A Jog, 1906 (25. évfolyam, 1-52. szám)

1906 / 24. szám - Az ipari titok közgazdasági jelentősége [3. r.]

A JOG 189 Még akkor is, ha a del eredére elvállalása az üzlet helyén divatozó kereskedelmi szokás szerint a bizományosnak kötelessége volna, nem tartozik egyúttal, ha váltó vételére vagy megszerezhetésére kapott utasitást, azt saját forgatmánya utján ruházni át a megbizóra, azaz a forgatás utján vállalni el a jótállást, mert a jótállás más uton (nem váltóilag) is eszközölhető. A váltói uton való jótállás elvállalásának kötelezettségét csakis akkor lehetne a bizományossal szemben feltétlenül kötelezőleg kimondani, ha az üzlet helyén divatozó kereskedelmi szokás szerint a del eredére elvállalási módja is kizárólag a váltói forgatmány volna.18) Ámde még ilyen esetben is eltérhet ettől a megbizó utasítása vagy a bizományos kötheti ki a jótállásnak egyéb módját. Mindezek alapján szabály gyanánt mondhatjuk ki, hogy váltó vételére irányuló megbízás elvállalása nem vonja szükségképen maga után azt is, hogy a bizományos a megszerzett váltót forgatmány utján köteles a megbizóra átruházni. Ez csak külön kikötés vagy a bizományos által eszközölt választás esetében történik meg. A jótállásnak forgatmány utján való elválalása mindenesetre kényelmes, egyszerű és gyakori mód, feltéve, hogy a harmadik szerződő fél a váltón szerepel s a bizományos az ő fizetési kötelezettségeiért a forgatmány utján hatályosan vállalhat kötelezettséget, továbbá a megbizó a bizományost a bizományi ügyletből származó kötelezettségek, kiadások stb. tekintetében már fedezte, pl. eladási bizománynál az árukat, vételi bizománynál a felmerülhető vételi összeget átadta, mert ilyen esetekben a bizományos a harmadik szerződő fél mint váltókötelezett nem fizetése esetében nemcsak a megbizó mint követője s forgatmányosa iránti kötelezettsége alapján felelős, illetve nem hozhatja fel vele szemben kifogás gyanánt azt, hogy a megbizó őt a megbízás érdekében tett dijai és kiadásai tekintetében nem fedezte, hanem még akkor sem szabadul a fizetési kötelezettség alól, ha igazolja, miszerint a váltót rendes kereskedői gondosság szemmel tartása mellett fogadta el fizetés gyanánt (pro solvendo) vagy szerezte meg. Mert a del eredére elvállalása által a rendes kereskedői gondosságon kivül készfizetői kezességgel is tartozik, azaz forgatmánya által ugy anyagilag (K. T. 376. §.), mint alakilag (V. T. 12. §.) felelős lévén, elmarasztalandó. t JX^Az ipari titok közgazdasági jelentősége. Irta DÓCZI SÁMUEL dr., budapesti ügyvéd. Az ipari titok védelmének kétféle közgazdasági jelentősége van. Általános és különös. Az utóbbi abban a vagyoni értékben jelentkezik, amelyet a védendő titok magára a jogosultra nézve képvisel. Ebből a szempontból jön tekintetbe, ha arról beszélünk, hogy valamely gyáros, vagy kisiparos uj eljáI8) Ezt tanítja Hahn (i. m. II. k. 352. 1.). Szilágyi Dezsőnek 1878. okt. 31-én mondott beszédében, mely szerint: «a mi alkotmányunk határozatai szerint a delegatiók nem önálló orgánumai a monarchiának, nincsenek önálló jogokkal felruházva, hanem a monarchia mindenik állama parlamentjeinek képviselői, és nem a maguk jogait gyakorolják, hanem ezen parlamentek által átruházott jogokat mint képviselők gyakorolják, és hatáskörük megszabására a korona és a delegatiók beleegyezése nem elégséges, mert hatáskörük megszabása, amennyiben meghatározva nem volna, a két állam törvényhozását illeti. Ha tehát a delegatiók nem önálló jogon léteznek ott, mint a monarchia orgánumai, hanem képviselői a két ország parlamentjeinek, akkor ezen jogállásukból, de még inkább az alkotmány szelleméből következik az, hogy a reájuk átruházott és képviseleti módon gyakorlandó hatáskörben ugy kell eljárniok, hogy eljárásuk az őket kiküldött parlamentek irányával nagyban megegyezzék és harmóniában legyen». Mindezekhez csatlakoznak a következők : — tudvalevőleg közös budget nincs, a delegatiók által megszavazott közös költségek csak a megajánlás s megállapodás jellegével birnak, melyeknek hatálya s érvényesülése, ugy a magyar állam alkotmányos közegei általi végrehajthatósága csak akkor kezdődik, mikor ezen megállapodás a magyar állami budgetbe föl lett véve s a magyar törvényhozás által annak rendje s módja szerint megszavazva, — nincs magyar állami költségvetés, vagy ezt a parlament többsége megtagadja, a delegatió megállapodása a közös költségekre nézve törvényes módon nem érvényesülhet, így nem is hajtható végre, mindez arra vall tehát, hogy a delegatió nem veszi át az országgyűlés souverain jogainak a budgetre való vonatkozásait. rás, vagy fogás, fortély birtokában van, amely neki megélhetést, gyakran vagyonszerzést biztosit. Az általános közgazdasági jelentősége abban a rokonságban domborodik ki, amelyben az ipari titok védelme a többi szellemi tulajdon védelmével áll. Mindazt, amit a szabadalom, a védjegy, a mustra, az irói és művészi munka közgazdasági fontosságáról elmondhatunk, azt elmondhatjuk az ipari titokról, mert hiszen alapos vizsgálódás után be kell látnunk, hogy az ipari titok védelme nem egyéb, mint a felsorolt védelmi rendszer szerves és szükséges kiegészítése. Ami nem talál oltalmat a szabadalomban, a védjegyben, stb.