A Jog, 1906 (25. évfolyam, 1-52. szám)

1906 / 13. szám - Mily módon ruházható át a kereskedelmi cég?

100 A JOG elhalt férje által %Gr.iU Károly» be nem jegyzett cégszöveg alatt folytatott könyvkereskedés cégét n-Grill Károly» cégszöveggel bejegyeztesse. Utóbb özv. Grill Károlyné egyedüli cégbirtokos könyvkereskedői üzletét Baláss Adolfnak eladta és nyilatkozatot adott arról, hogy beleegyezik, miszerint a vevő «a könyvkereskedést tovább is a <s.Grill Károly» cég alatt folytathassa)). Egyéb körülírás a céghasználat átruházására vonatkozólag a nyilatkozatban nem foglaltatik. Ezután Balázs Adolf mellé cégtársakul előbb Strassef Lipót, később Strasser Bertalan léptek be ; majd az elhalt Baláss Adolf helyét özvegye, Baláss Adolfné foglalta el. így az egyéni cég a «.Grill Károly» cégszöveg változatlan megtartásával közkereseti társasággá alakult. Ennek a társaságnak tagjai 1905. évi május 17-én érkezett beadványukban azt a kérelmet terjesztették elő, hogy újonnan szerzett iparigazolványuk alapián, melynek tartalma szerint «könyvkiadói» ipart szándékoznak űzni,-; a cég szövege «Grill Károly könyvktadóvállalatan (Carl Grilis Verlag) cég szövegre változtatva jegyeztessék be. A cégbíróságnál már ezen kérelemmel szemben is súlyos aggályok merültek fel. Alapos megfontolást tett szükségessé az az alapelv, hogy a K. T. I 2. §-a értelmében átruhásott cég csak változatlanul használható. Mert az átruházó fél a cégének csak a bejegyezve volt alakban használatára adott és adhatott endegélyt és ez az engedély, mint a K. T. 12. §-án alapuló kivétel, kiterjesztőleg nem magyarázható. Az átruházónak ujabb beleegyezése nélkül tehát a megszerzett cégszöveget bármiképp módosítani, ahhoz bármit hozzá adni vagy abból elvenni annyit jelentene, mint túllépni az érdekelt szerződő félnek akaratát. Ezzel szemben fel lehetne ugyan hozni, hogy a cégbíróság hivatalból is ügyelhet arra, hogy az átruházott cégszöveg módosítása az átruházó érdekeit ne sértse és a valóság határain belül maradjon. Azonban nézetünk szerint a bíróságnak interpretativ hatásköre nem terjed odáig, hogy perenkivüli ügyben egy ott meg sem hallgatott harmadik szerződő félnek a szerződéstől eltérő akaratát és érdekeltségét feltételezés alapján megállapíthassa. Hol is lenne ennek a határa ? Jelen esetben, midőn a «Grill Károly» könyvkereskedő cég eredetileg bejegyzett birtokosa a csakis könyvkereskedésre szóló iparigazolványa szerint a kiadói üzletággal nem is foglalkozott, mi alapon tételeztetik fel az átruházóról, ki csak a v-Grill Károly* cégszöveg használatára adott engedélyt, hogy a valóságnak meg sem felelő v-Grill Károly könyvkiadoliivatalar> módosított cégszöveg használatát is megengedte volna ? Avagy — hogy triviálisabb példákat ne is hozzunk fel — indokolt volna-e a «könyvügynöki, bizományi vagy antiquarius» üzletágaknak a cégszövegbe utólagos felvételét is az eredeti Április 18-án panaszos lefizette az 5 koronát, május 18-án fizetett még 4 koronát, ugy, hogy ekkor még 1 kor. 40 f. — az 5 koronás végrehajtási kérvényért 4 koronában megállapított munkadíjnak egy része maradt fizetetten. 1900. december 5-én panaszlott az iratok kiadását kérte, hogy a végrehajtás ezen 1 kor. 40 fillér miatt folytatható legyen. A kérvényért 2 korona 60 fillér költség lett megállapítva. A végrehajtás foganatosítását a beszerzett végrehajtási iratok közt levő 1900: V. XII. 1,499/2. sz. jegyzőkönyv szerint oly helyen kísérelte meg, ahol az adós a házmester bemondása szerint soha sem lakott. Ezért a sikertelen végrehajtásért 9 kor. 60 fill. lett megállapítva. 1903. szeptember 17-én újból kikérettek az iratok és a végrehajtás 1903 okt. 21-én, VI. Andrássi-ut 86. sz. alatt foganatosíttatott. Ezért 9 kor. 86 f. költség állapíttatott meg. Az 1 kor. 40 fillérből igy már 28 kor, 46 fillér lett. Az árverés kitüzetett 1903. dec. 2-ának d. u. 2 órájára. Az árverés napján d. e. 10 órakor felmutattatott vádlottnak egy postai vevény 26 koronáról, amely összegben tehát a hátralékos 23 kor. 46 filléren felül az árverési hirdetménynek az 1,499/5. sz. jegyzőkönyv szerint 1 kor. 70 fillért tevő dija is bennfoglaltatott és még ezen felül is 84 fillér, — mégis a kitűzött árverésre elküldte segédjét, aki ott vette tudomásul a pénz elküldését. A panaszos ekkor hátralék gyanánt 10 kor. 28 fi 11.