A Jog, 1906 (25. évfolyam, 1-52. szám)
1906 / 15. szám - A spanyol büntetőjogi irodalom fejlődése [1. r.]
118 A JOG hogy a törvényhozás az egész év alatt szünetelvén, az ügyvédség és jogszolgáltatás terén mutatkozó ama hiányok orvoslása tekintetében, melyekre az évek hosszú során reámutattunk, mi sem történt. Az országgyűlés többségével szembehelyezkedett — igy tehát inparlamentaris — és csak a törvényhozás egyik faktorának akaratából működő kormány vezetvén a lefolyt év alatt hazánk kormányzatát, az országgyűlés elnapolása folytán a produktív munka az egész vonalon teljesen szünetelt. Az ügyvédi kar sérelmeinek az évek hosszú során át eredmény nélkül követelt orvoslását — a fenti indokokból, az alkotmányos kormány hiánya miatt — ez alkalommal nem is kérjük. A törvényhozás egyik szervének feloszlatása folytán az alkotmányos ellenőrzés hiányával, igy tehát felelősség nélkül működő végrehajtó hatalom alkotmányunkra veszélyes tevékenységet fejt ki, amely a jogszolgáltatást is hátrányosan befolyásolva, a jogok és törvények terén nagy rombolást visz véghez. Alkotmányunkban ismeretlen állások kreálásával és ezek viselőinek a törvényekben nem gyökerező jogokkal való felruházása a joguralmat veszélyezteti. Az önkormányzati testületek törvényes működése megakadályoztatván, a közigazgatás csődje küszöbén áll. A sajtószabadság és gyülekezési jog bekövetkezett sajnálatos megszólítása súlyosan érinti az elmúlt nagy idők leglényegesebb, törvénybiztositotta jogait. Rendeletek lépnek fennálló törvények helyébe. A politikai és jogi felelősségrevonás törvényes lehetősége megszűnt. Alkotás helyett a legszomorúbb bomlás volt az 1U05. év jellegzetes képe, melynek eredménye alkotmányjogi biztosítékaink megtámadásában jelentkezik ; mely eljárás ezeréves alkotmányunk szilárdnak vélt épületének összerombolását vonhatja maga után. Távol áll tőlünk azon szándék : jelen évi jelentésünk keretén belül azon nagy közjogi küzdelmekkel foglalkozni, melyek ezidő szerint egész közéletünket uralják ; ámde vétkes mulasztást követnének cl a jog, törvény és alkotmány hivatásszerű védői, ha nem érintenék — legalább a fentebb vázolt általános keretekben — a közjogi kérdéseket akkor, midőn ezek felvetése a törvényhozás és jogalkotás egész mezején olyan végzetes következményeket vontak maguk után. Utóbbi okokból és mert az ügyvédet letett esküje az alkotmány védelmére is kötelezi és mert az ügyvéd a törvényesség őre és hivatott védője : törvényes és hazafiúi kötelességünk mély aggodalommal megemlékezni e helyütt is ama sajnálatos körülményekről, — melyek alkotmányunk biztositékainak megtámadása folytán a közszabadság és törvényesség intézményeit súlyosan veszélyeztetik és nagyon alkalmasak a törvények szentségébe vetett és féltve őrzendő hit lerombolására. Ezen mélyen megdöbbentő körülményekben lehet egyedüli indokát találni annak, hogy kamaránk egyik panaszára — mely szerint az eperjesi rendőrkapitányi hivatal egy ott befejezett ügy iratainak hivatalos használatra való átküldését megtagadta — az igazságügyminiszter 6,630/1. M. 1906. IV. számú leirata szerint jónak látta azt válaszolni és ebbe belenyugodni, miszerint a belügyminiszter ezen ügyben «további intézkedésre alapot nem talál* ! Amidőn egy igazságügyi hatóság panaszolta azt, hogy egy másik hatóság egy befejezett, rendőri