájjon a Svájcban tett tapasztalatok oly fényesek és sokatigérők-e.- Angliában azonban fenntartják a birák kinevezését és ugyanerre tértek vissza Franciaországban is, a forradalom alatt a bírák választása körül tett keserű tapasztalatok után". Amúgy is a választások hypertrophiájában szenvedünk. Nagyok és alaposak az aggályok, hogy választott bírák nem bírnak az oly parancsolóan megkövetelt tárgyilagossággal és részrehajtatlansággal, hanem a politikai és sociális pártok engedékeny közegeivé válnak és magas tisztüket pártoskodóan gyakoro!ják ! Érvényesüljön-e talán ez a ^szabadság* a büntető, az alkotmány- és a közigazgatási jog terén is? Kétségkívül létezik egy terület, melyen a szabad jogalkotás jogosult, sőt kötelező. Ez ott van helyén, ahol a törvénynek hézagai vannak. Mivel az adott jogesetnek el kell döntetnie és a biró nem várhat addig, míg alkotva lesz az «ebbeli* törvény — ezt a «törvényüres» tért kell a bírónak quasilegislatorius tevékenységével kitöltenie és a konkrét esetre alkalmazandó objectiv jogot alkotnia. Nem szabad contra legem ítélkeznie, I de praeter legem jogot saját hatalmából alkothat. Erre azonban j csak akkor van felhatalmazva, ha minden más mód és eszköz meghiúsult arra nézve, hogy e döntést magából a törvénxből merít-