A Jog, 1906 (25. évfolyam, 1-52. szám)

1906 / 17. szám - A spanyol büntetőjogi irodalom fejlődése [3. r.]

A J egyike ama bíráknak és jogászoknak, kikhez a jogászvilág nagy reményeket füz. Amidőn nemrég a Kúria helyettes elnökévé közmegelégedésre kinevezték, gazdag és tartalmas programmal lépte át a legmagasabb biröság küszöbét. Nagy elméleti tudása és az élet igazsága volt a közös forrás, amelyből jövő működését ismertető programmja fakadt Ezért remélhető, hogy mint az ország első birája, törekvéseinek érvényt is szerez. Hosszú pályáján nem­csak mint gyakorlati biró, de mint elméleti tudós is egyaránt ki­tűnt s egyformán elsőrendű kapacitás ugy a büntetőjog, mint a magánjog terén. Oberschall Adolf hatvanhét esztendős. 1862-ben Pesten ügyvédi vizsgálatot tett s egy ideig mint gyakorló ügyvéd működött, majd a pesti királyi táblánál pótbiró, 1872-ben pedig rendes biró lett. 188ű-ben a király kúriai biróvá nevezte ki, azután a marosvásárhelyi tábla, utóbb a kassai tábla elnöke lett. 1891-ben a budapesti tábla elnökévé nevezték ki, s ott működött 1904 novemberéig, amikor a Kúria másodelnöke lett. Az idén január óta, amikor Szabó Miklós nyugalomba vonult, a Kúria elnökét is helyettesitette. Bernáth Géza, a Kúria másodelnöke szintén a legképzettebb jogászok közé tartozik. Mint biró az igazságügyminisztérium kodi­fikáló osztályában működött, majd mikor Plósz Sándort igazság­ügyminiszterré nevezték ki, igazságügyi államtitkár lett. Azóta állandóan adminisztratív államtitkárja volt az igazságügyminisz­tériumnak s különösen a törvények előkészítésével tünt ki. Hérics-Tóth János, az uj kúriai tanácselnök 1811-ben szüle­tett s így 65 esztendős. 1807-ben ügyvédi vizsgálatot tett. A kiegyezés után 1868-ban zalavármegyei polgári törvényszéki ülnök, 1872-ben pedig csáktornyai törvényszéki elnök lett. 187ö-ben soproni tör­vényszéki elnökké, 1890-ben pedig kúriai biróvá nevezték ki. 1895 óta a budapesti királyi tábla második büntető tanácsát vezette, mint tanácselnök. * F. hó 21-én délelőtt búcsúzott Bernáth Géza a királyi kúria másodelnöke az igazságügyminisztérium tiszti karától. Kiss Gyula miniszteri tanácsos üdvözölte az igazságügyminisztérium volt államtitkárát és biztosította őt a tisztviselők további szeretetéről. Bernáth Géza megköszönte, hogy őt a tisztviselők bizalmával megajándékozták. Hangsúlyozta, hogy mindig törvényes álláspont mellett küzdött. Kérte a tisztviselőket, hogy emlékezzenek meg róla. Polónyi Géza igazságügyminiszter azután a következőket mondotta: O felségének kitüntető bizalma Günther Antal dr. volt ügyvéd urat jelölte ki az államtitkári állás elfoglalására. A budapesti ügyvédi karnak kiváló munkása, az igazságszolgáltatási jogirodalomnak kitűnő bajnoka, neki pedig azonkívül politikailag elvtársai és hü barátja Günther. Kéri a tisztviselőket, fogadják őt szívesen (Lelkes éljenezés.) Günther Antal dr.-t Kiss Gyula miniszteri tanácsos üdvö­zölte s Ígérte, hogy vezetése alat a tiszttviselők teljes erejükkel fognak dolgozni. Günther Antal államtitkár a következőket mondotta az üdvözlésre: T. uraim ! Mindenekelőtt ő excellenciájának mondok köszönetet, hogy azt a bizalmat helyezte belém, amelynek követ­keztében ő felsége által e helyre állíttattam. Ha ő excellenciája ügyvédi munkásságomat, az önök t. szónoka pedig szerény tudáso­mat említette meg, ezzel kapcsolatban csak egyet mondhatok, hogy mikor az ügyvédi pályára