A Jog, 1906 (25. évfolyam, 1-52. szám)

1906 / 34. szám - A fővárosi rendőrség 1905. évi működése [3. r.]

A JOG 235 A tojelzalog bekebelezésére jogosult telekkönyvi hatóság sem lett volna jogosítva a takarékpénztár javára a főjelzálogot a kölcsönadott összeg erejéig bekebelezni. Eltekintve attól az alaki hiánytól, hogy a főkütvény, melynek alapján a zálogjog bekebelezése kéretett, hogy az 1875. evi XXXVII. t.-c. 147. és következő §§-aiszerint arészyenytarsaság alapszabályainak megállapítása a közgyűlés hatásköréhez tartozik, a 157. §. pedig különösen kiemeli, hogy az alapszabályokba kell felvenni a részvényekkel egyidejűleg kibocsátandó elsőbbségi kötvények mennyiségét, névértékét, az azok után fizetendő kamatok nagyságát, a törlesztés módját, nemkülönben azon előjogokat, melyek az elsőbbségi kötvények birtokosait illetik, amiből következik, hogy ha valamely részvénytársaság, megalakulását követőleg, később kívánna elsőbbségi reszkötvényeket kibocsátani, ezt csakis közgyűlésben határozhatja el (1875. évi XXXVII. t.-c. 179. §. 7. p.). S igy a cégjegyzésre különben jogosított két igazgatósági tag aláírásával ellátott főkötvényt jogilag érvényesnek elfogadni nem lehet s ez a főkötvény az elsőbbségi kölcsön jelzálogi bekebelezéséhez alapot nem szolgáltat a telekkönyvi rtts 69. §-a értelmében. Továbbá a kérvényhez csatolt főkötvényből kitűnik, hogy folyamodó r.-t. a felvett kölcsönt a fentebb emiitett részkötvenyek kibocsátása utján kívánja fedezni, amiből ismét világosan kitűnik, hogy hitelezői minőségben nem a kölcsönt adó takarékpénztár szerepel, hanem a bemutatóra szóló elsőbbségi részkötvények birtokosai s igy az elsőbbségi részkötvény kibocsátása utján szerzett kölcsön telekkönyvi biztosítása csak az elsőbbségi részkötvények mindenkori birtokosai javára lett volna kérhető. Különben is a főjelzálog telekkönyvi hatósága már azért sem volt jogositva a zálogjog bekebelezését a takarékpénztár javára foganatosítani, mert semmivel sem volt igazolva, hogy az elsőbbségi részkötvények birtokosai képviseletükkel a kölcsöntadó takarékpénztárt bizták meg, annál kevésbbé, mert ha adtak volna is ilyen megbízást, a megbízás bármikor visszavonható, mely miatt meghatalmazotti minőségben a meghatalmazott mint ilyen javára tulajdon vagy zálogjog nem szerezhető. Végre a bemutatóra szóló elsőbbségi részkötvénybirtokosok közös képviselete s az elsőbbségi részkötvények birtokosait illető követelések miképpeni telekkönyvi bejegyzésének alakja nálunk ez ideig szabályozva nincs, bár az igazságügyi minisztert még az 1886. évi XXIX. t.-c. 77. §-a világosan felhatalmazza, mondván: iFelhatalmastatik as igazságiígymimsztei , hogy a fórvényhozás további intézkedéséig a bemutatói a szidó vagy forgatmány utján átruliázható részkötvények (elsőbbségi kötvények, sorsjegyek, stb.) birtokosait illető követelések telekkönyvi bejegyzését és a részkötvénybirtokosok közös képviseletét rendeleti uton szabályozhassa.