A Jog, 1906 (25. évfolyam, 1-52. szám)

1906 / 8. szám - Ismeretlen helyen levő elitéltekkel szemben követendő eljárás, járásbiróságok előtti bünügyekben

A JÖG üsszcs ügyek mintegy 20, illetőleg a sajtóügyek mintegy 30%-át kellett megszüntetni, —- a felmentő verdiktek száma 30— 36%-ról 17—18°/0-ra s illetve a sajtóügyekben 40—45°Vról 1 5—20l>/0-ra esett. A gyermekek állami gyermekmenhelyben helyeztetvén el, ellátásra szorulnak és mert a bíróilag megítélt tartásdíj az 1901. évi VIII. és XXI. t.-cikkek végrehajtása tárgyában 1903. évi június hó 24. napján 1/1903. B. M. körrendelet 4. §-a értelmében az állami menedékhelyen való gondozással járó költségnek részben való fedezésére szolgál, következőleg alperes, mint vélelmezett természetes apa, a törvénytelen gyermekek tartásában jogszabálymegsértése nélkül el volt marasztalható. (A m. kir. Kúria felülvizsg. tanácsa 1906. jan. 26. I. G. 416,1905. polg. sz.) A temesvári kir. Ítélőtáblához tartozó törvényszékek és jbiróságok ügyforgalma s tevékenysége 1905-ben. I. Törvényszékek. A fehértemplomi tszéknél volt 11,806 ügy, egy bíróra jutott 908 ügy. A karánsebesi « « 7,063 « « 1,009 « A lugosi « « 23,474 « « 2,134 < A pancsovai « « 15,856 «• < « * 1,762 < A temesvári « 16,066 « « « « 892 « 11. Járásbíróságok. A dettai jbiróságnál volt 5,827 egy bíróra jutott 1942 ügy A fehértemplomi « 6,194 egy bíróra jutott 2,0(13 A károlyfalvai « « 5,639 2,819 « A temeskubini 10,813 < « 3,604 * Az oravicabányai < 1 1,935 2,987 A szászkabányai « « 3,222 A verseci « 15,221 2,537 A bozovicsi « 9,173 « c « « 3,058 A karánsebesi < 5,212 « 1,737 < Az orsovai « 8,101 2,7<l(> A teregovai « « Hi,797 « « « 3,599 A bogsáni * 19,076 3,815 « A facseti « « 10,339 2,585 « A lugosi -< 13,045 < « « « 2,174 « Az alibunári « « 10,702 3,567 Az antalfalvai « 5,4 1 1 1,814 « A pancsovai 6,957 1,739 c A perlaszi 9,779 « 2^926 A buziási 9,633 « 2,408 < A csákovai « 8,470 « 2,823 « A lippai « 7,876 « -< « < 2,625 A rékási « 7,382 « 2,460 R A temesvári « <; 15,345 1,918 \t Az ujaradi « 6,720 2,240 « A vingai « 8,807 « « 2,936 Sommás kereset visszavétele pergátló kifogás után. A budapesti kir. ítélőtábla: A másodbiróság végzését megváltoztatja és az elsőbiróság végzését hagyja helyben, indokok: A másodbirósági végzésnek megváltoztatásával az elsőbiróság végzését kellett helybenhagyni indokainál fogva és azért, mert alperes sem a 2. alszám, sem a 4. alszám alatti jegyzőkönyvben nem adott elő érdemleges ellenkérelmet, mert az ellenbeszéd fogalma alatt, amelynek előadásáig a kereset visszavétele a ptrs. 69. §-a értelmében meg van ei gedve, a sommás eljárásban a perbebocsátkozást jelentő érdemleges ellenkérelmet kell érteni és mert az a körülmény, hogy alperes a 4. szám alatti jegyzőkönyvben pergátló kifogást adott elő, nem gátolja felperest abban, hogy a keresetet visszavegye és így nincs ok arra, hogy felperesnek 6. alszám alatti kérelme perletételnek tekintessék. (A m. kir. Kúria felülvizsg. tanácsa 1905. évi szeptember 29-én, II. H. 12. sz.) Lefoglalt cselédszerzői biztosíték ; előnyös kielégítés kérdése. A cselédszerző biztositéka többek részéről lefoglaltatott; azok a végrehajtatok, akiknek a követelése abból származott, hogy tőlük illetéktelenül szedetett közvetítési dij, kielégítési elsőbbséget igényelnek, hivatkozással a cselédszerzői biztosítéknak az illető fővárosi szabályrendeletben megállapított céljára. — A elsőbiróság megtagadta az előnyös sorozást, mert a szabályrendelet értelmében az ily panaszok a rendőrhatósághoz tartoznak és ez intézkedik — a kihágás megállapítása esetében — a biztosítékból való kielégítésről is. — A felsőbíróságok elrendelték az előnyös sorozást, mert a biztosíték elsősorban a szóban levő igények kielégítésére szolgál, és a szabályrendelet nem mondja, hogy ezek az igények elvesztik elsőbbségi jellegüket, ha nem állapittatnak meg előzetesen közigazgatási uton. (Kúria 1906. jan. 11. 7,721/905. sz.) Iparhatósági határozat végrehajtása. Bár az iparhatóság — az 1884: XVII. t.