A Jog, 1906 (25. évfolyam, 1-52. szám)

1906 / 10. szám - Az olasz büntetőjogi irodalom fejlődése [1. r.]

80 A JOG Megjelentek : Az igazságügyi orvosi tanács munkálatai. Kiadja a m. kir. igazságügyminisztérium. Szerkesztik Korányi Frigyes dr., Réczey Imre dr., Balogh Jenő dr., Genersich Antal áv .,Moravcsik E. Emil dr., Schachter Miksa dr. Budapest, 1905. 4. füzet, ára 4 kor. 5. füzet, ára 4 kor. Heimfall und Erbfolge. Studie aus dem Kreise des ungarischen Privatrechts, mit Rücksicht auf den ungarischen alig. bürgerl. Gesetzentwurf. Irta Reitzer Béla dr. Különlenyomat a Zeitschrift für ungarisches öffentliches und Privatrecht cimü folyóiratból, 1905. Budapest. Vegyesek, Uj tanácsbeosztás a ra. kir. Kúrián. Oberschall Adolf, a m. kir. Kúria másodelnöke 1906. évi február hó 26-tól kezdve egy uj polgári tanács alakítása mellett, melynek vezetője Adám András kúriai biró, a polgári osztálynál uj tanácsbeosztást léptetett életbe. E szerint most 8 polgári tanács működik és pedig: I. tanács. Elnök: Oberschall Adolf másodelnök. Birák : Istvánffy]ózs&{, Kov4f{i Antal, Somogyi Mihály, Szász Dénes, Mérey Ottó, Zallossevits János, Witt László — II. (felülvizsgálati) tanács. Elnök: Gottl Ágoston tanácselnök. Birák : Mezey Albert (h. elnök), Havass Károly, Horváth Kálmán, Fittler Imre, Major Kálmán, Dezséőffy Géza, Danilovt'cs Elek, Avedik Simon. — III. (úrbéri, bánya) tanács. Elnök: Vavrik Béla tanácselnök. Birák : Gyárfás Ferenc, Pecháta Endre, Zsembery Kálmán, Tódorffy Domokos, Tóttössy Béla, Oroszy Géza, Végh József, Zsiros Kálmán. — IV. (váltó, keresk. csőd) tanács. Elnök: .. . . Birák: Beck Hugó, Végh János, Jókuthy Albert, Grecsák Károly, Kovács Béla, Tolnai Antal, Ludvig János, Sarlay Ferenc, Wettstein Gyula, Szalacsy Zoltán. — V. tanács. Elnök: Décsey Zsigmond tanácselnök. Birák: Illyés Károly, Fráter Imre, Sárói Szabó László, Scherff János, Jantsik Viktor, Varjassy Ferenc, Hanák Kolos. — VI. tanács. Elnök: Frink Endre tanácselnök. Birák ; Hűvös Károly, Illés Jenő, Kársa László, Balázsovich József, Piukovich Ödön, Vörösmarty János, Forster József. — VII. tanács. Elnök: Vági Mór tanácselnök. Birák: Egry Kálmán, termesGusztáv; Dcbreczenyi Miklós, Dobosfy Alajos, Karay Lajos, Tury Sándor, Polgár József. — VIII. tanács. Elnök : . . Birák : Adám András, Pópu József, Lehoizky Lajos, Zabán Lajos. Selcz József, Weis Károly, Schitlek Kálmán, Plopu György. (1,194) váltó, 1-gyel kevesebb (10) úrbéri, 1-gyel kevesebb (327) felülvizsg. sommás, 118-cal több (1,257) büntető, 19-cel több (134) fegyelmi, 11-gyel kevesebb (11) orsz. képviselőválasztási, összesen 1,088-cal több (10,659) ügy, mint a mult év megfelelő szakában. Utóajánlati ingatlanárverés alkalmával az árverés az utóajánlati Ígérettel kezdendő meg. A temesvári kir. Ítélőtábla a temesvári néptakarékpénztárnak F. A. ellen folyamatba tett végrehajtási Ugvét a lugosi kir. törvényszék, mint telekkönyvi hatóság által 1906. évi május hó 13-ik napján 8,440. szám alatt hozott végzés ellen, D. testvérek és társa cég részéről 1905. május 3<>-án 9,803. sz. alatt és F. J. részéről 1905. május hó 25-ik napján 9,488. sz. a. beadott felfolyamodások folytán az 1905. évi július hó 17. napján tartott nyilvános ülésén vizsgálat alá vévén, következő végzést hozott: Az elsőbiróságnak végzését megváltoztatja, a 84,402/905. szám alatt beadott előterjesztését elutasítja s az elő terjesztéssel élő Sch. H. végrehajtás terhével arra kötelezi, hogy felfolyamodási költség fejében F. J.-nak 15 K. 30 fillért és D. testvérek és társa cégnek szintén 15 K. 30 f-t 8 nap alatt fizessen. Indokok: Az előterjesztéssel élő Sch. H. előterjesztést 1881. évi LX. t.