A Jog, 1906 (25. évfolyam, 1-52. szám)

1906 / 34. szám - A fővárosi rendőrség 1905. évi működése [3. r.]

236 A. %JOG 118i Az ismeretlenül maradtak nagyobbára a Dunából kifogott,: már teljes oszlásnak indult egyének. Ezek fényképezés alá f kerültek. A talált hullák közt volt akasztott 5 (10), lőtt 33 (45), vizbe fult 42 (48), egyéb halálokkal 66 (47) — 108 férfi, 38 nő. Ezek anyakönyveztetése és eltemettetése azon esetre, ha a hozzátartozók nem jelentkeznek, a rendőrség feladata, — a költséget a főváros viseli. Eltűnt 1,470 (1,392), ezekből 744 (799) férfi, 340 (386) nő, 346 (207) 14 éven alóli gyermek. Ezekből megkerült 1,183 (1,158) és pedig 605 férfi, 279 nő, 299 gyermek. A jelentés azonban a megkerültek számát jóval többre becsüli, mert «sok eltűnt haza kerül, ezt azonban elfelejtik bejelenteni, és igy ezek tovább is nyilvántartatnak addig, mig az évenkénti ellenőrzésnél ki nem derül a való». Legnagyobb számokat szolgáltatják azok a hónapok, melyek az öngyilkosságok évszakát képezik és igy a'fel nem találtak nagy része az öngyilkosok közt keresendő. A bűnügyi nyilvántartás terén a dactyloskopia mindinkább hódit. Nyilvántartatott 84,931 egyén, ebből esik a körözöttekre 20,186. Sok körözött nyilvántartatik, mert a kibocsátó hatóságok megfeledkeztek azok visszavonásáról gondoskodni (!?). «Ez állapot tarthatatlan volt, mert a körözés alapján letartóztatás történt, holott annak hatálya rég megszűnt. Ezen állapotot a különféle bírósághoz küldött 10,723 darab megkereséssel sikerült egy időre megszüntetni. Ennek köszönhető, hogy majdnem 9,000 régi körözvény vonatott vissza». (Ugy látszik ezen biróságok részére nem alkottattak fegyelmi szabályok !) Ennek köszönhető, hogy a nyilvántartás 29,236 előző évi törzslapról 20,186-ra apadt. Föltételes szabadságon lévő egyén 61 nyilvántartatott. Fénykép-nyilvántartás 16,870 egyénről 61,540 db. fényképpel vezettetik. Az ujjnyomat-gyüjtemény pedig áll 3,148 adatból. Ezek alapján sikerült a lefolyt évben 71 letartóztatottat mint hamis nevet használót leleplezni és 610-et igazolni. Ez adatok alapján az ujjnyomat-rendszernek széles körben való terjesztése és az országos központi nyilvántartás létesitése sürgősnek jelentkezik. Ennek megtörténtével fontolóra volna veendő a cselédkönyvek és útleveleknek ujjnyomattal való ellátása és a cigánynyilvántartás. Révai Lajos dr. (Folyt, köv.) Sérelem. Visszásságok az ügyvédi dijak megállapítása körül. A napokban egyik bpesti balparti járásbíróságnál hallója és látója voltam annak, hogy az eljárt albiró ur (névvel és közelebbi adatokkal szívesen szolgálok) egy 2,400 koronás ügyben az eredeti kötelezvény kicsomózása iránti kérvényért és tárgyalásért 4, azaz négy koronát állapított meg, beleértve a helyettesítő' meghatalmazással együtt három koronát kitevő bélyegkiadást is, midőn pedig a felperesi ügyvéd reklamációval élt, az illető albiró ur ezt a négy koronát nagylelkűen 7, mondd hét koronára emelte fel, ugy, hogy munkadíj fejében 2—2 korona esik. Megjegyezni kívánom, hogy a kötelezvénynek a keresettel való bemutatására feltétlenül szükség volt a bírói hatáskör megállapítása