A Jog, 1906 (25. évfolyam, 1-52. szám)

1906 / 31. szám - A birák minősítése

224 A JOG mikor kis tehetséggel, kevés szorgalommal s ennek érzetében félelemmel a doktorátus iránt, lustasággal, ambíció hijján erre a pályára léptünk, hogy a birói állás szerénységgel, önmegtagadással van kikövezve s a «szegénységi fogadalmat* az első eskü letételekor hallgatólag, tudva elfogadtuk. Hát hiszen mi doktortalan birák is nagyon jól tudjuk, hogy hivatásunk, állásunk, szegénységünk kizár a társadalomból is, nem lehet részünk földi javakban, kövér expenznótákbari, busás dividendákban, csengő prezenc-markokban, de azt érezzük mi is, szegény doktortalan birák, hogy van még arcunkon bőr, szervezetünkben ideg, helyzetünk, anyagi visszonyaink még nem öltek meg bennünk minden idealizmust, önérzetet s velünk született nemesebb érzést s ezért, mert más hijján akadnak talán közülünk is, akik lelkük becsvágyát, igaz ügyszeretetöket, rendithetetlen hitet vitték és tartották meg a birói pályán, nem engedjük, nem tűrjük, hogy szemünkbe csapdossák folyton, érzékenységünket rugdalják unos-untalan azzal, amiben hibásak nem vagyunk, amiről nem tehetünk, amit talán tőlünk nem függő okok miatt meg nem szereztünk. Nyilt kérdések és feleletek Ki rendeljen ingatlanra végrehajtást? — Felelet A J o g 29. számában közölt kérdésre. — Ingó vagyon hiányában a közigazgatási végrehajtást ingatlanokra a főszolgabíró nincs jogosítva elrendelni és közvetlen kérésre nem rendelheti el a polgári bíróság; tehát a bíróság és telekkönyvi hatóság helyesen jártak el. E tekintetben az iltalános szabály az, hogy a közigazgatási hatóságok csak ingókra rendelhetnek és foganatosíttathatnak végrehajtást. Az érvényben levő jogszabály az, hogy ingatlanokra közigazgatási végrehajtást csakis a közigazgatási bizottságok jogosultak (árvaügyekben árvaszékek); aki tehát ingatlanra kíván végrehajtást eszközölni, forduljon a közigazgatási bizottsághoz, amely azt elrendeli és ezen véghatározat alapján — amennyiben e véghatározatban a marasztaló határozat nem foglaltatik, — csatolva azt is, szabályszerűen felszerelt kielégítési végrehajtást kérjen az illetékes polgári bíróságnál, utóbbi elrendeli ezt és megkeresi a telekkönyvi hatóságot, hogy foganatosítsa. E gyakorlat belügyminiszteri rendeleten alapszik — áz igazságügyminisztérium hozzájárulásával; törvényt nem igen lehet találni, előzőleg bármely eljáró közigazgatási hatóság rendelhetett el ingatlanra is végrehajtást, mostan egy régebbi miniszteri rendelet szerint az általam előadott gyakorlat áll érvényben. Micu András dr,, fogarasi ügyvéd és m. t. főügyész. Irodalom. A magyar állampolgárság megszerzése és elvesztése. (Der Erwerb und der Verlust der ungarischen Staatsbürgerschaft). Gyakorlati használatra földolgozták Berényi Sándor dr. és Tarján Ferdinánd dr., budapesti ügyvédek. Magyarból németre fordította és előszóval ellátta Schwartz Izidor dr. Leipzig, Duncker és Humblat kiadása. Ára 4 márka. A kitűnő munkának német forditása bizonyára széles körben teszi ösmertté a cimre vonatkozó magyar joganyagot. A magánjogi vétség. Irta Alföldy Ede. Budapest, Grill kiadása, ára 1 korona. Szerző, kinek cikkeit a mi olvasóink is jól ismerhetik, alapos tanulmányt bocsát ezúttal is közre, joggyakorlatunk és az általános polgári törvénykönyv tervezete szempontjából. Megjelent: Tartalommutató a m. kir. Kúria által hozott felülvizsgálati határozatok (1893: XVIII. t.-c.) gyűjteményének V. —X. köteteihez. Összeállította Gottl Ágost, kúriai tanácselnök. Bpest, Franklin társulat, 1906. Döntvénytár. A felsőbíróságok elvi jelentőségű határozatai jegyzetekkel ellátva. Kiadja a Jogtudományi Közlöny szerkesztősége. Negyedik folyam, IV. kötet. Az egész gyűjtemény 99. kötete. Budapest, Franklin társulat, 1906. Ára 4 korona. Vegyesek Az ipartestületi jegyzők díjazott magántevékenysége az ügyvédi rendtartásról szóló 1874 : XXXIV. t.-c. 39. §-a értelmében birálandó el; ez a tevékenység ipartestületi vagy közigazgatási szabályrendelettel nem szabályozható. (K. M. 1906. évi május 30-án 37,156. sz. a. kelt elvi határozata). Kereskedelmi és iparkamarának Szeged. Folyó évi május hó 10-én 976. sz. alatt kelt felterjesztésében a kamara rendeleti uton felhatalmazást kér tőlem az ipartestületek számára, hogy a testületek saját hatáskörükben alkotandó szabályzatok utján megállapíthassák, hogy az ipartestületi jegyzők hivatalos teendőiken felül a testületi tagok részére iparügyekben mily teendőket, milyen dijazás és ellenőrzés mellett végezhetnek. E felterjesztése folytán értesítem a kamarát, hogy az ipartestületi jegyzőknek dijazás mellett való említett magántevékenysége csak az ügyvédi rendtartásról szóló 1874. évi XXXIV. t.