A Jog, 1906 (25. évfolyam, 1-52. szám)

1906 / 11. szám - Az olasz büntetőjogi irodalom fejlődése [2. r.]

A azt, hogy a balesetet alperes hibája vagy gondatlansága idézte elö, nem is állította, minthogy továbbá a munkások magok tartoznak ügyelni arra, hogy testi erejüket meghaladó erőfeszítést ne tegyenek, s azt a határt, ameddig a munkás ereje a test épségének veszélyeztetése nélkül igénybe vehető, csakis az erót kifejtő egyén maga képes meghatározni, ennek megállapítása azonban a munkaadó ellenőrzésén és felügyeleti körén kívül esik s így a túlságos megerőltetésből eredő balesetért a munkaadó felelősséggel nem tartozik, felperes a felajánlott bizonyítás mellőzésével alaptalan keresetével elutasittatik. (3,792/904.) A budapesti kir. Ítélőtábla: Az elsőbiróság ítéletét helybenhagyja. Indokok: A felperes azt, hogy sérvét az alperes üzemének különös veszélye folytán nyerte volna, nem is vitatja, ennélkül pedig az alperes felelőssége csak ugy lenne megállapítható, ha a felperes sérülésének előidézésében valamely hiba vagy mulasztás terhelné, ilyent azonban a felperes nem is állit, az elsőbiróság ítéletét azért a most felhozott indokokkal kiegészített saját indokolása alapján helybenhagyni kellett. (2,796 904.) M. kir. Kúria: Az alsóbirósági ítéleteket helybenhagyja. (7,245/904. 1895. dec. 6.) Kereskedelmi, csőd- és vaUo-ugyekben. A részvénytársaságok a felszámolás tartama alatt is kötelesek évenként rendes közgyűlést tartani. A budapesti kir. keresk. és váltótszék : 250/1906. — 1906. február 21.) A folyamodó kérelmét nem teljesiti. Indokok.- A K. T. 203. és következő szakaszaiban, melyek a felszámolás alatt levő részvénytársaság jogviszonyait szabályozzák, nincs oly intézkedés, hogy a K. T. 177. g-ának az a rendelkezése, hogy a r.-t. közgyűlése évenként legalább egyszer összehívandó, valamint a 198. g-nak az a rendelkezése, hogy a társaság vagyonáról minden évben mérleg készítendő, mely a közgyűlésnek bemutatandó, a felszámolásra is alkalmazandó. De a-közgyülés egybehivása a felszámolás alatt rendszerint nem is szükséges, mert a felszámolás az ügyletek lebonyolításából áll, arra pedig, hogy a felszámolás időnkint micsoda eredménnyel járt, a K. T. 206. S-á szerint közzéteendő kimutatás elegendő tájékozást nyújt. Az pedig nincs kizárva, hogy a közgyűlést, ha ennek szükságe mutatkozik, a felügyelő-bizottság vagy az alaptőke Vio-ed részét képviselő részvényes, vagy részvényesek (K. Tj 178. §.) egybehívják, illetve ennek egybehivását kérjék. Sőt arról, hogy felszámolás alatt rendes közgyűlések tartassanak, már az alapszabály, vagy a felszámolást elhatározó közgyűlés is intézkedhet. A felszámoló közgyűlés ily intézkedést nem tett. Nincs ilyen intézkedés az alapszabályokban sem. Mert az alapszabályok 57. §-ában foglalt annak a kitételnek, hogy a felszámolás alatt a közgyűlésnek jogai tovább is érvényben vannak, nem az az értelme, hogy a szokásos közgyűlések a felszámolás alatt is megtartandók, hanem csak az, hogy ha a felszámolás alatt közgyűlés tartatik, ennek joga ugyanaz, mint volt a felszámolás előtt. Nem szolgálhat okul folyamodó kérelmének teljesítésére az alapszabályok 42. g-ának az az intézkedése sem, hogy a felügyelőbizottság tagjai egy évre választatnak, amiből folyamodó azt következteti, hogy ezeknek újból leendő megválasztása tehát szükségessé teszi a közgyűlésnek évenként való összehívását. Mert az alapszabályok felhitt 42. §-ának emiitett intézkedése csak addig nyer alkalmazást, míg a részvénytársaság rendes működésben van, de nem alkalmazandó a felszámolásra, melynél ugy a felügyelő-bizottság tagjainak, mint a felszámolóknak megválasztása rendszerint a felszámolás egész tartamára történik, hacsak az