A Jog, 1906 (25. évfolyam, 1-52. szám)

1906 / 25. szám - Szakértői vizsgálat

A JOG 197 látleletre van utalva, amelyből kétségtelen határozottsággal a gyógytartamot megállapítani nem lehet és ha az orvosszakértő, lapidáris rövidséggel odavágja a 8 napot vagy 18—20 napot, akkor nem áll hivatása magaslatán és nem teljesiti azt, amit orvosi esküjében megígért. Véleményem szerint tehát, a látleletet készítő orvos feltétlenül megidézendő a tárgyalásra, vagy ha ez túlságosan költ- i séges eljárás lenne, megkövetelendő, hogy folytatólagosan, az első vizsgálatban gyógytartamként megállapított napról keltezve, a gyógyulást jelző szakértői nyilatkozat foglaltassák a leletkészítő orvos által írásba és ha a gyógyulás még be nem következett, arra az esetre ki kell fejezni indokoltan az első véleménybeli gyógytartam megváltozását és különösen részletezni azokat az okokat, amelyek a vélemény megváltozására alapul szolgáltak. Ki kell mutatni, hogy a gyógytartam hosszabb időre terjedését a sérülés vagy a sérült szervezetének egyéni sajátosságai, avagy más külső okok, például a rendes kezelés elmulasztása idézte-e elő. így tehát az alapos és lelkiismeretes ítélkezés két orvosszakértői véleménynyel operál. Az egyik az alaplátlelet, amelyet a sérülés bekövetkezte után az első orvosi segély időpontjában vesz fel a szakértő, amely lelet és vélemény az iratokhoz, illetve feljelentéshez csatoltatik, alapját képezvén a cselekmény minősítésének a törvényszéki eljárásban, a nyomozat és vizsgálatnak és a főtárgyalás kitűzésének. A másik véleményt, vagy a megidézett szakértőnek kell a főtárgyaláson előterjesztenie és leírni a sérülés kórtörténetét és kimutatni, hogy alapvéleménye helyes volt-e, vagy helytelen volt. Ha pedig a főtárgyalásra beidézését az ügy jelentéktelensége vagy takarékossági szempontok akadályozzák, ugy beszerzendő hivatalból tőle egy pótlelet és vélemény, a sérülés azon időbeli stádiumáról, amelyet az első véleményben gyógytartamként jelölt meg. Ezeken a kautelákon ne mosolyogjon senki. A büntetőgyakorlat legtrivialisabb könnyelműségeit, felületességét találjuk a testi sértések esetében, néhol önkényes degradálását a súlyos testi sértés vétségének könnyű testi sértés vétségévé, hogy egyes birák békitő akciója sikert arasson; néha pedig odavetett kétsoros vélemény alapján csinálnak egy jelentéktelen aftaireből súlyos testi sértés bűntettét. Ezeket a visszaéléseket meg kell szüntetni, a deliktum óriási száma, annak társadalmi jelentősége megérdemli a gondos és feltétlen alapos, kimerítő ítélkezést. Szakértői vizsgálat. Irta KRAUSZ GYULA dr., bpesti ügyvéd.* A magánjogi társaság tagjainak, ha az ügyvitelt nem ruházták egyes tagokra, mint a társaság ügyeinek intézésére egyenlően jogosított és kötelezett, a társaság nevében közösen eljáró tagoknak, mindig módjukban van, hogy az összes társasági ügyek állásáról kellő tudomást szerezhessenek; ha pedig az ügyvitel egyes társaknál van, akkor a megbízás közönséges szabályainál fogva bármikor követelhetik, hogy az ügyvivő társak az ügyek állásáról és az ügyvitel körében előfordult eseményekről felvilágosítást és eljárásukról számot adianak. A magyar általános polgári törvénykönyv tervezete a tagok tájékozódási jogát a K. T.-nek a közkereseti társasagokra nézve megállapított határozmányai szerint szabályozza. J) A közkereseti társaság azon tagjainak, akik az üzletvezetésben tényleges részt nem vesznek, a K. T. 83. §-a azon jogot biztosítja, hogy a társasági ügyek vezetéséről személyesen tudomást szerezhessenek. Evégből az üzlet helyiségé ben bármikor megjelenhetnek, a társaság kereskedelmi könyveit és iratait megtekinthetik s azok alapján saját tájékozásuk alapján mérleget készíthetnek. Szűkebben vannak megszabva a betéti társaság kültagjainak felügyeleti és ellenőrzési jogai. Ezeknek a társaságban való érdekeltsége legtöbbször csekélyebb, amennyiben meghatározott betéttel járulnak a társasághoz, amelyen kívül egyéb vagyonukkal nem felelősek e társaság kötelezettségeiért, sem munkájukkal nem járulnak hozzá a társasági cél eléréséhez. A kültag az üzletvezetésben nem vesz részt, tiltakozásával az üzletvezető, illetőleg ügyvivő társak eljárását meg nem akaszthatja, felügyeleti és ellenőrzési jogát ennélfogva a K. T. szük korlátok közzé szorítja; a személyesen felelős tag ebbeli jogait a maga részére nem igényelheti, érdekei megóvására a törvény mindössze azt a jogot adja meg neki, hogy fontos ok fennforgása esetén birói uton követelhesse a mérlegnek, vagy egyéb adatoknak