-c. 39. §-a alapján kifogásolható. E törvényszakasz alkalmazása a bíróságok hatáskörébe tartozván, annak az ipartestületi jegyzők szóban levő tevékenységére való mikénti alkalmazása tekintetében az ipartestületek által, vagy közigazgatási uton érvényes szabályrendelet nem alkotható. Ebben a tekintetben nem lehet a községi és körjegyzők hasonló tevékenységére nézve érvényben álló szabályokra hivatkozni, mert a községi és körjegyzők ebbeli megengedett tevékenysége törvényhatósági szabályrendeletekkel szentesitett régi szokáson és részben a birói gyakorlaton is alapszik, ez pedig az ipartestületi jegyzőkre nézve semmi irányban jogi előzményt és szerzett jogalapot nem képez. Az ipartestületi jegyzők ebbeli tevékenységének tehát kizárólag az ügyvédi rendtartás 39. §-ának végrehajtásánál kialakuló birói gyakorlathoz kell alkalmazkodnia. A szövetkezeti tag a kereskedelmi törvény 235. §-a értelmében bármikor kiléphet a szövetkezet kötelékéből s kívánhatja a kiváláskor a zárszámadás szerint reá eső üzletrész kifizetését. Minden oly alapszabályi intézkedés, mely a törvény ez absolut hatályú rendelkezésével szemben mást állapit meg, érvénytelen s az alapszabályokban nem foglalhat helyt. Törvénybe és a gazdasági közrendbe ütközik az olyan alapszabályi intézkedés, mely a tagokat arra kényszeríti, hogy a szövetkezeti telep helyén történő bevásárlásaikat kizárólag a szövetkezet raktárában eszközöljék. (A székesfehérvári kir. törvényszék 2,645/906. számú jogerős végzése.) A kereskedelmi cégbejegyzések kihirdetésére felügyelő biztosnak 710/906. számú előterjesztése a . . . i fogyasztási szövetkezet alapszabályai 7., 9. és 18. §-ának jóváhagyása ellen. — Végzés. — A kereskedelmi cégbejegyzések kihirdetésére felügyelő miniszteri biztos 710/906. szám alatt előterjesztést tett a a ... i fogyasztási szövetkezet alapszabályai 7. §. a) pontjának jóváhagyása ellen, mert a 7. §. a) pontjában, valamint a 9. §-ban foglalt azon intézkedés, hogy a szövetkezeti tag belépése napjától számítva legalább három esztendeig köteles a szövetkezet kötelékében maradni s ezen időn belül nem mondhatják fel üzletrészüket, ellenkezésben áll a kereskedelmi törvény 235. §-ával, mert ezen §-a alapján a szövetkezeti tagnak bármikor jogában áll a szövetkezet kötelékében egészen, vagy ha több üzletrésze volt, bizonyos üzletrészekre nézve előleges felmondás mellett kilépni s a kilépés évéről szóló zárszámadás szerint reája eső üzletrész értékét kirendelni. Továbbá ugyanazon számú előterjesztésében kifogásolja az alapszabályok 18. §-ának azon intézkedését is, hogy a tag a községben történő bevásárlásait kizárólag a szövetkezet raktáraiban köteles eszközölni. Kifogásolja pedig azért, mert ezen intézkedés törvényben és a versenyszabadság elvén álló gazdasági közrendbe ütközik s a szövetkezet részére és tagjai terhére monopóliumot létesit a szövetkezetnél kapható tárgyakra nézve s így tulajdonképen túllépése a szövetkezeti célnak. A kir. törvényszék ennek az előterjesztésnek az ebben felhívott indokokból helyt ad s felhívja a nevezett szövetkezet igazgatóságát, hogy az alapszabályok 7., 9. és 19. §-ainak a fenti, illetve a kereskedelmi törvény rendelkezéseinek megfelelő értelemben leendő módosítása végett, haladéktalanul közgyűlést hívjon össze s a felveendő közgyűlési jegyzőkönyvet ide mielőbb, legkésőbb e végzés vételétől számítandó 25 nap alatt terjessze be; annál inkább, mert az ezen előterjesztésben kivánt s az összehívandó közgyűlés által eszközlendő módosítások nélkül a szövetkezet cégének és alapszabályainak bejegyzése a Központi Értesítőben közzététetni nem fog. Miről a kir. törvényszék a kereskedelmi cégbejegyzések kihirdetésére felügyelő miniszteri biztost, ugy a fentebb nevezett igazgatóság tagjait ezen végzéssel értesiti. Szerkesztőségi üzenetek. Ügyvédjelölt. A kir. Kúria 85. számú büntető teljes ülési döntvénye (kelt 191)5. november 6-án) igy szól: A Btk- 270. § ának 2. pontjában és a kir. Kúriának 1883. évi június hó 13-án hozott 22. számú teljes ülési határozatában kifejezett az a szabály, mely szerint a bűnvádi eljárás közhivatalnok elleni hivatali kötelességeire vonatkozóan állított olyan tény miatt, — mely valódisága esetében bűnvádi vagy fegyelmi büntetést vonna maga után, — hivátalból, de csak felhatalmazás folytán indítandó: — akkor is alkalmazandó, ha közhivatalnok ellen elkövetett, - a Btk 260. §-ában meghatározott rágalmazás esete forog fenn- B unvtei rumXi NvowaLu