természetű ügy iratainak hivatalos használatra való átküldését megtagadta, megsértvén ez által amaz általános érvényű jogszabályt, mely szerint minden hatóság más hatóságok megkereséseit — külön törvényes akadály hiányában — teljesiteni köteles : akkor a magyar igazságügy legfőbb őre azt találja, hogy ezen ügyben további intézkedésre alap fenn nem forog !! Miután felterjesztésünkben nem a magánfél konkrét panaszának megvizsgálását, de azt szorgalmaztuk, hogy a rendőikapitány az iratok átküldése iránti kötelezettségének eleget tenni kényszeríttessék, mely jogos kérelmünk az idézett leirat szerint teljesítve nem lett, — ezen ügyvédi kamara kénytelen konsta-, tálni azon — az igazságügyi administrációra nézve mélyen elszomorító tényt, hogy egy hatóság tekintélyén ejtett sérelem törvényes orvoslását: az igazságügy legfőbb őre: a m. kir. igazságügyminiszter tette lehetetlenné, meghiúsítván ez által egy fegyelmi ügy tényálladékának megállapithatását, így tehát ezen ügy elintézésének lehetőségét is. Ezidő szerint tehát nem marad egyéb hátra, mint bízni abban, hogy ezen kamaránkat ért sérelem egy alkotmányos aera igazságügyminisztere által orvosoltatni fog. Áttérve bíróságaink működésére, megemlíti a jelentés, hogy a kassai kir. ítélőtáblánál az ítélkezés gyors és kellő színvonalon áll. Az eperjesi kir. törvényszéknél a jogszolgáltatás a jogos igényeket kielégíti. Az igazságszolgáltatás gyors és alapos. Említés nélkül nem hagyhatjuk azonban ez alkalommal sem azt, hogy az év vége felé észlelt túlhajtott — és csakis statisztikai célok által indokolható — gyorsaság az Ítélkezés alaposságát hátrányosan érinti. Az eperjesi kir. törvényszék telekkönyvi osztályának működése dicséretet érdemel. Kifogástalan a segédhivatalok működése is. A kiadmányozás gyors, a kiadványok kifogástalanok. Az eperjesi kir. járásbíróság ügymenete megfelelő, a hagyatéki ügyek elintézése késedelmes. A lemesi kir. járásbíróságnál a jogszolgáltatás a jogos igényeket teljesen kieiégiti. Az ügymenet gyors, az Ítélkezés alapos. A girálti kir járásbíróságnál az ítéletek szerkesztésénél a tényállás és jogszabályok megállapítása nem szabatos. Egyebekben ezen bíróság működése megfelelő. -A bártfai kir. járásbíróságnál a sommás ügyek elintézése gyors, az ítélkezés alapos, az Ítéletek szerkesztése gondos és kellő színvonalon áll. • •• A büntető-, végrehajtási, telekkönyvi és hagyatéki ügyek elintézése kifogásokra okot nem szolgáltat. A felsővizközi kir. járásbíróságnál az ügymenet gyors, az itel kevés kielégítő. A kisszebeni kir. járásbíróságnál a polgári és büntető ügyekben az ítélkezés és ügymenet kifogástalan. A kiadmányozás jó, gyors, a kiadmányok rendesek. A végrehajlás-foganatositási költségek megállapításánál az ügyvéd közbenjárási dijai ezen kir. járásbíróság által nemcsak hogy az időveszteséggel arányban nem álló tul alacsony összegben állapittatnak meg, hanem ezen megállapítás egyenesen megszégyenítő. A végrehajtási kérvényi költségek megállapítása is gyakran megengedhetlenül alacsony. Négy koronányi közbenjárási dijak gyakoriak olyan ügyekben is, hol az ügyvéd személyesen kénytelen közbenjárni. Minthogy ezen kir. járásbíróság vezetője a kisszebeni ügyvédi kar ezen jogos és méltányos panaszának orvoslását megtagadta, kötelességünk ezen, az ügyvédi önérzetet mélyen sértő eljárásra a felsőbb hatóság figyelmét felhívni. 