közlését, úgyszintén a könyvek és iratok * Részlet szerzőnek «Magyar részvénytársasági jog» cimü, közelebb megjelenő munkájából. >) Terv. 1,703. §• felmutatását. Ellenben hathatósabb módon gondoskodik a törvény arról, hogy a kültagtól az üzlet eredményében való része el ne vonassák. Követelheti a kültag, hogy vele az évi mérleg másolatban közöltessék és jogában áll a mérleg helyességét a könyvek és iratok alapján megvizsgálni. A részvényesek felügyeleti és ellenőrzési jogát, a K. T. a részvénytársaság különös állásának szemelőtt-tartásával szabályozza. Az összes tagok csak betétjük erejéig lévén jogosítva és kötelezve, a társasági tagok saját érdeke szól az ellen, hogy minden egyes, bármely csekély mértékben érdekelt tagnak, széleskörű felügyeleti és ellenőrzési jogai legyenek. A részvényesek e jogaikat csak összességükben a közgyűlésen gyakorolhatják és még az összesség ebbeli jogai is a törvényben felállított korlátok között mozognak. A részvényes követelheti, hogy a mérleg mindazon adatoknak részletes felsorolását tartalmazza, amelyek ismerete szükséges a mérleg helyességének és törvényszerű összeállításának megbirálásánoz, vagy pedig, hogy ezek az adatok vele törvényvagy alapszabályszerü más módon közöltessenek,-) de nem kívánhatja azon részletes adatok közlését, amelyek közreadása kétségkívül a társaság üzleti titkainak és összeköttetéseinek feltárására vezetne. Közgyűlésen kivül a részvényesek az igazgatóságtól számadást nem követelhetnek,sj valamint nem követelhetik, hogy az igazgatóság a részvényesek jegyzékét vagy az adósok névsorát velük közölje.4) A részvényesnek vázolt helyzetét, amelynél fogva a kisebb ség esetleg nem ismerheti meg az üzletKezelési és megtámadási jogát, valamint kárigényét nem érvényesítheti, a K. TV némiképen enyhíti, amidőn az alaptőke egy jelentékenyebb hányadát képviselő részvényesnek, vagy részvényesek csoportjának hasonló jogot ad, mint a betéti társaság kültagjainak. A K. T. 175. §-a értelmében az alaptőke tizedrészét képviselő részvényes vagy részvényesek a költségek előlegezése és részvényeik letétele mellett követelhetik az illetékes törvényszéktől, hogy a társasági üzletkezelés szakértők által megvizsgáltassák. A letett részvények a vizsgálat befejezéséig a törvényszéknél visszatartandók. Amig tehát a kültag kérelmére a bíróság csak fontos okból rendeli el a társasági könyvek és iratok felmutatását, amelyeket a kültag - személyesen megvizsgálhat, az alaptőke tizedrészét képviselő részvényes vagy részvényesek kívánatára a bíróság, az ok kutatása nélkül, engedi meg a vizsgálatot, amely kiterjed az egész üzletkezelésre, de a vizsgálatot szakértő foganatosítja és a részvényesekkel csak a vizsgálat eredménye közöltetik. A vizsgálat elrendelése iránti kérelem perenkivül terjesztendő elő. De a K. T. 175. §-ában foglalt előfeltételek fennforgása esetén az ügykezelés szakértők által való megvizsgáltatása a részvénytársaság ellen indított per során is kérelmezhető.6) A kérelem a társaság meghallgatása nélkül intéztetik el. A keresetnek helyt adó végzés ellen felfolyamodásnak helye nincs.6) A K. T. 175. ij-a alapján megindított perenkivüli eljárás azáltal, hogy a társasági üzletkezelés szakértők által megvizsgáltatott és a vizsgálat eredménye a kérvényezőkkel közöltetett, végbefejezést nyer. Minthogy a K. T. arra nézve, hogy ki viselje véglegesen az ily vizsgálat alkalmából felmerült költségeket, illetőleg hogy tartozik-e valaki a részvényesek által előlegezett költségeket megtéríteni, intézkedést nem tartalmaz, következik, hogy a költség kérdése perenkivül eljárás tárgyát nem képezheti.7) A költségek tehát a vizsgálat eredményére való tekintet nélkül a kérvényezőket terhelik, akik azonban az igazgatóság vagy felügyelő bizottság ellen indított kártérítési kereset kapcsán költségeik megtérítését is igényelhetik.8) Mindeme jogok az üzletkezelés hathatós felügyeletét és ellenőrzését nem biztosítják. A tagok összességére az üzletkezelésnek a részletekre kiterjedő ellenőrzése nem bizható, de a részvényeseknek közgyűlése nem is alkalmas e feladatra. Azért a törvény e feladat betöltésére külön szervet létesít, a felügyelő bizottságot. Azonkívül minden részvényesnek módja van arra, hogy' a cégbírósághoz beterjesztett közgyűlési jegyzőkönyveket és zárószámadásokat megvizsgálja és a bíróságtól a törvénybe *) Kúria: 370/9Ü4. sz. s) Bp. T. 351 '84. sz. 4) Kúria 864/905. sz. »)Bp T. 2,37-1/1904 sz. Kúria: 370/904. sz. 8) Keresk. e!j. 43. § d) pont. ') Kúria: 208/89. sz •) Nagy I. K. 374. 1. 19. j.