léptem, egyetlen tudásom volt az, amit az olasz jogászok legnagyobbika, Carrara az ügyvédi hiva­tásról mond, hogy az ügyvédnek kötelessége megakadályozni azt, h°gy a jognak leple és a jognak ürügye alatt maga a jog támadtassék meg. Ez uraim, az én tudásom most is és amikor az alkotmány és a jog uralmának visszaállítása után ő excellen­ciája bizalmából oldala mellett működhetem, lelkem egész ben­söségével részt akarok venni azon munkában, amelyre ő szólí­tott fel. E pillanatban nem adhatok mást, mint hogy megmond­jam önöknek, hogy ide hoztam a munka szeretetét és a jog­eszme iránti lelkesedést. Kérem az urak támogatását s én ipar­kodni fogok megfelelni annak az állásnak, amelyre érdemesítet­tem. (Lelkes éljenzés.) A Kúrián f. bó 24-én nent végbe az uj elnökök eskütétele. A Kúria dísztermében ez alkalomból a legfelsőbb bíróság, a koronaügyész, a főügyészség és jegyzői kar teljes számmal meg­jelent. Vági Mór tanácselnök elfoglalván az elnöki széket, három tagból álló küldöttség ment az uj elnökért, akit a terembe lépte­kor zajos éljenzéssel fogadtak. As elnök letette a hivatali es­küt. Mire Vág; tanácselnök üdvözlő beszédet intézett az uj elnökhöz: — Nagyméltóságod kinevezését — úgymond — mint az igazság követelését vártuk és amidőn az késett, már-már kétel­kedtünk az igazság uralmában. Most, hogy közös óhajunk betel­jesedett és az igazság győzött, örömünk annál nagyobb. Szabó Miklós helyét méltóbb utód nem foglalhatta volna el. A magyarok Istene éltesse az uj elnököt. (Éljenzés.) Oberschall Adolf elnök köszönetét fejezve ki a királynak és a kormánynak az iránta tanúsított bizalmáért, meleg szavak­ban emlékezik meg elődéről, Szabó Miklósról. Programmot nem ad, mert nézeteit mindenki ismeri, de másoknak is megvannak néze­teik e testületben, amely önáiló gondolkozású férfiakból áll. Főleg a Kúria polgári tanácsaira lesz gondja. Az igazságszolgáltatás OG 135 gyorsítása, a határozatok alapossága, a judicatura egységének megóvása a főcél. A betüimádásnak nem barátja. A törvény helyes értelme, a törvénymagyarázat minden eszközének igénybe vételével szabadabb szellemi tevékenység utján állapítandó meg, és a törvény alkalmazásánál is a birónak nem­csak a törvényben a normális tényálladékra megállapított jog­szabályt, hanem minden egyes esetnek sajátságait, ezeknek jogi jelentőségét, a jogrend céljait és feltételeit kell figyelembe venni. (Ugy van! Ugy van!) Csakis ezen az uton ismerhetjük fel az anyagi igazságot, sőt a törvénynek ily szellemben való alkalmazá­sával sok esetben meg fogjuk közeliteni a méltányosság eszméjét is ; s habár annak a mind hangosabban nyilivánuló kívánságnak, hogy a méltányosságnak tágabb tért engedjen a biró, csak a törvényhozás tehet eleget, a jelenlegi jogállapot mellett is mind­azon esetekben, amelyekben a törvény vagy jogszokás a biró be­látására bizza a döntést, — s ezenfelül a jogfejlesztés terén is al­kalma van a birónak arra, hogy a méltányosság követelményeit tekintetbe vegye. (Ugy van! Éljenzés.) Kiváló súlyt helyez arra, hogy a bírói és ügyvédi kar tagjai a lehető legjobb visszonyban legyenek egymással. A kölcsönös előzékenység itt nemcsak illemszabály, hanem egyúttal igazság­ügyi érdek is. A birónak kötelessége, hogy kellően becsülje meg a komoly ügyvédi munkát. A beszedet nagy tetszéssel fogadták. Az elnöki installáció után Hérics-Tóth János az uj tanács­elnök tette le az esküt az elnök