A Jog, 1906 (25. évfolyam, 1-52. szám)

1906 / 19. szám - A szolgálati pragmatika kérdéséhez [2. r.]

146 XXXV. t.-c. 2. §-a; az 1888. évi XXXI. t.-c. 9. §-a és a XXXVI. t.-c. 29. §-a, továbbá az 1890. évi I. t.-c. 82., 92. és 95. §-ai. A javaslat 4. §-ában fel vannak ugyan sorolva a hatásköri kizárólagosság némely esetei, azonban az ott megjelölt ügyek még sem meríthetik ki a kizárólagosság minden esetét. Így vagy azt kell tételes szabályban megállapítani, hogy a javaslatban taxatíve felsorolt ügyeden kívül még azok a perek is kizárólag a kir. tszékek hatásköre alá tartoznak, melyeket egyes törvények külön helyeken oda utalnak, vagy az átmeneti intézkedések szabályozásánál ki kell emelni, hogy a fennebb idézett törvényeknek a birói hatáskörre vonatkozó szakaszai a javaslat értelmében módosulnak. Egyébként sem tartalmazza a javaslat mindama szabályok összeségét, melyek a hatáskörre vonatkozó kérdések minden részletére kiterjednének, sőt a javaslat mellett nagyobb tanulmány szükséges ahhoz, hogy a hatáskörre vonatkozó kérdések a biró és ügyvéd előtt tisztán álljanak. A birói és közigazgatási hatáskörök határvonalai gyakran érintkeznek s bajos felállítani oly általános elvi határvonalat, mely az áthághatlanságot mindenkorra biztosítsa, igy gyakran találunk eseteket hogy, valamely ügy más hatáskörbe van utalva, annélkül, hogy az elvi alapot tisztán láthatnók. Bár általános szabály, hogy mindaz a követelés, amit a törvény külön eljárás alá nem utal, a polgári bíróságok hatásköre alá tartozik, azonban az is szabály : hogy polgári peres eljárás alá nem tartoznak a külön törvények által a közigazgatási hatósághoz, a községi bírósághoz és az iparhatósághoz utasított keresetek. Ebben a tekintetben az eseteknek meglepő különféleségével találkozunk, s csak a judikatura világánál találjuk meg a helyes vonalat. így nevezetesen kimondotta a Kúria, hogy egyházi követelések behajtása közig, útra tartozik. (1,593/898). De viszont azt is kimondotta, hogy ha a jogalap vitás, a kérdés eldöntése birói útra tartozik. (30. sz. telj. ü. döntv. 1885.) Általános szabály, hogy a párbérszolgáltatás iránti követelés mindenkor elsősorban közig, uton érvényesítendő. Azonban az 1887. évi 40,330. sz. a. igázságügyminiszteri rendelet kimondja, hogy ha a párbér követelést nem a lelkész, hanem annak engedményese érvényesíti, a párbér közjogi jellege többé fenn nem forogván, a követelés érvényesítése elsősorban a bíróság elé tartozik. Az ideiglenes nőtartás iránti igény polgári peruton érvényesíthető, ellenben az anya a nála maradt kiskorú gyermeknek tartásdija iránti igényével a gyámhatósághoz kénytelen fordulni, (gyámü. törv. 11. §. Kúria 1,708/902.) Kineveztetés alapján igényelt fizetés iránti kereset nem a bíróság elébe, de közig, útra tartozik, ellenben a községi tisztviselők hátrálékos fizetésének megítélésére a bíróság hatáskörrel bír. (Kúria 9,390/882.) Az 1884. évi XVII. t.-c. 141., 146. §-ai szerint megjelölt iparhatóságok a határozott összegben megállapított szolgálati járandóságok fölött hatáskörükben hivatva vannak Ítélkezni; azonban a határozott összegben ki nem kötött, bizonytalan és üzleti nyereményjutalék felett a határozathozatal a bíróságot illeti meg. (Kúria 993/896.) Az iparos által elbocsátott munkásnak nyugbér iránti igénye szintén birói útra tartozik (Kúria í. G. 589/902.) Cselédbér iránti igény érvényesítése közig, útra tartozik. A gazda kárigénye birói útra. A szolgálati szerződés idő előtti felbontása miatt a még le nem szolgált cseledbér iránti követelés birói útra tartozik. (3I,32'J<899. I. M. rend). Mezei rendőri kihágással okozott kár (kárdij), továbbá vadak által okozott kár megtérítése, kihágási eljárás esetén közig, hatáskör alá tartozik, kihágási eseten kívül a puszta kárdij iránti kereset polgári bíróság elé. (24,261/882. I. M. rend.) Közkórházak betegápolási költségeinek behajtása közig. u!ra, magánkórházak gyógykezelési költségeinek érvényesítése polg. bíróság hatásköre alá tartozik. Az 1879. évi XXXI. t.