A Jog, 1906 (25. évfolyam, 1-52. szám)
1906 / 35. szám - A fővárosi rendőrség 1905. évi működése [4. r.]
A JOG 245 fel az eddig senki által figyelemre nem méltatott bajokat, mert ba nem tudják, ha nem beszélünk, hogyan válhassunk segedelmet?! Menjen el az ügy lelkes vezetőinek küldöttsége a kormány illetékes faktoraihoz, menjen el a pártkürök mozgalmas világába, menjen el az ország szine elé a törvényhozás templomába s ott kérjen segedelmet a nemzeti akarat mindenható nagysága előtt!! Folyamodjék a nemzeti képviselet minden tagjánál szövegezett kérelem alakjában külön-külön ; hozza tudomásul minden törvénytevőnek minden mi bajainkat, hogy tudják, hogy lássák, mily jogos amit kérünk, s hogy a megadás elsőrendű állami kötelesség. Hivja fel szószólóul a sajtó legtekintélyesebb orgánumait is, hogy az összes erők egyesült működése mielőbb sikerre vezessen ! Csak siessünk! . . . Kitartó küzdelmet, kartásaim! A lét viharának felkorbácsolt hullámai mindenünket elnyeléssel fenyegetik. Belföld. A fővárosi rendőrség 1905. évi működése. (Befejező közlemény.) A dactyloskopiával szemben a Bertillon-rcndszer elvesztette jelentőségét; csupán néhány esetben használtatott, mikor egyes letartóztatottak személykiléte felől külföldi hatóságoknál kellett tudakozódni és feltehető volt, hogy azok n'ncsenek az illetők ujjnyomatai birtokában. Ellopott vagy elsikkasztott tárgy nyilvántartatott az érték megjelölése nélkül 5,499 (6,376). Más helyen számol be a jelentés az elveszett és lopott tárgyakról. Elveszett 95,973 K. (41,902-08) pénz és értékpapír ; 579 drb (530) arany és ezüst ékszer, 508 (1,235) egyéb tárgy. 39 (66) állat. Találtatott 101,537 (63,231-68) K. pénz és értékpapir, 172 (188) db. ékszer, 1,046 (1,863) egyéb tárgy, 22 (53) állat. Van azok közt 140 tétel pénz, 167 pénztárca, 24 sorsjegy, 62 zálogjegy, 952 arany- és ezüstóra, 406 gyürü, 497 arany- és ezüstékszer és egyéb aranynemü, 161 ezüst és egyéb evőeszköz, edény és ezüstnemü, 1,003 férfi, női és gyermekruházati cikk, 543 férfi és női fehérnemű, 145 jármű, 41 élelmi cikk, 198 ágynemű, 21 élő állat, 8 dísztárgy, 14 műszer, 14 hangszer, 42 optikai cikk, 80 dohányzási cikk, 44 okmány, 65 konyhaberendezés, 16 könyv, 74 butornemü, 18 fegyver, 28 gép, 76 bőrönd, láda és táska, 48 takaró és pokróc, 15 piperecikk, 47 bot, esernyő, 30 egyenruha (!). 9 lószerszám, 22 nyomtatvány és irományok. Hogy mi történik e tárgyakkal, az a jelentésből ki nem derül. Ugy látszik, hogy nagy nehézséggel jár a rendőrségnél a tárgyhoz való tulajdonjognak igazolása és igy az illetők inkább lemondanak az igényről. A vége bizonyára az árverési hyenák közreműködése melletti elkótyavetyélés. Áttérünk most a fogház- és toloncügyre, mely ezúttal egészen más képben lesz bemutatva, mint a tavalyi jelentésben. Alig hisszük, hogy a visszonyok lényegesen változtak volna, — a jelentés tehát jobbnak látja azokat hallgatással mellőzni és igy a támadást és kifogást előre is lehetetlenné tenni. De kíváncsiságunk itt nem áll meg és bátrak leszünk annak dacára is alább néhány kérdést intézni. A toloncosztályban elzárás alá került 23,070 (23,642) egyén. Ezek közül eltoloncoltatott 9,647 (8,063). Felvilágosítást kérünk, hogy minek folytatja a rendőrség ezt a komédiát, melynek csupán az a közvetlen eredménye, hogy a toloncolás alá kerültek legnagyobb része a végponton visszafordul és fővárosunkat becses jelenlétével újból megtiszteli. Ezt a rendőrségi jelentések ismételve megerősítették, a mostani jelentés pedig arról bölcsen hallgat. Evvel azonban az ily kérdés még nincsen megoldva. Egy barbár intézmény csak akkor bir létjogosultsággal, ha erőszakossága célhoz is vezet, — állithatja azt rendőrségünk a jelen toloncozási rendszerről is? Kényszerutlevelet kapott 3,463, őrizettel ment 4,446 — 7,909 (8,289) egyén, köztük 2,312 nő. Kitiltatott az állami rendőrség területéről 729 (815) honpolgár és 74 (81) idegen. A toloncok közül elzáratott: csavargás miatt 3,509, köztük 612 nő ; a koldulás különféle nemei miatt 1,906, köztük 496 nő; tilos visszatérés miatt 2,330, köztük 726 nő. Itt persze csak azon toloncok szerepelnek, akiket a rendőrség újból nyakoncsipett, — de hány van, aki magát felismerhetlenné tudja tenni és az árgusok ilyenekben annyira éber szemét elkerüli? Verekedés miatt 266, köztük 31 nő. Bordélyszabályok áthágása miatt (hát ez a vétség mi fán terem ?) 626 nő ; titkos kéjelgés vagy leánykerités miatt 156, köztük 154 nő. Részegség miatt 1,393, köztük 256 nő; hajtási szabályok be nem tartása miatt 458 köztük 4 nő. Cselédtörvény megszegése miatt 524, ebből 496 nő; katonai jelentkezési szabályok áthágása miatt286 ; Amerikába szándékolt kivándorlás (a legújabb kihágás, melyről Btkv.