kezébe. Oberschall üdvözölte Hérics-7'óthot, mint a tipikus magyar jogász egyik legkiválóbb képviselőjét, aki eddigi működésével és széles ismereteivel rászolgált erre a kitüntetésre s kire megnyugvással bizza a IV. büntető tanács vezetését. (Éljenzés.) Hérics-Tóth meghatva mondott köszönetet a kitüntetésért. Végül még Oroszy Géza eddigi kassai táblabíró, akit számfeletti kúriai birónak neveztek ki, tette le az esküt. Az ülés után az egyes tanácsok birái testületileg tisztelegtek az elnöknél, majd a tanácsjegyzői kar Ráth István albiró vezetésé­vel és végül a hivatalszolgák Torpényi Antal vezetésével üdvözöl­ték az uj elnököt. Az újonnan kinevezett másodelnök, Bernáth Géza dr. május 2-án teszi le a hivatali esküt. Úgyvédek az igazságügyminiszternél. A Budapesti Ügyvédi Kamara küldöttsége Szivák Imre elnök vezetése mellett tisztel­gett Polónyi Géza igazságügyminiszternél. Szivák üdvözlő beszédé­ben rámutat a megoldásra váró nagy feladatokra, az uj perrend­tartás kérdésére, amelyet, habár az ügyvédek érdekét sok tekintetben károsan fogja érinteni, mégis az ügyvédek sürget ték mindig, utal az ügyvédi nyugdíj kérdésére, az ügyvédi rend­tartás, a központi járásbíróság kérdésére. Polónyi Géza igazságügyminiszter megköszönve a tisztelgést, örvend annak, hogy kartársai megtisztelték. Utal arra, hogy a nemzeti küzdelemben az ügyvédi kar milyen lelkesedéssel tel­jesítette kötelességét; amiért az egész kormány nevében köszö­netet mond. Kijelentette, hogy programmját ügyvédi kartársaival óhajtja megcsinálni (helyes). Hangsúlyozza, hogy az ügyvédi kar­nak, valamint az egész nemzetnek közkincse a birói függetlenség. Annak ápolásában közreműködni első feladatának fogja tekin­teni. További célul tűzi ki a jogvédelemnek szabadságát biztosí­tani, a váddal való teljes egyenjogositás mellett Fontosnak tartja, hogy a főbb birói állásokba kiváló ügyvédek neveztessenek ki. Beszéde végén kérte az ügyvédeket, tekintsék őt továbbra is kar­társuknak. Később tisztelgett azután az Ügyvédi Kör Polónyinál. Burián az ügyvédi kör elnöke, átnyújtotta Polónyinak a kör üdvözlő táviratát és kérte, hogy az ügyvédi kar érdekeit, amelyért 32 év óta semmit nem tettek, szivén viselje. Polónyi igazságügyminisz­ter válaszában utalt arra, hogy már régóta tagja az ügyvédi körnek és annak tagja is óhajt maradni. Arra kérte a küldöttsé­get, adjanak neki alkalmat a társadalmi téren bebizonyítani, hogy háláját, tiszteletét és ragaszkodását kifejezze kartársai iránt, mert büszkeséggel fogja magát ezentúl is ügyvédi kartársnak tekinteni. (Lelkes éljenzés.) Ezután a küldöttség tagjaival hosszabban elbe­szélgetett a miniszter. Külföld. A spanyol büntetőjogi irodalom fejlődése. Irta THÓT LÁSZLÓ dr. Í (Folytatás. A büntetéshez, különösen pedig a szabadságvesztésbün­tetéshez, — Castro szerint — joga van ugy az egyházi, mint a polgári hatóságnak, mert « minden, kényszerítő hatalommal biró állam, vagy személy, kényszeritheti alattvalóit azokra, amik a béke és a nyugalom fóntartására szükségesek. Ha pedig valaki ezt szem elől tévesztve, a békét megzavarta, igazságosan büntethető, a bűntett minősége szerint.» A büntetési jog alapelve tehát, Castrónál a közrend («a béke és a nyuga­lom*)) föntartásában rejlik, a büntetést pedig, szerinte, a bűn­tett minősége, súlyossága alapján kell kiszabni. E két alapelv az, ami a Castro munkájából elsősorban kiemelkedik.

Next

/
Thumbnails
Contents