A Jog, 1906 (25. évfolyam, 1-52. szám)

1906 / 14. szám - Az 1893. évi XIX. t.-c. 17. §-ához - Mily módon ruházható át a kereskedelmi cég?

108 A JOG volna trifurcatio stb. ... A cég volt tulajdonosai, mint azoknak jogutódai és a céghasználatot közvetlenül megszerzők a névnek különféle változatokban felvételét másoknak is megengedhetnék . . E szerint következő uj toldatok volnának btjegyezhetők : «Grill-íé\e bizományi üzlet, Grill-íéle térképészeti vállalat, könyvnyomtató vállalat, könyvügynökség stb.» Amitől cikkiró ur annyira elszörnyüködik, — azt én egész egyszerűnek, természetesnek és kivihetőnek találom. Rögtön megfelelő példával is szolgálok. Volt Kölnben egy hires parfüm gyáros: Johann Maria Farina. Virágzó üzlete arra inditotta a nagyszámú rokonságot, hogy újszülött fiivadékait ugyané névre kereszteltesse és a kölni viz gyártására kiképeztesse. A bölcsőben adott ezen név a legértékesebb életjáradék jellegével birt. És van ennek folytán Kölnben egy sereg valódi, hamisítatlan Johann Maria Farina kölni-víz-gyártó, akik bizonyára mindannyian — mert üzletük a kisipar körét túlhaladja, - cégüket valamely toldattal (a szükséges megkülönböztetés céljából) bejegyeztetni kötelesek. Megtagadná-e a cikkiró ur a Johann Maria Farináknak is a saját, keresztlevéllel igazolt nevük bejegyeztetést csak azért, mert itt nem csupán bifurcatio, hanem «a céghasználatnak többszörös megosztása forog fenn? Nem más az eset a Gr ill-cég ügyében. A különbség csupán az, hogy itt idegen név használata forogván szóban, — minden egyes esetben bíróilag mérlegelendő, vájjon nem ütközik-e ezen név használata valamely jogosult köz- vagy magánérdekbe vagy szerzett jogba? — szerződésileg eléggé körvonalozva és szabályozva van-e az átruházó jogköre és elegendő e a használt toldás az egyes hasonnevű cégektől való megkülönböztetésre? Más feladata a cégbírónak itt sem lehet ; legkevésbbé az, hogy a gondviselés szerepét elvállalja! És pláne oly gondviselését, mely égiháborut zudit szegény gondnokoltja fejére ! Ha a Farina vagy Grill név szerencsét hoz, annál jobb. Miért álljuk ennek útját ? Kinek használunk az ily mesterséges akadálygörditéssel ? Es ha a bírónak mégis bármily scrupulusai vannak, akkor meg fogja hallgatni az első eredeti átruházót (ez esetben a GW//-család tagjait), az eladót és vevőt, ki fogja kérni esetleg az ipar- és kereskedelmi kamara véleményét és mindezek után, — ha azt látja, hogy az átruházás senki érdekét nem sérti, — meg fogja engedni a bi-trifurkált cég bejegyzését. Kár ezen határozatból senkire sem hárul; a felek érdekei feletti kellemetlen és kényelmetlen gyámkodás pedig nem tartozik a kereskedelmi biró feladatai közzé. Ezt igazoltam különben az általam bemutatott Schulzféle «Adressbuchból» kivonatolt cégek jegyzékével is. Cikkiró ur ezt is hallgatással mellőzi — nyilván csakis álláspontjaink különbözőségénél fogva. * Még csak néhány rövid, helyesbítő megjegyzésre szorítkozom. En nem állítottam, hogy Balázs-Strasserék «a Benkö kérelme ntán jegyeztették volna beuj cégüket». Szóbeli értesülés nyomán csupán azt állítottam, hogy «eladók a bifurcatióért folyamodtak és ezen kérelmükkel elutasittattak». Nem állott módomban ezen állítás valódiságát kellően ellenőrizni és így nincs kizárva, hogy az informátio ezen része tévedésen alapszik. Egyebekben saját előadásom és cikkiró ur tényállása közt semmi különbség nincsen és így részemről ténybeli tévedés csak az lehet, hogy a bifurcatio iránti kérelem előzetesen be nem adatott. Osztom cikkiró ur nézetét, hogy a Táblának is a controversia megoldásába kellett volna bocsátkoznia. Csakhogy felsőbiráink vajmi ritkán nyúlnak a kissé távolabb eső jogi fejtegetések eszközéhez ; még ritkábban a nyilvánosság igénybevételéhez. Cikkiró ur azon állításával, hogy «téves a Tábla nézete, mely szerint a jelen ügy nem cégátruházás, hanem a K. T. 11. §-a szerint elbírálandó toldat felvételének esete», —szükségképp a Táblának kellene szembeszállnia. Helyébe nekem kell az odadobott keztyüt felvennem, — jóllehet érzem, hogy ez illetékesebb kezekbe való. Állítását cikkiró ur avval indokolja, hogy «a Grilínév a vevőre nézve idegen név, tehát oly toldatnak nem tekinthető, mely a vevő személyének vagy üzletének megjelölésére szolgálna. Az a körülmény, hogy az üzlet egykor «£>?