A Jog, 1906 (25. évfolyam, 1-52. szám)

1906 / 27. szám - A spanyol büntetőjogi irodalom fejlődése [11. r.]

208 A középkorban az objectiv elem szerepelt túlnyomó mértekben a büntetőjog történetében, épp ugy, mint a többi életvisszonyokban. Az isteni törvénynek mindig elsőbbsége volt az emberi törvéry fölött: innen a tulajdonnál a patrimoniáiis, sociális, sőt kommunista jelleg; a politikában is azt látjuk, hogy az államnak túlsúlya van az egyén fölött; a költészetben az epica megelőzte a lyrát; a művészet pedig a külvilág utánzata volt, annélkül, hogy a művész subjectiv érzelmei és eszméi valami erősen kidomborodtak volna; a töténelem is a tények egyszerű elbeszélése volt s az iró személyisége ritkán került előtérbe. Eppigy a bűntett is az Istenség, vagy az állam elleni merénylet és sérelem volt, a büntetés pedig annak a helyrehozója (kiengeszteléssel) és az állam védelmezője (megfélemlítéssel), mert a nép jólléte a legfőbb törvény volt. A büntető jog syntheticus jellegit, mert részint tényekből van indukálva s a törvényből dedukálva. Ez magyarázza meg azt, hogy a sanctionáló jog miért változik át minden másnál hamarabb a törvényhozási parancscsá. Végül, a kriminalitásban és a büntetésekben tapasztalható, állandó és átmeneti befolyások különbözősége mellett is, megállapítható az emberi egyetemesség, mert minden egyes emberben megvannak az emberi nem közös és lényeges elemei, annélkül azonban, hogy ez elvonná az egyes népektől jellemző személyiségüket, amely éppen ugy megkülönbözteti őket egymás között, mint az egyének között. Ez az oka annak, hogy a büntetésnek csaknem mindig megtorlási jellege volt. A föntebbiek teljesen elegendők arra, hogy Valdés Runot a legkitűnőbb kriminalisták közzé sorozzuk, aki mély bölcselkedésével a büntetőjog egyes, jelentékteleneknek látszó problémáit is alapos fejtegetések tárgyává teszi. Kiváló alkotás a Groizardy Gómez de la Séma munkája is, amely nyolc hatalmas kötetben «El código Penal de 1870, concordado y comentadon cim alatt jelent meg. A btk. öszszes rendelkezéseit szakaszok szerint ismerteti és magyarázza s különös érdeme, hogy folytonos figyelemmel van a francia, a svájci kantonális, a magyar, svéd, dán, osztrák, belga, német, holland, portugál, olasz, mexicói, perui, chilei, paraguayi, uruguayi, argentínai, guatemalai és colombiai btk.-ekre, amelyeket rendszercsen összehasonlít. (Folyt, köv.) Sérelem. A magyar delegáció figyelmébe. Nemrég egy magyar szövegű okirat került kezeim közzé, amelyen egy Amerikában lakó magyar honpolgár nejének névaláírása hitelesíttetett, a magyar szövegű tanúsítvány szó szerint így hangzik : «Eszakamerikai Egyesült Államok, Cuyahoga kerület, Ohio állam S. S. Előttem alulírott S. C. Haas, fent nevezett állam- és kerületbeli közjegyző előtt Soós Katalin férj. Schaub Károlyné magyarországi, tolnamegyei, Börzsöny községi illetőségű s ez idő szerint Cleveland (Ohio állam, Cuyahoga kerület) lakosa, a mai alulírott napon személyesen megjelenvén, a fenti okmányra nevét sajátkezülega:áirta és kijelentette, hogy azt minden külbefolyástól menten, saját jól felfogott érdekében és önszántából tette. Minek nagyobb hiteléül következik sajátkezű r évaláírásom és hivatalos pecsétem. Kelt Cleveland városában, (Ohio állam, Cuyahoga kerület) egyezerkilencszázhatodik évi junius hó 11-én. S. C. Haas s. k, közjegyző. (P. H.)