szempontjából, úgyszintén a kicsomózásra is, amenynyiben az adós az eredeti okirat nélkül tudvalevőleg fizetni nem köteles. A kérdéses kötelezvény tkvi biztosítéki záradékkal is el volt látva s ennélkül a telekkönyvi sorrendi tárgyaláson megjelenni sem lehet. Ha már most figyelembe vesszük az ügy substratumát s az ügyvéd felelősségét, mely az ily okiratnak a bíróságtól való elvitelében és megőrzésében nyilvánul, kétségtelen, hogy ezért őt nem az illető albiró ur által jónak látott hordári díjazás illeti meg. Eminens ügyvédi érdek, hogy minden ilyen határozat ellen jogorvoslattal éljünk, mert ha az élelmiszerek és a házbér az utóbbi 10 év alatt 25—50°/0-kal emelkedtek éi z agy védi skála még mindig a régi maradt, legalább ez a égi skála tartassék be. Megjegyzem még, hogy az illető albiró ur a költségmegállapitást azzal okolta meg, hogy ő privátim is kiadta volna a kötelezvényt, mintha bizony ez helyes volna, az ügyvéd ezt megálmodhatta volna, főleg pedig mintha ezt az eljárást az ügyvéd ingyen vagy hordárskála ellenében volna köteles megtenni! Hajdú Béla. Nyilt kérdések és feleletek. Az 1881 : LX. t.-c. 94. §-ához. — Felelet a Jog 33- számában közölt kérdésre. — A felhozott esetre a vh. törv. 94. §-ában foglalt s az egyesítést kimondó szabály nem alkalmazandó, mert : a 94. §. az egyesítést kötelezőleg csak 2 esetben rendeli el, u. m.: 1. ha ugyanazon végrehajtást szenvedő ellen foganatosított ugyanazon foglalásból kifolyólag indíttatik több igénykereset; 2. ha ugyanazon tárgyaknak többszöri lefoglalása miatt indíttatik több kereset (v. ö. 92. §•), amely szerint az igénykereset a végrehajtató ellen indítandó. Ez a két eset itt fenn nem forogván, egyesítésnek csak a S. E. T. 43. §-a alapján lehet helye. Fényes Vince, zilahi tszéki biró. Vegyesek A nemzetközi jogi egyesület (International Law Association) 1906. okt. 1—5. napján Berlinben tartandó kongresszusának részletes programmja a következő: 1. Nemzetközi bíráskodás. Előadó: D. W. Evans Darby a Békeegyesület titkárja Londonban és Sir Thomas Barclay Paris, 2. Semlegesség. Előadó : Martitz dr. titkos igazságügyi tanácsos, egyetemi tanár, Berlin, a) A semlegességgel járó kötelességek: Előadó : Gaston de Leval brüsszeli ügyvéd, b) Kutatás és motozás : Előadó: I. E. R. Stephens londoni ügyvéd. 3. Igazságszolgáltatás a territoriális vizeken: Előadó: A. E. Charteris a nemzetközi jog tanára a glasgowi egyetemen. 4. A magántulajdon védelme a tengeren: Előadó : Kennedy a londoni főtörvényszék birája. 5. A külföldiek szegény jogon való pervitele: Előadó : Schneider Viktor dr. berlini ügyvéd. 6. Perköltségbiztositék: Előadó: Siegfried Goldschmied dr. berlini ügyvéd. 7. Az állampolgárságról szóló törvények összeütközése : Előadó : Wittman Ernő dr. bpesti ügyvéd. 8. A Harter Act és a fuvarlevélre vonatkozó törvényhozás: Előadó F. Sieveking dr. a hamburgi Hanzafőtörvényszék elnöke. 9. A berni vasúti egyezmény: Előadó: von der Leyen dr. valóságos titkos kormánytanácsos Berlinben. 10. A házassági perek jurisdictiója: Előadó: T. Niemeyer dr. kiéli egyetemi tanár és W. Phillimo7it a londoni főtörvényszék birája. 