-c. 170. §-nak f) pontjára állapítja s előadja, hogy az árverési jegyzőkönyv tanúsága szerint a 4,041 K. kikiáltási árt megadott, a kiküldött azonban mellőzve a 4,041 K. Ígéretet, leszállította azt 2,200 K.-ra és hogy D. testvérek és társa cég nevében árverclö Sch. S. az árverési feltételeket, dacára annak, hogy azt az 1881. évi LX. t.-c. 170. §-a kifejezetten előírja, alá nem irta. Eltekintve attól, hogy az árverési jegyzőkönyv nem igazolja az előterjesztésben előadottakat, mivel abból ki nem tűnik, hogy az árverelők valamelyike az árverés alá bocsátott ingatlanért 4,041 K -t ígért volna, az előterjesztés elutasítandó volt azért, mivel az utóajánlatot tevő által tett ígéret teljesen azonos hatályú azzal, amely az árverés alkalmával tétetett, és az utóajánlat az első árveréskor elért legmagasabb ígéret helyébe lép, minélfogva a birói kiküldött helyesen járt el akkor, amidőn az árverést a kikiáltási árnak el nem fogadása miatt az utóajánlati ígérettel kezdette meg és mert az árverési feltételeknek egyik árverelő részéről való aláírásának megtagadása s illetve alá nem irása az ingatlanra foganatosított árverés megsemmisítésének indokául az 1881. évi LX. t.-c. 179. §-a értelmében nem szolgál. (2,304 1905. P. sz.) A m. kir. Kúria ügyforgalma s tevékenysége 1906. január 1-től február 28-ig. I. Elintézésre a tavalyi mznnyiséghez képest várt 1,191-gyel több (9,648) polgári, 47-teI több, (1,475) váltó, 1-gyel kevesebb (22) úrbéri, 14-gyel több (479) felülvizsg. sommás, 481-gyel több (3,735) büntető, 104-gyel több (319) fegyelmi, 1-gyel kevesebb (42) orsz. képviselőválasztási, összesen 1,835-fel több (15,720) ügy. II. Elintéztetett 295-teI több (1,922) polgári, 11-gyel kevesebb (281) váltó, ugyanannyi (12) úrbéri, 15-tel több (152) felülvizsg. sommás, 363-mal több (2,178) büntető, 85-tel több (185) fegyelmi, 10-el több (31) orsz. képviselőválasztási, összesen 747-tel több (5,061) ügy, mint tavaly ilyenkor. ///. Hátralékban maradt 906-tal több (7,726) polgári, 58-cal több Követelés foglalása esetében a szóval való előzetes értesítés nem jöhet figyelembe. Az 1881: LX. t.-c. 79. §-a kötelezőleg rendeli, hogy a végrehajtást szenvedő adósa a követelés lefoglalásáról a rendelvény kézbesítése utján értesíttessék, amit a szóval való előzetes értesítés nem pótolhat, ennélfogva a végrehajtási jegyzőkönyvnek a szóbeli előzetes értesítésre vonatkozó tartalmát, ugy az eljárt bírósági végrehajtó és becsüs vallomását egészen figyelmen kívül kellett hagyni. Annak bizonyítására, hogy alperes a letiltó rendelvényt megkapta, nem lehet elfogadni a nagyon érdekelt végrehajtást szenvedő vallomását, nem elegendő bizonyíték a végrehajtási jegyzőkönyvhöz csatolt postai feladó vevény sem, mert eme vevény csak a levél feladására szolgál bizonyítékul, már pedig az idézett 79. §. rendelkezése következtében azt kell bizonyítani, hogy a végrehajtást szenvedő adósa, az alperes, a rendelvényt valóban kézhez vette. A budapesti kir. ítélőtábla: A kir. ítélőtábla elutasítónak tekinti az elsőbiróság ítéletét a keresetnek 4,500 K-t meghaladó részére s mint ilyet, helybenhagyja, elmarasztaló részében azonban megváltoztatja és alperest az elsőbiróság ítéletében meghatározott 4,500 korona, ennek kamata és a perköltség megfizetésére csak abban az esetben kötelezi, ha alperes nem teszi le a neki ezennel megítélt következő főesküt: hogy a felperes részéről K. L. fizetésése 1894. oktőber 30-án vezetett foglalásból kifolyólag T. G. bírósági végrehajtó által posta utján megküldött rendelvényt meg nem kapta. Amennyiben pedig alperes az itélet jogerőre emelkedésétől 15 nap alatt az