* Ezek miatt az adós vagyis a kölcsönt felvevő részvénytársaság az ügygondnok, tehát ez esetben a részkötvénybirtokosok képviselőjét, ki nem jelölheti, azt meg nem nevezheti, mert az adós nem választhat jogi képviselőt hitelezője részére, ennek megkérdezése nélkül. Németországban az ilyen részkötvénybirtokosok képviselőit az igazságügyminiszter megbizható és jómódú ügyvédek és kereskedők között választja, mint akik erkölcsileg és anyagilag is jótállást vállalnak s megfelelnek ama beléjök helyezett bizalomnak, hogy nevök szerepeljen jelzálogbirtokosként az adós ingatlanain. Tekintve, hogy a forgalomnak vitális érdeke követeli, hogy ilyen fontos rendelet az ipar és kereskedelem fejlődése miatt kibocsáttassék, ideje volna erről is intézkedni. Belföld. V/A fővárosi rendőrség 1905. évi működése. X (Folytatás.) Rablás volt 110 (85), ezekből sikeres volt a nyomozás 69 (54) esetben. A 10,039 K. kárból megtérült 2,723 K. Iit is a rendőrség «a létszám elégtelensége miatt» nem gyakorolhat intensiv felügyeletet. De azért akad mindig bőven rendőr, a ma csakis rendőri szempontból veszélyes socialisták fékentartására és körmeneteik alkalmávali kardlapozására. Parádés temetéseknél és egyéb, nagy hűhóval járó alkalommal annyi a rendőr, hogy szinte sok is, — csak éppen oda nem jut, ahová kell! A tettesek közül volt 129 férfi, 4 nő, 3:16 éven aluli, 52 rovott multu, 41 bpesti, 91 vidéki, 1 külföldi. Zsarolás 252 (219) jelentetett fel. A nyomozás 237 esetben eredményes volt, a tettesek száma 320, ebből 236 férfi, 71 nő, rovott 32, bpesti 82, vidéki 218, külföldi 7. A zsarolt 41,964 K. összegből megtérült 8,387 K. Sikkasztás volt 2,246 (2,381); eredményes volt a nyomozás 2,065 esetben. A bejelentett kárból: 1,010,407 K.-ból megtérült 268,852 K. Feljelentetett 2,410 (2,521 jegyén, kinyomoztatott 2,238 (2,429), ebből 1,835 férfi, 403 nő, 28: 16 éven aluli, 115 rovott multu, 390 bpesti, 1,808 vidéki, 40 külföldi. Csalás előfordult 1,393 (1,428), eredménynyel járta nyomozás 1,170 (1,126) esetben. A bejelentett kár volt 1.034,330 K, (988,053), ebből megtérült 283,253 K. (656,117). Az 1904. évben tehát a kárösszeg jóval kisebb, a megtérülés sokkal nagyobb volt. Vájjon mi lehet ennek az oka ? Korántsem a csalás inditványos volta és az ezzel járó veszélytelenség, melyet a jelentés indokul felhoz. Feljelentetett 1623 (1649), kinyomoztatott 1359 (1404), ebből férfi 1178, nő 181, 16 éven alul 10, rovott multu 102, bpesti 315, vidéki 1,026, külföldi 18. Vagyonbukás volt 36 (25) 152,200 K. bejelentett kárral. Orgazdaság esetei közül csak 254 nyomoztatott ki. A bejelentett kár 10,029 K., amelyből 900 K. térült meg. Tettes kinyomoztatott 75, ebből férfi 53, nő 22, 16 éven alul 3, rovott 6, bpesti 18, vidéki 48, külföldi 9. Gyújtogatás 92 fordult elő (103). A bejelentett kár 87,805 K. A tettesek száma 72, 59 férfi, 13 nős, 4 : 16 éven alul; 14 bpesti, 58 vidéki. Egyéb vagyon elleni cselekmény volt 959, a bejelentett kár 115,330 K. Egyéb büntetendő cselekmény volt 993 (865). Ide tartozik a magánosok elleni erőszaknak 145 esete, a személyes szabadság, levél- és sürgönyitok megsértésének 34 esete, családi állás elleni 61 eset, okirat és egyéb hamisítás 169 esete, megvesztegetés 14 