//-féle könyvkereskedés)) volt, — a név használatára vonatkozó engedélynek a jogosultaktól megszerzése nélkül — annak a cégbe felvételére való jogosultságot nem adhat.» Ezt cikkiró ur teljes jóhiszemüíeg állíthatta addig, amíg a szerződésről tudomása nem volt. Állíthatja a csupán előtte fekvő aktákból itélő cégbíró, de nem a szakíró. A szerződés idevágó pontjait mult cikkemben szószerint idéztem, — ezt Vályi urnák cikke megírásánál ignorálnia nem lehetett Nem volt szabad e szerződést csakis azért agyonhallgatnia, hogy ezt az utolsó tromfját a tábla ellen kijátszhassa. Ezt még az opportunitás szempontjából sem szabad kockáztatni ! A 27. al. nyilatkozat igazolja, hogy Balázs-Strasser eladók engedélyt nyertek, hogy könyvkereskedésüket tovább is a Grill Károly cég alatt folytathassák és bejegyeztethessék. E nyilatkozatban a cég további átruházása tekintetében semmiféle korlátozás vagy fenntartás ?tem foglaltatik és így a K. T. 12. §-ának alkalmazása ez irányban sem törvényes, sem szerződési akadályba nem ütközött, sem köz-, sem magánérdeket nem sértett. Az előkelően ignorált szerződés pedig 2-dik pontjában világosan megadja a jogot az eddigi cég használatára! Mire való tehát ez a strucmadár politika? Az ily kiskaliberű praktikára a nagykaliberü cikkiró urnák semmi szüksége nincs Ha sikerült volna Vályi urnák engem jogi érveivel meggyőzni, -- ugy ezt fenntartás nélkül beismertem és álláspontját magamévá tettem volna. Gyakran lemondtam már valamely sérelmes Ítélet fellebbezéséről, ha annak indokai reám meggyőzőleg hatottak. De legjobb akaratom mellett sem vagyok képes cikkiró ur érveit elfogadni, mert azok hamis előzményekből kiindulva, szükségképp hamis következtetésekre jutnak. És azért szívesen látnám, ha cikkiró ur — az egész anyag felölelésével — e kérdéshez újból hozzászólana. Dr. Révai Lajos. A gyakorlatiasság hiánya jogi oktatásunkban. Irta DIÓSZEGI GYŐZŐ dr., borosjenői kir. albiró. Befejezés.)*) Ezek szerint befejeztem az uj tanulmányi rendre vonatkozó észrevételeimet, még csak azt kívánom megjegyezni, hogy a jogakadémiákra és egyetemekre külön-külön tanulmányi rend létesítése felesleges. Legalább is olyan indokolatlan eltérésnek nem szabad lenni, hogy pl. a magyar alkotmány- és jogtörténetnek a jogakadémiákra érvényes tanulmányi rend értelmében az I. évfolyam I. félévében heti 7, az egyetemen gyakorlatban levő tanulmányi rend szerint csak heti 5 órában adatik elő. Ide iktatom az általam javaslatba hozott tanulmányi rendet, melyre nézve megjegyzem, hogy csak iránytű akar lenni, és hogy inkább egy általános tanrend képét mutatja. I. évfolyam. Első félév. 1. Bevezetés a jog- és államtudományokba heti 2 óra 2. Magyar alkotmány- és jogtörténet « 6 « 3. Jogtörténeti forrástanulmányok a Corpus Juris Hungarici nyomán « 3 « 4. Római jog « 5 « 5. Forrástanulmányok Justinianus törvénykönyve (Corpus iuris civilis) nyomán « 2 « 6. Szemelvények Magyarozszág történetéből « 4 « Összesen heti 22 óra Második félév. 1. Magyar alkotmány- és jogtörténet heti 6 óra 2. Forrástanulmányok a Corpus iuris Hung. nyomán « 3 « 3. Európai hűbérjog « 2 « 4. Egyházi jog « 3 « 5. Forrástanulmányok a Corpus iuris Canonici nyomán <x 2 « Összesen heti 16 óra II. évfolyam. Első félév. 1. Magyar magánjog (I. fele) heti fi óra 2. Werbőczy Hármaskönyvének commentárja « 3 « 3. Nemzetgazdászat « g « 4. A magyar birodalom közjoga K 7 « Összesen heti 22 óra Második félév. 1. Magyar magánjog (I. fele) 2. Pénzügytan 3. Magyar birodalom közjoga III. évfolyam. Első félév. 1. Magyar magánjog (II. fele) 2. Magyar polgári perrendtartás *) Előző közlemény a 9-ik számban. heti ü óra « 4 « « 6 « Összesen heti 16 óra heti 6 óra « 6 <Í