1905. évi január 1-seje óta ezen kir. járásbíróság telekkönyvének kezelésénél azon eljárás honosodott meg, hogy a telekkönyvi kérvényi ügyek elkülönítve intéztetnek el a telekkönyvi végrehajtási ügyektől, olyként, hogy ezek külön-külön referensnél találhatók. Ebből, minthogy a különféle referenseknél elfekvő peres és perenkivüli ügyek igen gyakran kapcsolatos természetűek, nemcsak torlódás, de gyakran a munka megnehezítése, sőt bonyodalom is keletkezik. Minthogy ezen kir. járásbíróságnál a telekkönyvvezető működési jogköre csakis a bejegyzések keresztülvitelére van korlátozva és még a legegyszerűbb beadványok elintézésétől is távol van tartva, az összes perenkivüli Jelekkönyvi ügyek elintézése is a — polgári és büntető ügyekkel amúgy is túlterhelt — két biró vállaira nehezedik, kik fisikailag képtelenek a telekkönyv: ügyek megkívántató gyors elintézésére. Különösen a telekkönyvi végrehajtási ügyeknél áll be a fentiek miatt olyan késedelem, mely miatt az ügyvédi kar — az érdekelt felek részéről — leírhatatlan zaklatásoknak van kitéve. Ezen késedelem oka abban is keresendő, hogy ezen telekkönyvi hatóság nagy forgalmával a telekkönyvi személyzet száma arányban nem áll. Ezen kir. járásbíróság többször oly hagyatéki ügyeknél, amelyeknél a hivatalbóli eljárás kötelező, az eljárás megindítását megtagadta, vagy megnehezítette. A Sp. I. s2ámu perekben a tanúvallomások az ívnek egy eltűnőén csekély részére iratnak, az ív legnagyobb részének üresen hagyása mellett, mi — ok nélkül — szaporítja a bélyegköltségeket és megdrágítja az amúgy is drága jogszolgáltatást. A lőcsei kir. törvényszék és kerületéhez tartozó járásbíróságok ügymenetét illetőleg, a kiküldött kamarai bizottság elnöke jelenti, miszerint az általa összehívott értekezleten csak egy ügyvéd jelenvén meg, érdemleges jelentést előterjeszteni módjában nem állott. Ezen ügyvédi kar sajnálatos közönyösségében fekszik tehát annak oka, hogy a jelentés nem terjeszkedhetik ki a szepesvármegyei kir. járásbíróságok és a lőcsei kir. törvényszék működésére. Külföld. A spanyol büntetőjogi irodalom fejlődése. Irta THÓT LÁSZLÓ dr. A spanyol büntetőjogi irodalom legrégibb termékei a mór uralom idejéből származnak. Az ezen korszakból csak csekély számban fönnmaradt munkák többnyire a Khalil által kodifikált muzulmán büntetőjogot tárgyalják, mint amelyet a spanyolországi mórok recipiáltak. A legrégibb, arab nyelven irt és a délspanyol városok ban érvényben volt büntetőjogot tárgyaló munka El Kadoktól maradt fönn, aki a Khalil kodinkációját kísérte kommentárral. Munkája azért is érdemes, mert kiterjeszkedik a másik három (t. i. a hanefita, safeiía és a hanbalita) muzulmán jogiskola büntetőjogi tanaira is, sőt — helylyel-közzel — a szakadár síiták (perzsák) törvényeit is emlegeti. A másik fönnmaradt munkát /:/ Torrcs, granadai egyetemi tanár irta, a büntetésekről. Az első rendszeres büntetőjogi munkát Nomatallah Ben Ot/itnan, egyptomi származású, cordovai jogtudós irta. Munkájának a becse főleg abban áll, hogy több, muzulmán irónak az utókorra fönn nem maradt müvét ismerteti. A malekita ritus szerint tárgyalta a büntetőjogot Ben Jakija is ; Ifin Argla pedig, a lázadásról irt hosszabb tanulmányt. Ezen Íróknak az érdeme csupán abban áll, hogy munkáik-