> E tanúsítvány után következik az osztrák-magyar consulatusnak német szövegű tanúsítványa : «No. 3,659; Cons. Geb. 2.00 Kr. 988 Pr. In No 1,126, Gesehen zur Beglaubigung der vorstehenden Unterschrift und des Amtssiegels des Herrn S. C. Haas, öfíentlichen Notars in Cleveland, Ohio. Cleveland, 0. am 12. Juni 1906. K. und K. Oester-r.Ungar. Vice-Consulat. Der k. u. k. V. Consul. Dr. olvashatatlan aláírás. (P. H.) N. b. Kétfejű sas.> Ehhez kommentár szükségtelen. Dr Boór Jenő kir. közjegyző. Vegyesek, A bizonyítékok szabad mérlegeléséhez. Gf. M. 1856. évben egyik tagbirtokából egyes Sz—i lakosoknak külön-külön kötött szerződés mellett, de egy és ugyanazon tartalommal adott át kisebb-nagyobb mennyiséget szőllőültetés végett azon kötelezettséggel, hogy a szőllőtermésből dézsmát fognak adni, de ha a mivelést elhanyagolják, a földesúr jogosítva lesz a beültetett szőllöt minden kártalanítás nélkül tőlük elvenni és bárha jól művelnék is, az esetben is elveheti, de teljes kárpótlás mellett. A Gf. halála után egyik örököse — kinek — illetve nejének azon községbeli összes ingatlan jutott — egy csomó keresetet nyomtattatott, ugy hogy abba külön-külön csakis a telekkönyvi számot s az illető alperes nevét kellett pótolni s beperelte valamennyit a szőllöterületnek ingyen átadása s költségek iránt, -bár a szó'IIők nem a hiányos munka, hanem a philloxera által lettek elpusztulva. Voltak, akik a pertől megijedtek s visszaadták azt, de voltak többen, akik szinte a pertőli félelemből azt megvették s adós levelet állítottak ki, de öröklevelet nem kaptak s nem is kaphattak, mivel a terület még az örökhagyó Gf. nevén állott s elparcellázva a telekkönyvbe sohasem volt s volt néhány, ki — sem nem vett, sem vissza nem adta a szőllőt. Ez utóbbiakat az elsőbiróság a szóllőnek ingyen átadására s költségek fizetésére kötelezte. Fellebbezés folytán — amennyiben a tulajdonjog s a terület azonossága s a telekkönyv helyr. száma tagadva lett — elrendelte a szakértő általi igazolást, — de miután a szakértő sem tudta azt kimutatni egy nagybirtokból, mely parcellázva sohasem volt — felperest egyszerűen elutasította. A járásbíróság a hasonló esetnél a másiknak ugyancsak a telekkönyv és helyr. számok bemutatására 15, a harmadiknak 30 napot tűzött, vagyis felperest ily irányú kimutatás beterjesztésére utasította, de nem tett eleget. A felperes tehát pervesztes lett, — s végre a harmadik csoport, akik megvették az általuk bírt területeket s arról adóslevelet adtak — elmarasztalta az elsőbiróság, s miután a tárgyalások különböző időben voltak, tehát amelyik előbb került a törvényszék alá — amennyi azon kifogással élt hogy néki felp. öröklevelet nem adott s nem is adhatott, mivel nem ő volt a tulajdonképpeni örökös — tehát a keresettel el lett utasítva. A másodiknak már a bíróság 30 napot adott, hogy az alp. által kívánt körülményeket pótolja, vagyis adjon átíratásra alkalmas okmányt s gyermekeinek az eladásbani beleegyezését és csak az esetben lesz köteles alperes fizetni, de nem teljesítette felperes, tehát el lett utasítva. A járásbíróság látva az eddigi tényeket, már a harmadiknál felperesnek a hiányok pótlására egy évi határidőt szabott s azt a törvényszék is helybenhagyta, — de felperes ezt is elbukta. A negyediknek ezen hiányok pótlására már határnapot nem szabott, hanem elredelte a vételárnak bírói kézhezi letételét, mely felperesnek csak akkor lesz kiutalva, ha azokat a hiányokat pótolja, melyek a többiekre nézve is fennforognak, — ez az egy volt a többi között olyan, melyet a táblára is lehetett felebbezni s ezt a tábla is helyben hagyta, — ez még ma is függőben van. Erre csupán annyi a megjegyzésem, hogyha azok, kik vételbe mentek — per esetén az 1878 : VII. t.