A Jog, 1906 (25. évfolyam, 1-52. szám)

1906 / 15. szám - A spanyol büntetőjogi irodalom fejlődése [1. r.]

118 A JOG hogy a törvényhozás az egész év alatt szünetelvén, az ügyvédség és jogszolgáltatás terén mutatkozó ama hiányok orvoslása tekin­tetében, melyekre az évek hosszú során reámutattunk, mi sem történt. Az országgyűlés többségével szembehelyezkedett — igy tehát inparlamentaris — és csak a törvényhozás egyik faktorának akaratából működő kormány vezetvén a lefolyt év alatt hazánk kormányzatát, az országgyűlés elnapolása folytán a produktív munka az egész vonalon teljesen szünetelt. Az ügyvédi kar sérelmeinek az évek hosszú során át ered­mény nélkül követelt orvoslását — a fenti indokokból, az alkot­mányos kormány hiánya miatt — ez alkalommal nem is kérjük. A törvényhozás egyik szervének feloszlatása folytán az alkotmányos ellenőrzés hiányával, igy tehát felelősség nélkül működő végrehajtó hatalom alkotmányunkra veszélyes tevékeny­séget fejt ki, amely a jogszolgáltatást is hátrányosan befolyásolva, a jogok és törvények terén nagy rombolást visz véghez. Alkotmányunkban ismeretlen állások kreálásával és ezek viselőinek a törvényekben nem gyökerező jogokkal való felruházása a joguralmat veszélyezteti. Az önkormányzati testületek törvényes működése megaka­dályoztatván, a közigazgatás csődje küszöbén áll. A sajtószabadság és gyülekezési jog bekövetkezett sajnála­tos megszólítása súlyosan érinti az elmúlt nagy idők leglénye­gesebb, törvénybiztositotta jogait. Rendeletek lépnek fennálló törvények helyébe. A politikai és jogi felelősségrevonás törvényes lehetősége megszűnt. Alkotás helyett a legszomorúbb bomlás volt az 1U05. év jellegzetes képe, melynek eredménye alkotmányjogi biztosítékaink megtámadásában jelentkezik ; mely eljárás ezeréves alkotmányunk szilárdnak vélt épületének összerombolását vonhatja maga után. Távol áll tőlünk azon szándék : jelen évi jelentésünk kere­tén belül azon nagy közjogi küzdelmekkel foglalkozni, melyek ezidő szerint egész közéletünket uralják ; ámde vétkes mulasztást követnének cl a jog, törvény és alkotmány hivatásszerű védői, ha nem érintenék — legalább a fentebb vázolt általános kere­tekben — a közjogi kérdéseket akkor, midőn ezek felvetése a törvényhozás és jogalkotás egész mezején olyan végzetes követ­kezményeket vontak maguk után. Utóbbi okokból és mert az ügyvédet letett esküje az alkot­mány védelmére is kötelezi és mert az ügyvéd a törvényesség őre és hivatott védője : törvényes és hazafiúi kötelességünk mély aggodalommal megemlékezni e helyütt is ama sajnálatos körül­ményekről, — melyek alkotmányunk biztositékainak megtámadása folytán a közszabadság és törvényesség intézményeit súlyosan ve­szélyeztetik és nagyon alkalmasak a törvények szentségébe vetett és féltve őrzendő hit lerombolására. Ezen mélyen megdöbbentő körülményekben lehet egyedüli indokát találni annak, hogy kamaránk egyik panaszára — mely szerint az eperjesi rendőrkapitányi hivatal egy ott befejezett ügy iratainak hivatalos használatra való átküldését megtagadta — az igazságügyminiszter 6,630/1. M. 1906. IV. számú leirata szerint jónak látta azt válaszolni és ebbe belenyugodni, miszerint a belügy­miniszter ezen ügyben «további intézkedésre alapot nem talál* ! Amidőn egy igazságügyi hatóság panaszolta azt, hogy egy másik hatóság egy befejezett, rendőri