A Jog, 1906 (25. évfolyam, 1-52. szám)

1906 / 28. szám - A spanyol büntetőjogi irodalom fejlődése [12. r.]

A JOG .'"ti joeérzet. Sem osztály-, sem nemzetiségi veszedelmet nem fog előidézni az eskudic-réknek refotmálása, sőt ellenkezőleg emelni fogja a nemzet souverainilását. Az esküdtszék az alkotmány és közszabadság biztositéka, tehát az mint ilyen politikai jogként kezelendő, amit a magyar büntetőtörvényekről szóló 1H78:V. t.-c. 56. §-a is kifejezetten elismer, mikor a politikai jogok f^'függesztéséről szólván -— az esküdtképességet is e jogok közé -Sűi'olja. Javasolja tehát, hogy aki a létesítendő általános választói jogrendszer alapján fel van véve a választói névjegyzékbe, — az legyen egyszersmind esküdtképes, mert csak ez a rendszer felel meg, — úgymond — a népszabadság alapelveinek. Mindenesetre érdekes és aktuális a felvetett eszme, melyet a szerző több oldalról, politikai, jogi és bölcseleti szempontból népszerű nyelven igyekszik megvilágítani. A szerző tervezetét törvényjavaslat utján a parlamenthez is be fogja nyújtani. A röpirat ára 80 fillér. Kapható a szerzőnél (Budapest, Síp-utca 15.) Vegyesek, Az ügyvédi kamara az igazságügyminiszternél. A budapesti ügyvédi kamara választmánya f. hó 9-én tisztelgett Polónyi Géza igazságügyminiszternél az országos ügyvédi nyugdíjintézet létesítése és a tervbe vett központi járásbíróság elhelyezése ügyében. Szivák Imre dr., a küldöttség vezetője beszédében utalt arra, hogy a kamara az országos ügyvédi nyugdíjintézet alapszabályait huszonhét ügyvédi kamara módosításával már átdolgozta és így az eszme már életbe léptethető. Kéri ez iránt a miniszter közreműködését. A központi járásbíróságnak a Belvárosban leendő elhelyezése tárgyában Polónyi miniszter a fővárosi bizottsági tagok egy részével már állást foglalt. De országos érdek és a jogkereső közönségnek az érdeke az, hogy a központi bíróság az V. kerületben legyen, mert itt vannak az összes bíróságok, törvényszék, tábla, Kúria, koronaügyészség, főügyészség, igazságügyminiszterium. Tehát itt volna helye a központi járásbíróságnak is, nehogy a jogkereső közönség az ide-oda futkosással töltse az időt. A minisztert tehát arra kéri, hogy a kerületi érdektől eltekintsen és a központi járásbíróságot az V. kerületben állíttassa fel. Polónyi Géza igazságügyminiszter igy válaszolt: — Tisztelt uraim! Mélyen sajnálom, hogy a központi járásbíróságokra vonatkozó kérelmük tekintetében válaszom nem lesz teljesen megnyugtató. E kérdésben én ugy is, mint fővárosi bizottsági tag, ugy is mint miniszter bevégzett tények előtt állok, amelyek rám nézve azt az erkölcsi obligót rójják, hogy a központi járásbíróságnak a Belvárosban leendő felállítását szorgalmazzam. Ezen elválalt kötelezettségsm alól engem csak a főváros maga menthetne fel. Ha a tisztelt küldöttség tagjai azt hiszik, hogy a továros közönsége is magára nézve a lipótvárosi elhelye ést tartaná előnyösebbnek, ugy ez iránt forduljanak a fővároshoz, mert ellenesetben, ha a főeáros maga élnem állana eddigi álláspontjától, én a központi járásbíróságnak a Belvárosban leendő elhelyezése iránt fogom az előterjesztéseket megtenni. A küldöttség vezetője azt kérdezte a minisztertől, vájjon a budapesti kereskedelmi és váltótörvényszék elnöke nemsokára ki lesz-e nevezve? A miniszter megmondotta a kinevezendő miniszter nevét és azt is, hogy már felterjesztette őt a király elé kinevezés végett. A Nagy Ödön nyugalomba vonulása miatt üresedésben levő budapesti kereskedelmi és váltótörvényszéki elnöki állásra Boronkay Ignác kir. táblabírót, az V. ker. járásbíróság vezetőjét fogják kinevezni. Aztán hozzáfűzte, hogy ez a kinevezés csak arra a rövid időre szól, ameddig a kereskedelmi és váltótörvényszék még fennáll. O el van határozva arra, hogy a kereskedelmi és váltótörvényszéket megszünteti. Az alkalmazott részéről a szolgálati visszonyból kifolyólag a munkaadó ellen támasztott követelés, ha ez a csődeljárás során bejelentetvén, a tömeggondnok által kifogásoltatik, nem az ipartörvény 176. §-a szerint hanem a csődbíróság által bírálandó el. (Keresk. miniszt. 