-c. 117. §. alapján a közig, hatóság csak akkor járhat el, ha az erdei kihágás közbirtokossági erdőben követtetett el ; ellenben közös tulajdont képező erdőiéi ületen a jogosnál több fának kivágása miatt a tulajdonostárs ellen indított ügyben az eljárás a bíróság hatáskörébe tartozik. (1901. évi 29,240. I. M. rend.) Itt csak némely része soroltatott fel azoknak az eseteknek, amelyeknél a judicatura világítása nélkül pusztán elvi alapokon alig lehetne eligazodni. Mindezek csupán példaképpen s azért lettek felhozva, hogy kimutatható legyen, hogy egy rendszeres kódex mellett | I is biró és ügyvéd folyton kénytelen tanulni, s hogy mintegy megjelöltessék, hogy a javaslat a gyakorlati tekintetek elől kitér, de fel lettek ezek hozva azért is, hogy amig a javaslat törvénynyé nem válik, annak hézagai pótlására szükséges intézkedéseket a szakférfiak annál könnyebben megtalálják. Nem veszítene a javaslat értékéből, ha az még néhány, a gyakorlati élet számára szükséges toldásokkal megbővittetnék. Kitért a javaslat a községi bíróság hatáskörének szabái lyozása elől is, pedig ez a perrendtartás életbeléptetésével egyidejűleg szabályozandó. Az anyagi törvény lehet elvontabb, de a polgári peres eljárást szabályozó törvénynek első kelléke, hogy az eljárást kimerítően szabályozza. Mindezek azonban az átmeneti intézkedéseknél nyerhetnek szabályozást, a javaslatnak a hatáskörre vonatkozó intézkedése csak néhány szakaszszal volna bővítendő. Egy fontos perjogi szabály felvételét tartanám szükségesnek, azt t. i., hogy felebbviteli bíróság első folyamodásulag el nem járhat (ptt. 54. §.) Az illetőségi kérdésekről jövő alkalommal szólok. I V/ A szolgálati pragmatika kérdéséhez. Irta KELETI FERENC dr., szolnoki ügyvéd. \/ (Folytatás)*) El kell ismerni, hogy alig van modern állam, melyben az irányadó körök a szolgálati pragmatika fontosságát és jelentőségét félreismernék. Rendszerint nem is a jó akaraton múlik, hogy a szolgálati pragmatika még a megvalósulás stádiumába nem lépett, hanem azon körülményen, hogy egy minden jogosult igénynek megfelelő pragmatika alkotása igen nehéz feladatnak tekintetik. Igaz, hogy a szolgálati pragmatika alkotása igen sok nehézséggel jár, de a nehézségek nem legyőzhetetlenek. A nehézségek nem fekszenek az elvekben, mivel a szolgálati pragmatika elvei szakkörökben kétségen fölül állanak, és inkább az elveknek helyes és következetes keresztülvitele a részletekben forog kérdésben. Főfeladat, hogy az egyes rendelkezésekben a jogok és kötelességek világosan és szabatosan szabályoztassanak, és oly rendelkezések elkerültessenek, melyek félre érthetők és félremagyarázhatok. Különösen világos szövegezés szükséges, mely a mi eddigi törvényalkotásainkban sok kívánni valót hagy fenn. Miként a tapasztalat mutatja, alig van fontosabb rendelkezés a mi törvényeinkben, mely ha szükséges, a különböző pártálláshoz és pártérdekhez képest különböző felfogásban és magyarázatban nem részerült volna. A lehetőleg tökéletes szolgálati pragmatikának törvény által való alkotása azért is fekszik az állam érdekében, mivel az állampolgár az ilyenből azt a meggyőződést meriti, hogy ha az államhivatalnok az absolut államban gyakran a korlátlan önkényuralom eszközeként szerepelt, a parlamenti jogállamban csak mint a nemzeti akarat végrehajtója működik: hogy tehát az állampolgár, ha törvényes rendeleteinek engedelmeskedik, a törvényt és önmagát tiszteli meg, az állam javát és közvetve a saját javát mozdítja elő. Hogy melyek az állam szolgálati pragmatika elvei, máimás helyütt kifejtettük. 1); 2); 3); 4); s). Hazánkban is, különösen az alkotmány visszaállítása óta, a kormány és törvényhozás a köztisztviselőknek az államhoz való visszonya szabályozásának fontossága tudatában, e visszony törvényhozási szabályozását az államszolgálat számos ágában létesítette. Különösen a bírákra és bírósági hivatalnokokra, továbbá az ügyészségekre nézve a szolgálati visszonyt részletesen szabályozó törvények hozattak (1869 : IV. t.-c.; 1871 : VIII. és IX. t.-c.; 1871 : XXXI. t.-c.; 1871 : XXXIII. t.-c.; 1890: XXV. t.-c; 1891: XVII. t.-c; 1896: XXVI. t.-c. stb.). Ujabban törvényhozásunk az összes szolgálati ágakra kiterjedő törvényalkotásokat is létesített és ezekkel már útját egyengette az egységes szolgálati pragmatika megvalósításának. Már az 1875. évben megindittattak a minisztériumban a tárgyalások a köztisztviselők összes kathegoriáira kiterjedő oly törvény alkotása iránt, melynek magába kellett volna foglalnia ugy a minősítésre, mint a nyugdíjazásra és a tulajdonképpeni szolgálati *) Előző közlemény a 18-ik számban. !) L. Keleti Ferenc dr. Az államszolgálat jogi természete és a rendszeres államszolgálati pragmatika elvei, Budapest 1883. a) Törvényjavaslattervezet az állami tisztviselők, altisztek és szolgák jogvisszonyainak szabályozásáról, Budapest 1897. ») cA magyar államhivatalnoki kar helyzete», a Pesti Napló 1898. évf <?6. és következő számaiban megjelent cikksorozat. 4) Jogi Lexikon I. köt. 505—508. 1. Közgazdasági Lexikon II. köt. 587—590. 1.