természetű ügy iratainak hivatalos használatra való átküldését megtagadta, megsértvén ez által amaz általános érvényű jogszabályt, mely szerint minden hatóság más hatóságok megkereséseit — külön törvényes akadály hiányában — teljesiteni köteles : akkor a magyar igazságügy leg­főbb őre azt találja, hogy ezen ügyben további intézkedésre alap fenn nem forog !! Miután felterjesztésünkben nem a magánfél konkrét pana­szának megvizsgálását, de azt szorgalmaztuk, hogy a rendőikapi­tány az iratok átküldése iránti kötelezettségének eleget tenni kényszeríttessék, mely jogos kérelmünk az idézett leirat szerint teljesítve nem lett, — ezen ügyvédi kamara kénytelen konsta-, tálni azon — az igazságügyi administrációra nézve mélyen elszo­morító tényt, hogy egy hatóság tekintélyén ejtett sérelem törvé­nyes orvoslását: az igazságügy legfőbb őre: a m. kir. igazságügy­miniszter tette lehetetlenné, meghiúsítván ez által egy fegyelmi ügy tényálladékának megállapithatását, így tehát ezen ügy elinté­zésének lehetőségét is. Ezidő szerint tehát nem marad egyéb hátra, mint bízni abban, hogy ezen kamaránkat ért sérelem egy alkotmányos aera igazságügyminisztere által orvosoltatni fog. Áttérve bíróságaink működésére, megemlíti a jelentés, hogy a kassai kir. ítélőtáblánál az ítélkezés gyors és kellő színvonalon áll. Az eperjesi kir. törvényszéknél a jogszolgáltatás a jogos igényeket kielégíti. Az igazságszolgáltatás gyors és alapos. Említés nélkül nem hagyhatjuk azonban ez alkalommal sem azt, hogy az év vége felé észlelt túlhajtott — és csakis statiszti­kai célok által indokolható — gyorsaság az Ítélkezés alaposságát hátrányosan érinti. Az eperjesi kir. törvényszék telekkönyvi osztályának műkö­dése dicséretet érdemel. Kifogástalan a segédhivatalok működése is. A kiadmányozás gyors, a kiadványok kifogástalanok. Az eperjesi kir. járásbíróság ügymenete megfelelő, a hagya­téki ügyek elintézése késedelmes. A lemesi kir. járásbíróságnál a jogszolgáltatás a jogos igé­nyeket teljesen kieiégiti. Az ügymenet gyors, az Ítélkezés alapos. A girálti kir járásbíróságnál az ítéletek szerkesztésénél a tényállás és jogszabályok megállapítása nem szabatos. Egyebek­ben ezen bíróság működése megfelelő. -­A bártfai kir. járásbíróságnál a sommás ügyek elintézése gyors, az ítélkezés alapos, az Ítéletek szerkesztése gondos és kellő színvonalon áll. • •• A büntető-, végrehajtási, telekkönyvi és hagyatéki ügyek elintézése kifogásokra okot nem szolgáltat. A felsővizközi kir. járásbíróságnál az ügymenet gyors, az itel kevés kielégítő. A kisszebeni kir. járásbíróságnál a polgári és büntető ügyek­ben az ítélkezés és ügymenet kifogástalan. A kiadmányozás jó, gyors, a kiadmányok rendesek. A végrehajlás-foganatositási költségek megállapításánál az ügyvéd közbenjárási dijai ezen kir. járásbíróság által nemcsak hogy az időveszteséggel arányban nem álló tul alacsony összeg­ben állapittatnak meg, hanem ezen megállapítás egyenesen meg­szégyenítő. A végrehajtási kérvényi költségek megállapítása is gyakran megengedhetlenül alacsony. Négy koronányi közbenjárási dijak gyakoriak olyan ügyek­ben is, hol az ügyvéd személyesen kénytelen közbenjárni. Minthogy ezen kir. járásbíróság vezetője a kisszebeni ügy­védi kar ezen jogos és méltányos panaszának orvoslását meg­tagadta, kötelességünk ezen, az ügyvédi önérzetet mélyen sértő eljárásra a felsőbb hatóság figyelmét felhívni. 