1906. május hó 30-án. 30.999. sz. a. kelt elvi határozata.) Fogaras vármegye alispánjának, Fogaras. K. F. kereskedősegéd n.-i lakos által P. T. dr. ügyvéd, f.-i lakos, mint vagyonbukott G. A. kereskedő f.-i lakos csődtömegének gondnoka ellen hátralékos munkabér megfizetése iránt támasztott igénye tárgyában az alispán ur részéről mult évi november hó 3-án 7,248/]'.)05. alisp. sz. a. hozott másodfokú iparhatósági végharározatot, melyben a munkabérkövetelés ügyében az 1884. XVII. törvénycikk 176. ^-a alapján érdemlegesen intézkedő elsőfokú iparhatósági véghatározatot megsemmisíti, K. F. által a törvényes határidőben beadott felebbezés következtében felülbirálat alá vettem. Ennek eredményéhez képest az idézett másodfokú iparhatósági véghatározatot helybenhagyom, már bár a kereskedősegéd főnöke ellen a szolgálati visszonyból kifolyólag fennálló kötelezettség teljesítésére irányuló igénye az 1884: XVII t.-c. 176. §-a értelmében első sorban rendszerint az iparhatóság által döntendő el, oly esetben azonban, midőn az ily követelés a csődeljárás során bejelentetvén, a tömeggondnok által kifogásoltatik, az ezen kifogás fol) tán megindítandó perre nézve nem az ipartörvény 176. §-ailIetve a csődtörvény 146. §-a irányadó, hanem a csődtörvény 145. ^-ában foglalt rendelkezés, mely szerint az ily perek a csődbíróság előtt inditandók. PAUAS RÉervÉNv A kiházasitó intézetek biztosítási alap hiányában be nem jegyezhetők. (Újvidéki kir. törvényszék 10,594/905 számú végzése.) Végzés • A kereskedelmi cégbejegyzések kihirdetésére felügyelő miniszteri biztosnak a 2,689/905. sz. végzés ellen ü,o34/9U5. sz. alatt beadott előterjesztésnek hely adatik és az «Elso t ..... i keresítény k.hazasitó szövetKczet* tclhivatik, hogy a keresk. törvény 453. §-a értelmében 200,000 K. biztosítási alapot 30 nap alatt tegyen le és ennek megtörténtét ugyanezen idő alatt mutassa ki, mert ellenesetben cégének a 2,689/905. sz. végzéssel elrendelt bejegyzése a cégjegyzékből töröltetni fog. Indokok: Az «Első t ..... i keresztény kiházasitó szövetkezetnek» célja az alapszabályok 2. §-a szerint többek közölt az, hogy tagjait, ha házasságot kötnek,'bizonyos összegű nászjutalékban részesítse; erre a céljára való tekintettel a szövetkezet a keresk. törvény 223. §-ában meghatározott kölcsönös biztosító társaságnak tekintendő. Az, hogy a szövetkezet ezenfelül a tagok által befizetett tőkéből megszorult tagjait pénzkölcsönökkcl segélyzi és az esetleg mutatkozó tiszta jövedelemből az erre érdemesnek talált szegényeket gyámolítja, a szövetkezetnek említett jellegére nézve a törvénynél fogva mi különbséget sem tesz. Minthogy pedig a keresk. törvény 453. §-a élteimében minden biztosítási vállalat köteles a cégjegyzésre illetékes törvényszéknél a biztosítási ügyletek minden ágára nézve, melylyel foglalkozni szándékozik, külön-külön 200,000 K. tényleg befizetett biztosítási alapot kimutatni és ennek kimutatása előtt az idézett törvényhely 2. bekezdése szerint sem a cég bejegyzésének, sem az üzlet megkezdésének helye nem lehet, és minthogy az emiitett szövetkezet ily, — a K. T. 459. szerint szövetkezeteknél a tartozások közé felveendő alapot ki nem mutatott, — ennélfogva a kereskedelmi cégjegyzések kihirdetésére felügyelő miniszteri biztos előterjesztésének ebben a részében helyt adni és a szövetkezetet