esküre jelentkezik s az esküt a kitűzött határnapon le is teszi, a kir. ítélőtábla felperest keresetével egészben elutasítja s ugyanőt arra kötelezi, hogy az eskü letételétől számított 15 nap alatt alperesnek 450 korona per- és 73 korona 30 fillér felebbezési költséget megfizessen. Indokok: Az 1881: LX. törvénycikk 79. §-a kötelezőleg rendeli, hogy a végrehajtást szenvedő adósa a követelés lefoglalásáról a rendelvény kézbesítése utján értesíttessék, amit a szóval való előzetes értesítés nem pótolhat. Ennélfogva a végrehajtási jegyzőkönyvnek a szóbeli előzetes értesítésre vonatkozó tartalmát, ugy az eljárt bírósági végrehajtó és H. I. becsüs vallomását egészen figyelmen kívül kellett hagyni. Annak bizonyítására, hogy alperes a letiltó rendelvényt megkapta, nem lehet elfogadni a nagyon érdekelt végrehajtást szenvedő vallomását, nem elegendő bizonyíték a végrehajtási jegyzőkönyvhöz csatoit postai feladó vevény sem, mert eme vevény csak a levél feladására szolgál bizonyítékul, már pedig az idézett 79. i;. rendelkezése következtében azt kell bizonyítani, hogy a végrehajtást szenvedő adósa, az alperes, a rendelvényt valóban kézhez vette. Mindezeknél fogva a rendelvény kézhez vétele tekintetében, megfelelő egyéb bizonyíték hiányában, a felperes részéről a válaszban és a 17,782 1903. számú tárgyalási jegyzőkönyvben javaslatba hozott és az alperes részéről elfogadott főesküvel való bizonyítást kellett alkalmazni. A rendelvény 1894. október 31-én reggel 8 órakor adatván postára, a fővárosi levélkezelés mellett a kir. ítélőtábla azt nem tartja szükségesnek külön is bizonyítani, hogy amennyiben alperes a rendelvényt tartalmazó 1 levelet megkapta, az átvétel még a feladás napján megtörtént. Amennyiben alperes az esküt letenné, felperest keresetével el kellett utasítani és mint pervesztest a perköltség megfizetésére kellett kötelezni, mert a foglalás joghatálya nincs ugyan attól függővé téve, hogy a letiltó rendelvény a végrehajtást szenvedő adósának kézbesittetett-e, ennek megtörténte előtt azonban az adós a végrehajtást szenvedőnek joghatályosan fizethet és a peres felek előadásából megállapítható, sőt a végrehajtást szenvedő K. L., mint tanú vallomásával bizonyítva is van, hogy alperes a végrehajtást szenvedőnek a foglalás utáni időre minden járandóságát annak idején megfizette. Amennyiben pedig alperes a főesküt le nem tenné, az elsőbiróság ítéletét elmarasztaló részében helyben kellett hagyni, vonatkozólag felhozott indokai alapján és a felperes felebbezésére tekintettel még azért, mert a megállapított perköltség a per tárgyának és a teljesített munkának megfelel, továbbá, mert az ítéleti illeték megszabására illetékes hatóságok hivatvák intézkedni. A keresetnek 4,500 koronát meghaladó részére vonatkozólag elutasítónak tekintett elsöbirósági itélet az elutasításra felhozott indokai alapján hagyatott helyben. A m. kir. Kúria: A másodbiróság ítélete azzal a részbeni változtatással, hogy az alperesnek megítélt főeskü letétele esetében, a felperes az alperesnek nem 450 korona, hanem 400 korona perköltséget köteles megfizetni, egyebekben helybenhagyatik. Indokok: A másodbiróság Ítélete részben a fentebbi módon volt megváltoztatandó, mert az alperes perköltségét tevő, alperesi ügyvéd járandóságának összege felebbezéssel meg nem támadtatott, az elsőbiróság által pedig az 400 koronában lett megállapítva. Egyebekben ugyanaz az itélet, felhívott és felhozott indokainál fogva, hagyatott helyben. (1905. június 7-én. 0,738/904. P.) Közjegyzők, ügyvédek, nemkülönben jelöltek gyorsan julnak eredményhez a JOG hirdetései utján. PAilAÍ «*ÍZV*tríT«B«A«J>0 NYOMDÁJA OJOAPlSTHt