alapszabályok, vagy a felszámolást elhatározó közgyűlés kifejezetten meg nem határozzák, hogy a felügyelőbizottság tagjainak működése továbbra is az alapszabályokban vagy más módon meghatározott időre terjed. Minthogy pedig a jelen esetben sem az alapszabályok, sem a felszámolást' kimondó közgyűlés a felügyelő-bizottság működésének időtartamát a felszámolás idejére meg nem határozta és ennélfogva azok választása a felszámolás egész tartamára kiterjed : a felügyelő-bizottsági tagok választása miatt közgyűlés egybehivásának helye nincs. Ezeknél fogva folyamodó közgyűlés egybehivása iránt kérelmének helyt adni nem lehetett. A budapesti kir. ítélőtábla (1906. febr. 21. 250/1906. sz. a. Az elsőbiróság végzését megváltoztatja és megállapítja, hogy jogos a folyamodónak abbeli kérelme, hogy a <Magyar ipar és kereskedelmi bank részvénytársaság felszámolás alatt cég közgyűlése összehivassak és az elsőbiróságot a további szabályszerű eljárásra utasítja. Indokok: A K. T, 117. g-ának abbeli szabálya alól, hogy a részvénytársaság közgyűlése évenkint legalább egyszer összehívandó, éj) ugy mint a 17H. g-nak abbeli szabálya alól, hogy az alaptőke egytized részét képviselő részvényesek a közgyűlés egybehivását bármikor követelhetik, a törvény a felszámolásra vonatkozólag nem tesz kivételt. Szükség van az évi rendes közgyűlés megtartására a felszámolás tartama alatt is, mert a felszámolás gyakran nagy értékű vagyonra vonatkozik és sokáig tart és így a lelszámolás menetének időnkénti rendszeres ellenőrzése minden egyes részvényes nagy fontosságú vagyoni érdekében áll. Nem teszi ezt feleslegessé a K. T. 206. g-ának abbeli rendelkezése, hogy a felszámolók évi kimutatást kötelesek közzétenni, mert a kimutatás megtekintésének lehetősége az ügyvitelnek a közgyűlés JOG által való ellenőrzését nem pótolja. Ebből folyik, hogy a felszámolás menetének az évi rendes közgyűléseken való ellenőrzése az egyes részvényeseknek ép olyan lényeges és az alapszabály által sem korlátolható joga, mint az, hogy a részvénytársaság ügymenete a részvénytársaság fennállása alatt évi rendes közgyűléseken ellenőriztessék. Mintkogy ezek szerint jogos a folyamodónak mint részvényesnek az a kérelme, hogy a közgyűlés a felszámolás tartama alatt is összehivassék, ennélfogva az elsőbiróság végzésének ide vonatkozó részét megváltoztatni és az elsőbirósácrot további szabályszerű eljárásra utasítani kellett. Alperes közkereseti társaság cége a váltó keletkezésének időpontjában is ugyanaz volt, mint jelenleg, a tagok személyében történt változás pedig a közkereseti társaság kötelezettségeire, a K. T. 89. § ából kitünőleg. befolyással nincs. Alperes a teljesített fizetést a végrehajtás elkerülése végett, tehát nem a váltótöke törlesztésére teljesítvén, ha felperes erről a fizetésről tudomással bírt volna is, ezt a fizetést az akkori felperes irányában kifogásként fel nem hozhatta volna. A közkereseti társaságból annak egyik tagja kilépett és helyébe egy uj tag belépett és a cégjegyzési jogosultságban állott be változás; e szerint a közkereseti társaság által érvényesen elvállalt váltókötelezettség alapján ugyanez a közkereseti társaság marasztalandó, — akár tudomással birt felperes a társasági szerződésről, akár nem. A budapesti keresk. és váltótörvényszék, mint váltóbiróság (1904. évi június 17-én 47,175/1904. p. sz. a.) Nagy Elek dr. ügyvéd által képv. özv. Lí. Antalné szül. M. Mária felperesnek, Frenkei Lipót dr. által képviselt L. A. cég alperes ellen, 627 kor. 23 fill. tőke és jár iránti ügyben következő ítéletet hozott: Az 1904. évi május hó 10. napján 37,495. sz. a. hozott sommás végzés hatályában fenntartatik és alperes a Bpesten 1902. évi okt hó 5. napján 978 kor. 8 fillérről kiállított váltó alapján mint elfogadó köteleztetik, hogy felperesnek 627 kor. 23 fill. váltóösszeget, ez után 1904. március hó 25. napjától járó 6°/0 kamatot, 9 kor. 36 fill. óvási, Vs^o váltódiját, a sommás végzésben megállapított költség beleszámításával összesen 86 kor. 10 fill.