-ünk mit sem tud) 2,204, köztük 886 nő stb. A letartóztatottakkal követett bánásmód a lefolyt évben is oda irányult, hogy azokra «lehetőleg javitó és a kiskorúakra nevelő hatással is birjon». Idyllikus leírásban olvassuk, hogy a «munkára önként jelentkezők fogdáikat naponkint tisztogatják, a tüzelőfát fürészelik, felaprítják, kerti munkát, meszelést végeznek. A nők pedig fehérneműiket vagy felső ruháikat javítják és alsó ruhanemüek készítésével foglalkoznak. Emellett férfiak és nők hetenkint 2-szer részesülnek külön fogdahelyiségekben vallási és erkölcsi oktatásban az illető felekezetek lelkészei részéről. A gyermekek és jó viseletű felnőttek pedig naponta egy apácától irást, olvasást, számolást tanulnak és célszerű ifjúsági olvasmányt kapnak (ezt is az apáca válogatja ki ?) — hogy erkölcsi érzületük helyes irányba tereltessék». Ez az érem egyik oldala. Más helyütt panaszolja a jelentés, hogy «a fogház és toloncház kibővítése elodázhatlanul szükséges», mert «a férhelyek elégtelen volta miatt jelenleg a 26 -28 egyén befogadására készült fogdában 50—60 személy és a 10 embernek megfelelő zárkában 15—20 nyer elhelyezést. Ez a tultömöttség okozta eddig azt, hogy «nem lehetett a gyermekeket mindig a felnőttektől elkülöníteni, ami a kiskorúak egyenes romlására vezet». Igy panaszkodott még az előző évi jelentés. Javultak-e azóca a visszonyok? El lesznek-e most már különítve a gyermekek a felnőttektől? Erre kérünk nyílt és határozott választ. Hallgatással az ily fontos kérdést elintézni nem lehet. Indirekt választ kaptunk ugyanezen kimutatásban, mely szerint 1905-ben 398 : 16 év^n aluli gyermek volt a toloncházban elzárva, — 31 el több mint 1904 ben. Indirekt válasz továbbá Andrássy Gyula belügyminiszternek legújabb rendelete, mely a 16 éven alóli toloncok szigorú elkülönítését és ezeknek is a visszaesőktől különválasztását, romlottságuk foka szerinti osztályozását elrendeli. A kiskorú bűntettesek száma egyáltalában folyton emelkedik ; 1904 ben volt a 16 éven alóliak száma 538, 1905-ben már 569. A letartóztatottak közt a kiskorúak száma 1,337-re rug, ami nem igen szól a toloncházi erkölcsnemesités hatékonysága mellett. A rendőrség bátor bajvivője mult évben felhívott bennünket, hogy a toloncházi állapotokról személycsen győződjünk meg. Erre készeknek is nyilatkoztunk és vártuk a főkapitányság meghívását — mindekkoráig hiába ! Nevezetes újításként sorolja fel a jelentés, hogy a termek és magánzárkák puhafapadlója klorcalcium-asbest padlóval pótoltatott és megfelelő szellőző nyílások alkalmaztattak. Ezért a levegő sokkal ti-ztább mint azelőtt. Ily közös szoba van 26 és inagánzárka 24. «Ezekben a minimális hygienikus szabályok szemmel tartása mellett elhelyezhető 442, elhelyeztetett pedig 2,040 férfi és női letartóztatott))! Ezek állítólag — mert hogy legyen ez az ily tultömöttség mellett lehetséges, — behozataluk után koruk, nemük, bűnözésük szerint osztályoztatnak és az egyneműek közös termekben, a többiek pedig magánzárkákban helyeztetnek el» (láttuk fentebb, hogy a közös teremben 50 — 60, a zárkában pedig 15—20 nyer elhelyezést, itt tehát magánzárka nem létezik). A moll-akkordok megnyugtatásunkra azt zengik, hogy a «nagyon piszkos egyén fürdőt kap, ruhája pedig gőzfertőtlenitőben tisztíttatik)). Képesek-e ezen megható részletek a sötét képet barátságosabbá tenni? Ha valahová, ugy ezen osztály élére egy tág látkörü, tapasztalt, humánus és a szükséges teljhatalommal ellátott főtisztviselő helyezendő, — mert itt talál ható azon archimedesi pont, mely körül az egész bűnügy forog. Az orvosi szemlére állított 2,857 letartóztatottak közül venerikus bántalmakban szenvedett 36 férfi és 64 nő, egyéb betegségben 62 férfi és 43 nő = 205. A toloncházba azonban nemcsak a közbiztonságra vészé lyes egyének, hanem «olyanok is beszolgáltatnak, kik aggkoruk, betegeskedésük miatt elnyomorodván, itt támasz nélkül élnek. Ezek vagy illetőségi helyükre lesznek elszállítva, vagy a főv. szegényházban elhelyezve. Van köztük sok hülye, elmegyenge vagy elmebeteg is, kik orvosi vizsgálat után elmegyógyintézetben lesznek elhelyezve.)) A házilag kezelt élelmezés a jelentés szerint teljesen kielégítő és e tekintetben nem fordult elő panasz. Cselédiigyi panasz 16,434 (15,773) merült fel; ebből a cselédek 9,982 esetben emeltek panaszt bérkövetelés miatt. Sok a baj e téren ; különösen a cselédkönyvek tartalma és a