-c. és az 1868 : XXIX. t.-cikkre hivatkozással — mindnyájan pernyertesek lettek volna, de hát nem minden esetre alkalmazható a biblia az a mondása: «boldogok az együgyűek*. Szép Gedeon, s.-a.-újhelyi ügyvéd. A Magyar Jogászegylet könyvtára július és augusztus hónapokban minden páros szombaton d. u. 6 órakor van nyitva és ugyanakkor külföldi és belföldi szaklapok is kölcsön vehetők. A m. kir. Kúria ügyforgalma és tevékenysége 1906. első felében. I. Elintézésre várt 14,040 polgári, 2,085 váltó, 57 úrbéri, 785 felülvizsgálati sommás, 8,404 büntető, 576 fegyelmi, 102 országgyül. képv. választási, összesen 26,049 ügy. II. Elintéztetett 6,390 polgári, 871 váltó, 46 úrbéri, 528 felülvizsg. sommás, 7,116 büntető, 486 fegyelmi, 97 orsz. képv. választási, összesen 15,534 ügy. III. Hátralékban maradt 344-gyel több (7,650) polgári, 52-vel több (1,214) váltó, ugyanannyi (11) úrbéri, 22-vel kevesebb (257) felülvizsg. sommás, 214-gyel kevesebb (1,288) büntető, 17-tel kevesebb (90) fegyelmi, 3-mal több (5) képviselőválasztási, összesen 14H-tal több (10,515) ügy, mint a mult év első felében. A pozsonyi kir. jogakadémián az 1905—1906. iskolaévben az I. félévben 310, a II. félévben 294 joghallgató volt beirva, és pedig az I. évi jogi tanfolyamban az I. félévben 89, a II. félévben 92, a II. évi jogi tanfolyamban az I. félévben 90, a II. félévben 84, a harmadik évi jogi tanfolyamban az I. félévben 73, a II. félévben 72, a negyedik évi jogi tanfolyamban 1. félévben 58, a II. félévben 46. Vallás szerint volt: az I. félévben római katholikus 191, görög keleti vallású 12, ágostai hitvallású evangélikus 51, evangélikus reformált vallású 12, izraelita 44, a II. félévben római katholikus 184, görög keleti vallású 12, ágostai hitvallású evangélikus 52, evangélikus reformált vallású 10, izraelita 36. Nemzetiség szerint volt: az I. félévben magyar 287, német 8, tót 2, szerb 5, román 7, olasz 1, a II. félévben magyar 271, német 8, tót 2, szerb 5, román 7, olasz 1. Osztöndijt élvezett: az I. félévben 17 hallgató 22,640 K. és 75 darab arany összegben, a II. félévben 18 hallgató 23,340 K. Az igazgatón kívül működött az I. félévben 9 rendes tanár, 1 rendkívüli tanár, 3 előadó s az akadémiai könyvtátnok, a II. félévben 8 rendes tanár, 1 rendkívüli tanár, 4 előadó s az akadémiai könyvtárnok. A nevezett iskolaév I. felében 25 tantárgy adatott elő, hetenkénti 97 órában, a II. félévben 29 tantárgy adatott elő, hetenkénti 88 órában. Az említett iskolaévben megtartatott 150 első alapvizsgálat, 110 második alapvizsgálatul jogtudományi államvizsgálat és 17 államtudományi államvizsgálat Az akadémiai könyvtár könyvállománya az 1905. év végén 22,793 kötetből állott. Az akadémián fennálló jogász-segélyzőegylet alaptőkéje a mondott iskolaév végén 51,800 korona névértékű 4n'(1-os földtehermentesitési kötvényből, egy darab pozsonyi Il-od kerületi takarékpénztári részvényből, és egy darab Bazilikasorsjegyből állott. A jövő iskolaév 1906. évi szeptember hó 1-én veendi kezdetét. OAUA8 RÉ8ZVÉ«>T*aeAeÁO NYOMDÁJA BUDAPEST