11. A társasági jog: A kiküldött bizottság jelentése. 12. A társaságok nemzetisége: Előadó : Paul Govare dr. párisi ügyvéd. 13. A York-antwerpeni szabályok egyöntetű alkalmazásáról: Előadó: Jaques Langlois hajókárbecslő Antwerpenben. 14. Kereskedelmi utak: Előadó : Com. Riondel Nantes. 15. Külföldi Ítéletek. Akiküldött bizottság jelentése. Magyarországból értesülésünk szerint az egyesületnek három magyar tagja: löry Gusztáv dr. igazságügyminiszteri tanácsos, Wittman Ernő dr. bpesti ügyvéd és Král Miklós dr., budapesti kir. tszéki jegyző vesznek részt a kongresszuson. A kereskedelmi és váltótörvényszék irattárában ujabban az ügyvédeknek saját ügyeikben megtagadják az értesítést, ha végzést nem mutatnak fel. Igen gyakran sürgősen tárgyalás közben vagy valamely segédhivatalban nyert értesítés folytán szükségessé válik, hogy az ügyvéd az irattárban levő ügyének irataiba betekintsen. Az ügyvéd, akit az irattárban mindenki ösmer és akinek meghatalmazása, mely őt igazolja, az iratok között fekszik, kénytelen elnöki engedélyért szaladgálni. Eltekintve attól, hogy ez felesleges vexálása az ügyvédeknek, időpocsékolást jelent a bírósági személyzetre is. Alakuló szövetkezetbe való belépés. Alperes a szövetkezet megalakulása előtt részjegyeket jegyzett; a szövetkezet ezek befizetését követelte. Az elsőbiróság elutasította a keresetet, mert alperes csak ugy lett volna a szövetkezet tagja, ha belépési ajánlatát a szövetkezet elfogadja s őt erről értesiti; nem elég, hogy a tagok névjegyzékébe bevezettetett és az alakuló közgyűlésre meghivatott, mert a meg nem alakult szövetkezet nem jegyezhet be a tagok névjegyzékébe, az alakuló közgyűlésen pedig alperes meg nem jelent. A felsőbíróságok kimondták, hogy alperes a szövetkezet tagja lett, mert: a belépést a szövetkezet megalakulása előtt a K. T. 224. §-a nem köti más feltételhez, mint a belépési ajánlatot tartalmazó írásbeli nyilatkozathoz; ilyen nyilatkozat, ha azt az alapítók elfogadták és a szövetkezet megalakult, az ajánlattevőt a szövetkezet irányában kötelezi; az alapítók részéről történt elfogadás pedig a jelen esetben kitűnik a névjegyzékbe való felvételből és az alakuló közgyűlésre való meghívásból. (Kúria 1906. márc. 28. 262/905. v. sz. a.) Szerkesztőségi üzenetek. Fekete László dr. ügyvéd urnák Kecskemét. Cikkét köszönettel vettük és annak jövő számunkban helyet szorítunk. Kúriai és táblai értesitések Kérdezősködő t. előfizetőinket kérjük, hogy a kérdett ügyek fölterjesztésének időpontját és a felek nevét pontosan közöljék velünk. Másképp azok felkutatására — sajnálatunkra — nem vállalkozhatunk. Miskolc F. S. dr. Kubinyi—Papp érk. 168/906. sz. a. ea. Kársa, n. e. — Fécs M. J. dr. Varga—Varga érk. 7,859/906. sz. a. ea. Zsíros, n. e. — Sátoraljaújhely B. B. dr. Gombos-Gombos nem érk. — Temesvár Sch. B. dr. Nikolaevich—Nikolaevich nem érk. Cserélni óhajt állást egy kir. közjegyző, oly városba, hol középiskolákba járathatná gyermekeit. Cim a kiadóhivatalban. Két évi vidéki gyakorlattal biró ügyvédjelölt, dr. juris azonnali belépés mellett ügyvédi irodában alkalmazást keres. Cim a kiadóhivatalban.