-t fizetett; az eljárás költsége 11 korona 60 fillérben állapíttatott meg. Panaszos ellen ezek szerint meg lett állapítva mindössze 44 kor. 08 fillér; behajtatott tőle 45 kor. 28 f, vagyis 1 kor. 2(1 f-rel több, mint amennyi a vádlottnak járt. Megállapittatott ezeken felül a végrehajtási iratokból, hogy N. N. dacára a történt fizetéseknek, ezt a bíróságnak be nem céghasználati engedély alapján megengedni? Hiszen a név használatának átengedése még nem jelenti, hogy a használat más kitételekkel, jelzőkkel, körülírásokkal vonatkozásban is megengedtetett. Hogy a cégbíróság a cprincipiis obsta* közmondásban rejlő régi igazságnak félre tételével a fentiek szerint kérelmezett cégszövegváltozást méltányosságból mégis bejegyeztetni engedte, ennek hamar megtermettek a keserű gyümölcsei. Mert az elvi alap megtámadása ujabb elvtagadás provocálására vezetett. íienkii (íyula budapesti kereskedő 1905. szept. 6-án beadott kérvényében Strasser Lipót, Strasser Bertalan és Bal áss Adolfné nyilatkozata alapján, mely szerint azoknak nincs kifogásuk, hogy a tőlük megvásárolt künyvkereskedési üzlet cégét «GW//-féle könyvkereskedés)) toldattal használhassa, cégét igy kérte bejegyeztetni: uGrill-fcle könyvkereskedés Benkö Gyula*. A bpesti kir. keresk. és váltótszék a céghasználat átruházásának esetét látván fennforogni, a kérelmet a K. T. 12. § a és annak alapján kifejlődött jogelmélet alapján bírálta el. Kiindult a hazai jogiróink2) által egyértelmüleg vallott s az eddigi bírói gyakorlat által állandóan követett abból a felfogásból, hogy cégátruházás csak a kereskedelmi üzlet megszerzésével kapcsolatosan oly módon történhetik, hogy az üzletet átruházó fél az illető cég használatáról cégének egyidejű törültetésével végleg lemond. Minthogy pedig a fenforgó esetben, amint ez a másodbiróság végzésében is ki van emelve, folyamodó a uGrill Károly)) cég volt tulajdonosainak nem az összes üzleti tevékenységüket magában foglaló egész üzletét, hanem annak csak egyik (könyvkereskedési) üzletágát szerezte meg és az átruházók a v-Grill Károly könyvkiadó hivatala)) cégszöveget továbbra is megtartották, az elsőfokú cégbíróság a K. T. 12. v?-a értelmében az abban körvonalozott törvényes előfeltételek hiánya miatt Benkö Gyulát kérelmével elutasította. Cikkíró kifogásolja, hogy a cégbíróság a törvényre s ennek nyíltan rendelő v. tiltó szakaszára való hivatkozás helyett a fentebb irt törvényhely értelmét saját interpretátiója alapján határozta meg. Azonban meg fogja engedni, hogy mivel a céghasználat bifurcatiójának még el nem döntött esetére nézve a törvény kifejezett rendelkezést nem tartalmaz, a biró nem szorítkozhatott a törvényre való egyszerű hivatkozásra, hanem saját törvénymagyarázata alapján kellett hogy megoldást találjon. E feladatának teljesítésénél pedig nemcsak a cikkíró által kiemelt közérdeket és a folyamodó érdekeit támogató gyakorlati szempontokat, hanem az eredeti átruházó fél jogos magánérdekét is figyelembe kellett hogy vegye. Ha aggályosnak mutatkozott már az is, hogy a aGrill Károly» közkere3) Pl.: Lásd : Nagy Ferenc dr. : «A magyar kereskedelmi jog kézikönyve" 113. 1 Neumann Ármin dr. : «A K. T. magyarázatai) I. k. 58 1. jelentette és az ügyet mindvégig mint 5 kor. és jár. iránti ügyet szerepeltette. Vádlott védője avval védekezett, hogy minden birói eljárás előtt panaszost felszólította a fizetésre és hosszú ideig várt. Az árverés bejelentésekor is tudakozódott \Y. végrehajtónál, hogy amennyiben az árverés beszüntetése iránt kellene intézkednie, hol találja őt, mire a végrehajtó oda nyilatkozott, hogy azt ő maga sem tudja. Habár a fegyelmi bíróság e tényeket valóknak el is fogadja, a fegyelmi vétséget mégis megállapitandónak találta és pedig vádlott azon cselekményében, illetve mulasztásában, hogy a történt fizetéseket a bíróságnak nem jelentette be és hogy 1 kor. 20 f. kamatot számított, Az előbbinek eredménye volt, hogy a bíróság ügyvédi költséget állapított meg, az 1 kor. és 20 f. kamat felszámításával pedig jogtalan követelést érvényesített, s mindkettővel károsodást idézett elő a panaszosnál. Vádlott e most kiemelt eljárását annál szigorúbb elbírálás alá kellett venni, mert vádlott a jelentéktelen 1 kor. 40 f. nyilvántartása és behajtása körül oly rigorositást tanúsított, amelynek csak megközelítő alkalmazása mellett is a szükséges leszállítást és a követelés praecis felszámítását a fegyelmi bíróság elengedhetetlennek tartja. Aki mással szemben ily szigorú tud lenni, attól megkövetelhető, hogy eljárásában a gondosság legszélsőbb követelményeinek eleget tegyen. A büntetés kiszabásánál a fegyelmi bíróság mérlegelte vádlott jóhiszeműségét (r !), valamint azt, hogy adósát több izben felszólította a fizetésre: hogy sokáig várt; továbbá, hogy a panaszos részéről makacskodást és bosszantási kísérleteket észlelt; végül, hogy a vádlott törvényes eszközöket alkalmazott és hogy büntetlen.)) Proh pudor ! r /