-ben megállapított perköltséget 3 nap alatt és végrehajtás terhe mellett fizessen. Indokok: Alperesnek azt a kifogását, hogy az alperes cég közkereseti társaság tagjai személyében és a cégjegyzési jogosultságban beállott változásánál fogva a kereseti váltón levő elfogadási nyilatkozat az alperes céget nem kötelezi, figyelembe nem jöhet, mert az alperes közkereseti társaság cége a váltó keletkezésének időpontjában is ugyanaz volt, mint jelenleg, a tagok személyében történt változás pedig a közkereseti társaság kötelezettségeire, a K. T. 89. g-ából kitünőleg, befolyással nincs. Az a további kifogás, hogy alperes cég a felperes előzőjével, a volt váltóbirtokossal létrejött megállapodás értelmében a kereseti váltó összegének csupán 40% erejéig vállalt kötelezettséget s hogy az ezen felül teljesített 200 kor. fizetés felperes követelésébe betudandó, figyelembe szintén nem jöhet, mert alperes a 6 '. alatti okirat tartalma szerint teljesített 200—200 kor. fizetést a végrehajtás elkerülése végett, tehát nem a váltótőke törlesztésére teljesítvén, ha felperes erről a fizetésről tudomással birt volna is, ezt a fizetést az akkori felperes irányában kifogásként fel nem hozhatta volna. Nem jöhet figyelembe végül az a kifogás sem, hogy felperes a viszonkeresetileg érvényesített követelésnek alperes helyett való kifizetésre kötelezte magát, mert alperes ezt a kifogást felperes tagadásával szemben bizonyította. Ezeknél fogva a sommás végzést hatályában fenntartani, alperest a minden lényeges kellékekkel bíró váltó és a váltótörv. 23 g-a alapján a váltóösszeg és jár. fizetésére és mint pervesztest a perrendt. 251. §-a értelmében a perköltség viselésére kötelezni kellett. A budapesti kir. ítélőtábla (1904. évi december hó 20-án 3,492. p. 1904 sz. a.) következő ítéletet hozott : A kir. ítélő tábla az elsőfokú bíróság ítéletét indokai alapján helybenhagyja. Á m. kir. Kúria (1906 január hó 31-én 260/906. p. sz. a.) következőleg ítélt: A másodbiróság ítélete helybenhagyatik, a benne felhívott indokok alapján és azért: mert a 2/. alatt csatolt társasági szerződésből nem az tűnik ki, hogy az A alatti váltó keletkezésekor létezett «L. A.» cég feloszlott és nyomban ugyanezen cég alatt egy egészen uj közkereseti társaság keletkezett volna, hanem ennek a szerződésnek a tartalma helyesen csak akként értelmezhető, hogy a «L. A.* közkereseti társaságból ennek egyik tagja kilépett és helyébe egy uj tag belépett és, hogy a cégjegyzési jogosultságban állott be változás; mert e szerint «a L. A» cég alatt folytatott közkereseti társaság által érvényesen elvállalt váltókötelezettség alapján ugyanez a közkereseti társaság marasztalandó, akár tudomással birt felperes a 2/. alatti társasági szerződésről, akár nem és mert e szerint «L. A.» cég alatt folytonosan ugyanaz a közkereseti társaság folytatván üzletet, arról, hogy az uj cég, a régi cég tartozásának csak 40»/0-át vállalta volna magára és azért is csak köztörvényi uton volna felelős, szó sem lehet. A kereskedelmi törvény nem tartalmaz oly rendelkezést mely szerint valamely részvénytársaságnak egy más hasonló tarsasaggal való egyesülése csak az összes részvényesek egyező akaratával volna kimondható. Nincs alapja azon érvelésnek hogy a kereskedelmi törvény 179. íjának utolsó bekezdésében foglalt rendelkezés a felhitt % 1 - 6. pontjában felsorolt közgyűlési határozatok hozatalának eseteire, különösen pedig a más