esete, közveszélyt okozó cstlekmény 17 esete, fogolyszöktetés 3 esetben, hivatali bűncselekmény 66 eset, magánlaksértés 71 eset, egyéb 457 vétség. A különféle bűncselekmények alkalmából bejelentett kár összege volt 4.928,278 K. (4.100,600), mig a megtérült kár 1.077,429 K-ra (1.155,699) rúgott, 1905-ben tehát 827,678 K-val több lett bejelentve, ellenben 78,270 K-val kevesebb térült meg, mint 1904-ben. A kirivó eredménytelenség szépitgetésére a i égi kopott flastrom szolgál. A felek a kárt állítólag «rosszul jelentették be, viszont az előadók nem érnek rá hogy a megkerült lopott tárgyat egyenkint megértékeljék é, az ügy lapokra feÍj egyezzék». Mindkét irányban erősen tamáskodunk. A fél bemondása illusórius, mert kára amúgy sem térül meg. Az előadó pedig kapva-kap az alkalom után, hogy akár egy gyüszünyi eredményt kimutathasson és világgá kürtölhessen, róla tehát fel nem tételezhető, hogy ezt az ügylapokra fel ne jegyezze. A kinyomozott terheltek közt a női nem folyton növekedőben van. 1902: 2,302, 1903: 3,671, 1904: 3,785, 1905: 3,914. Épp ugy a letartóztatottak között 1901: 266, 1902: 355, 1804: 435, 1905: 535 Emelkedik a rovott multu nők száma is: 1904: 149, 1905: 157. Ezen szomorú statistikai adatok arra vallanak, hogy ugy a rendőrségnek, mint a társadalomnak jobban kellene ellenőrizniük a csavargó és alkalmazáson kivül álló nőket és azokat gyámkodása alá venniök és munkával ellátniok. A letartóztatottak közt volt magasabb miveltségii 131 (137), önálló iparos 23 (19), földmives 18 (7), munkás 1,273 (1,129), cseléd 320 (281), napszámos 875 (677). A rovott multuak közt 4i magasabb műveltségű, 4 iparos, 2 földmives, 611 munkás, 92 cseléd, 377 napszámos. A letartóztatott kiskorúak száma volt 133 (87) 16 éven aluli ; 78 (77) 16 éves és 1,126 (886) 16—24 év közötti. A rovott multuak közt 557 : 24 éven aluli, 573: 24 éven felüls Látjuk tehát, hogy még mindig felette nagy a bünöt útra tévedt kiskorúak száma. Evek óta ez inkább emelkedik mint fogy. Hogy mily nagy része esik az ebbeli felelősségbő a rendőrségre, azt már nem egyszer kiemeltük, azt mult év cikkeinkben is bőven tárgyaltuk. 1905-ben a rendőrség által 163,202 egyén élelmeztetett, kiknek házilag kezelt élelmezése 30,586 K. 10 fillérbe, egy tolonc élelmezése tehát fejenkint és naponkint 18'74 fillérbe' került. A tápszerek minőségéről hallgat a jelentés. A balesetek száma volt 5,359 (6,159); ezek közül első helyen állanak a gyári balesetek 3,723 (4,686). Az apadás itnem kevesebb 963-nál, ami nyilván a bíróságaink által kérlelhetlenül kiszabott kártalanításnak tulajdonítandó. Igy is még ijesztő nagy az áldozatok száma és szinte követeli az óvó intézkedések fokozottabb alkalmazását. Villamos vasutak által 10t> (137), építkezésnél 44 (54), gőzerejü vasutak által 54 (49), magánfogatok által 9 (22), bérkocsik által 39 (57), társaskocsik által 6 (6), teherkocsik által 73 (145), automobil által 5, kerékpár által 1. Lovak által 28 (54), kutyák által 1 (8), szarvas marhák által 1 (4), egyéb baleset 1,233 (861). Talált hulla volt 146 (150); ezek közül felismertetett