a 200,000 K. biztosítási alap kimutatására utasítani kellett. (A szegedi kir. ítélőtábla 6,152/905. sz. végzése.) Az «Első t . . . . i keresztény kiházasitó szövetkezet)) cégnek bejegyzése iránt, az újvidéki kir. törvényszék mint kereskedelmi biróság előtt folyamatba tett és az 1905. évi október hó 26. napján 10,594/905. ker. szám alatt kelt végzésével elintézett perenkívüli ügyét, Z. J. mint bejegyeztetni kérelmezett szövetkezet igazgatóságának képv. B. A. dr. ügyvéd 1905. évi november hó 7. napján 12,230/906. ker. sz. a. közbetett felfolyamodása folytán az 1906. év január 4. napján tartott nyilvános ülésében vizsgálat alá vévén, következő végzést hozott: A felfolyamodás visszautasittatik és a felfolyamodók részére ügyvédük kezeihez visszaadatni rendeltetik. Indokok: Az elsőbiróság végzésének fclfolyamodással megtámadott része szerint, a szövetkezetnek a cégjegyzékbe való bejegyzése iránt végérvényesen nem határozott, hanem a szövetkezetet első sorban a biztosítási alapnak letételére, illetve ennek kimutatására hivta fel. E szerint tehát, miután véghatározat a cég bejegyzése iránt csak akkor fog hozatni, ha a szövetkezet a felhívásnak a kitűzött záros határidő alatt eleget tesz, vagy nem tesz eleget, és miután a kereskedelmi eljárás 37. §-a szerint perenkivüli eljárásban felfolyamodásnak csak véghatározat ellen van helye, a felfolyamodást hivatalból visszautasítani és annak a felfolyamodók részére visszaadását elrendelni kellett. (Újvidéki kir. törvényszék 2,778/906. számú jogerős végzése.) Ezen jelentés folytán a kereskedelmi társas cégek jegyzékének IV. kötet 262. lapján a 2,689/905. P. számú végzés alapján bejegyzett «Első t i keresztény kiházasitó szövetkezet* cég töröltetni rendeltetik és cégvezető utasittatik, hogy jelen végzés jogerőre emelkedése után a szövetkezet törlését foganatosítsa. A Közzététel iránti intézkedés, — mivel a hirdetés nem történt meg — hivatalból mellőztetik, mert: a kereskedelmi cégbejegyzések kihiirdetésére felügyelő ministeri biztosnak a 2,689/1905. P. sz. végzés ellen 6,534/905. P. sz. a. beadott előterjesztésére 10,594/905. sz. a. hozott végzésében foglalt s záros határidőhöz kötött azon felhívásnak, mely szerint 200,000 K. biztosítási alapot tegyen le és ennek megtörténtét igazolja, a szövetkezet eleget nem tett, a szövetkezetnek a társaság lapjáról való törlését elrendelni kellett. A kihirdetés iránti intézkedés mellőzése a K. T. 228. §. első bekezdésén alapszik. A korlátolt felelősségű szövetkezet tagjai a szövetkezet kötelezettségeiért az üzletrész vagy az üzletrész többszörösének erejéig felelősek. (A soproni kir. tszék 2,685. sz. jogerős végzése.) Végzés: Minthogy az alapszabályoknak a tagok felelősségére vonatkozó határozmánya (ll.§.), mely szerint a tagok a lerótt befizetések erejéig korlátozva tartoznak felelősséggel a társaság kötelezettségeiért, a törvény szellemével ellentétesnek látszik, mert a kereskedelmi törvény 231. §-ának 2-ik bekezdése szerint a korlátolt felelősségű szövetkezetek tagjai a lekötött üzletrészek, nem pedig a befizetett üzletrészek erejéig felelősek a szövetkezet kötelezettségeiért, vagy a 225. §. 14. pontjának intézkedése szerint az üzletrész többszöröséig, a kir. törvényszék a kereskedelmi cégbejegyzések kihirdetésére felügyelő ministeri biztos előterjesztéséhez képest felhívja a szövetkezet igazgatóságát, hogy az alapszabályoknak a fenti értelemben eszközlendő módosítása végett az alapszabályszerűen megállapított idő alatt rendkívüli közgyűlést hívjon össze, s a közgyűlési jegyzőkönyvet a vonatkozó módosított alapszabályi rendelkezéssel egyült a törvényes következmények terhe mellett 30 nap alatt ide terjeszsze be. SÍO NYOMDÁJA BÜOAP£8T