1905. évi január 1-seje óta ezen kir. járásbíróság telekköny­vének kezelésénél azon eljárás honosodott meg, hogy a telek­könyvi kérvényi ügyek elkülönítve intéztetnek el a telekkönyvi végrehajtási ügyektől, olyként, hogy ezek külön-külön referensnél találhatók. Ebből, minthogy a különféle referenseknél elfekvő peres és perenkivüli ügyek igen gyakran kapcsolatos természetűek, nemcsak torlódás, de gyakran a munka megnehezítése, sőt bonyo­dalom is keletkezik. Minthogy ezen kir. járásbíróságnál a telekkönyvvezető műkö­dési jogköre csakis a bejegyzések keresztülvitelére van korlátozva és még a legegyszerűbb beadványok elintézésétől is távol van tartva, az összes perenkivüli Jelekkönyvi ügyek elintézése is a — polgári és büntető ügyekkel amúgy is túlterhelt — két biró vállaira nehezedik, kik fisikailag képtelenek a telekkönyv: ügyek megkívántató gyors elintézésére. Különösen a telekkönyvi végrehajtási ügyeknél áll be a fen­tiek miatt olyan késedelem, mely miatt az ügyvédi kar — az érdekelt felek részéről — leírhatatlan zaklatásoknak van kitéve. Ezen késedelem oka abban is keresendő, hogy ezen telek­könyvi hatóság nagy forgalmával a telekkönyvi személyzet száma arányban nem áll. Ezen kir. járásbíróság többször oly hagyatéki ügyeknél, amelyeknél a hivatalbóli eljárás kötelező, az eljárás megindítását megtagadta, vagy megnehezítette. A Sp. I. s2ámu perekben a tanúvallomások az ívnek egy eltűnőén csekély részére iratnak, az ív legnagyobb részének üre­sen hagyása mellett, mi — ok nélkül — szaporítja a bélyeg­költségeket és megdrágítja az amúgy is drága jogszolgáltatást. A lőcsei kir. törvényszék és kerületéhez tartozó járásbíró­ságok ügymenetét illetőleg, a kiküldött kamarai bizottság elnöke jelenti, miszerint az általa összehívott értekezleten csak egy ügy­véd jelenvén meg, érdemleges jelentést előterjeszteni módjában nem állott. Ezen ügyvédi kar sajnálatos közönyösségében fekszik tehát annak oka, hogy a jelentés nem terjeszkedhetik ki a szepesvár­megyei kir. járásbíróságok és a lőcsei kir. törvényszék működésére. Külföld. A spanyol büntetőjogi irodalom fejlődése. Irta THÓT LÁSZLÓ dr. A spanyol büntetőjogi irodalom legrégibb termékei a mór uralom idejéből származnak. Az ezen korszakból csak csekély számban fönnmaradt munkák többnyire a Khalil által kodifikált muzulmán büntetőjogot tárgyalják, mint amelyet a spanyolországi mórok recipiáltak. A legrégibb, arab nyelven irt és a délspanyol városok ban érvényben volt büntetőjogot tárgyaló munka El Kadok­tól maradt fönn, aki a Khalil kodinkációját kísérte kommen­tárral. Munkája azért is érdemes, mert kiterjeszkedik a másik három (t. i. a hanefita, safeiía és a hanbalita) muzulmán jog­iskola büntetőjogi tanaira is, sőt — helylyel-közzel — a szakadár síiták (perzsák) törvényeit is emlegeti. A másik fönn­maradt munkát /:/ Torrcs, granadai egyetemi tanár irta, a büntetésekről. Az első rendszeres büntetőjogi munkát Noma­tallah Ben Ot/itnan, egyptomi származású, cordovai jogtudós irta. Munkájának a becse főleg abban áll, hogy több, muzul­mán irónak az utókorra fönn nem maradt müvét ismerteti. A malekita ritus szerint tárgyalta a büntetőjogot Ben Jakija is ; Ifin Argla pedig, a lázadásról irt hosszabb tanulmányt. Ezen Íróknak az érdeme csupán abban áll, hogy munkáik-

Next

/
Thumbnails
Contents