-ben, — azt az ipari titok ezidőszerint teljesen ki nem épithető jogi konstrukciójával kell védenünk. Áll először is az, hogy közgazdasági szempontból az ipari titok védelme egy a tulajdon és a birtok védelmével. Ami a tulajdon védelmét diktálta, az parancsolja az ipari titok megvédését is. A szerzett jog elve alapjában az igazság elve ; az igazság elve pedig a közgazdaságot szolgálja azzal a parancsával, hogy annak adjuk az értéket és az értéknek gyümölcseit, aki azokat létrehozta. És védjük is meg őt azoknak élvezetében. Másodsorban tegyük lehetővé a haladást a termelésben, azáltal, hogy a munka eredményének igazságos odaitélésével serkentsük a termelő tényezőket a termelés tökéletesítésére. Ez a szabály legpraegnánsabban a szabadalomnál érvényesül. Harmadszor igyekezzünk a vállalkozó és az alkalmazottak közötti visszony erkölcsi tartalmát emelni. Neveljük az alkalmazottak erkölcsi érzékét. Azáltal, hogy a bizalommal való visszaélést kétfélekép is sújtjuk, erkölcsi alapot adunk egy törvénybe nem iktatott, de szükséges szolgálati pragmatikának. A vállalkozó nyugodtabb lélekkel közeledik alkalmazottjához, ha tudja, hogy bizalmas dolgai nem prédázhatók el egykönynyen, nem lát embereiben ellenségeket. Az alkalmazott is hasznát látja annak a nyíltságnak, amely okvetlenül meg lesz ott, hol a gyanakvásnak, a jogbizonytalanságnak nincs talaja. Ezt a hatását az ipari titok védelmének nagy nyomatékkal emelik ki azok az irók, kik a kérdésnek ezzel az oldalával közelebbről foglalkoznak. \ Nem lehet eléggé hangsúlyozni azt az erkölcsi hatást sem, melyet a védelem magára a jogosultra gyakorol. A tételes jogi védelem teljességgel elismeri a közgazdasági munkálkodás fontosságát. A műhely az üzlet szentségét iktatja törvénybe és oda helyezi az otthon szentsége mellé, vele egy sorba. És ez természetes is. Ha a jogrend elismeri, hogy én ur vagyok a házamban, a lakásomban, akkor el kell ismernie annak a helynek sérthetetlenségét is, amely az én szellemi és fisikai munkámnak, életem igazán nemesebb felének színhelye. Sőt határozottan igazolni kellene azt a felfogást is, mely a műhelyt még fokozottabban védi, mint a lakást, a házat. Már az az erős áramlat is támogatná ezt a telfogást, mely a francia forradalom idején életre kelve, mozgatja az emberi szellemet mind Tévedés továbbá ama szokásos kifejezés, hogy a delegátiókat trónbeszéddel nyitják meg — ez nem áll. Az összehivott delegátiók, külön a magyar, külön az osztrák, az ülések megkezdése előtt O Felségénél tisztelegni szoktak, e tisztelgés alkalmával Ő Felsége válaszolni szokott, mely válasznak természetesen politikai háttere van. Hibásan mondják azonban, hogy O Felsége a nála tisztelgő delegátusokhoz trónbeszédet intéz, hogy trónbeszéd az, mellyel O Felsége a delegatió ülésszakát megnyitja. De ez sem nem trónbeszéd, sem nem megnyitó. Ilyet a király csak a parlament összességének tart annál a közjogi aktusnál, midőn és mikor együtt van az állam törvényhozó hatalmának minden tényezője: a korona, a képviselőház s a főrendiház — az országgyűlés elején és végével. A delegatió nem parlament, csak országos bizottság s tisztelgése a korona előtt nem közjogi, hanem csupán hódolati cselekmény. («A magyar országos bizottság, mielőtt alkotmányos munkásságát megkezdené, megjelenik Felséged előtt, hogy legmélyebb hódolatát bemutassa s kéri Felségedet, hogy azt szokott királyi kegyelmével elfogadni méltóztassék)). így szólott Szilágyi Dezső 1900. május 13-án, mint a delegatió elnöke.) A korona részérőli fogadtatás sem közjogi tény, hanem szertartásos ünnepélyes audentia, milyet a korona regnicolaris küldöttségeknek, idegen hatalmak követségeinek adni szokott. A két delegatió elnökei külön üdvözlik a Felséget s a Felség az üdvözletekre válaszát írásból olvassa fel, ahogy minden ünnepies kihallgatáskor, küldöttségek fogadtatásakor tenni szokta. Mindebből azonban a magyar parlament souverainitása hátrányára praecedenst levonni s következtetni nem lehet. . rtV'Viíflp -fii. J -' ("...<• -JiJ.Jii í V-.J-' . -iL -'ct'^ -