-c. 141. szerint — maga hajtja végre határozatait, a végrehajtásnak az iparhatósági határozat alapján ingatlanokra való elrendelése mégis a bíróság hatáskörébe tartozónak mondatott ki, mert az ingatlan-végrehajtás kérdését sem az ipartörvénv, sem a miniszteri rendelet nem szabályozza. (A m. kir. Kúria 19Ó5. dec. 7. 94,868. sz. a.) Betéti könyvecskén alapuló követelés letiltása. A felperesnek betéti könyvecskén alapuló követelésére az alperes csődtömegből jogerősen kifizetni rendelt hányad a kifizetés előtt harmadik személy ellen ennek követelése gyanánt letiltatott. A tömeggondnok a pénzt letétbe helyezte, felperes fizetést követelt. Az alsóbiróságok elutasították a keresetet, mert a letiltás folytán felperes jogosultsága vitássá válván, a csődtömeg a letétbe helyezéssel eleget tett kötelezettségének. A Kúria marasztalta a csődtömeget, mert a vht. tv. 80. §-a szerint a betéti könyvecskékre elhelyezett készpénzbeli összegek rendszerint csak abban az esetben foglalhatók, ha az okirat a foglalás alkalmával megtaláltatik; a jelen esetben a könyvecske, mely a felperes nevére van kiállítva és az ő birtokában van, a harmadik személy ellen történt végrehajtásnál meg nem találtatott, a foglalás arra rá nem vezettetett ; ezeket a tömeggondnok is tudta. Minthogy pedig a szabálytalan végrehajtás a felperessel szemben jogi hatálylyal nem bir, ő a foglalásra és a bírói letétre való tekintet nélkül érvényesítheti követeléseit. ÍA m. kir. Kúria 1905. okt. 17. 619. v. sz. a.) Gyermek törvényességének megtámadása az örökösödési perben ; kereseti jog kérdése. Az örökhagyónak második felesége és az örökhagyó lestvére az örökösödési perben megtámadták az első feleségtől, a házasság tartama alatt, de az együttélés megszűnte után született gyermek törvényességét. A tényállás szerint az első feleség az örökhagyótól való távozása után állandóan egy másik férfival élt benső életközösségben, ezen idő alatt született a gyermek, ki törvénytelen születésűnek lett az anya és a vele élő férfi kívánságára bejegyezve, a férj ezen gyermeket magáénak nem tekintette stb. Az alperesként perbevont gyermek képviselője kifogást tett felperesek kereseti joga ellen, mert a megtámadási jog nem száll át az örökösökre. A kifogás elvettetett. Az alsóbiróságok indokolása szerint igaz ugyan, hogy a megtámadási jog a férjnek személyes joga, és az örökösöket csak akkor illeti meg, ha a férj a születésről nem tudott vagy a megtámadási jog gyakorlásában gátolva volt; a jelen esetben azonban a férj, aki tudta, hogy a gyermek mint törvénytelen születésű lett bejegyezve, joggal lehetett abban a feltevésben, hogy a törvénytelenités tekintetében lépéseket tennie nem szükséges. A Kúria kimondta, hogy a törvényesnek vélelmezett gyermek törvényes örökösödési joga a vérközösséghez és igy ahhoz a feltételhez lévén kötve, hogy a gyermek valóban a törvényes házasságból származott: az a jogszabály, hogy a gyermek családi állását közvetlenül és minden irányban érintő törvénytelenitési per folyamatba tételére rendszerint csak a férjnek van kereseti joga, az örökösöknek pedig csak akkor, ha a férj a perindításban akadályozva volt, az örökösödési perekre nem alkalmazható ; itt az örökösök megtámadhatják a gyermeknek törvényességét; önként értetődvén, hogy a törvénytelenség ebben a perben csak a vitássá vált örökösödési jogviszony szabályozása céljából mondatott ki. (1905. október 3. 4,749 904 sz. a.) Végrehajtásmegszüntetési kereset sommás végzéssel szemben, a kereset beadása után történt fizetés alapján. A váltókereset beadatott november 18-án; a sommás végzés kibocsáttatott november 22-én, kézbesittetett december 31-én; a végrehajtásmegszüntetési per azon alapul, hogy a pénz nov. 18-án postára adatott és a hitelező azt néhány nappal később megkapta. Az elsőbiróság elutasította a keresetet, mert a vht. törvény 30. §-a, mely szerint a végrehajtás megszüntetési kereset «a határozat hozatalát megelőző peres eljárás befejezése után felmerült* tény alapján indítható, nem jelent ugyan annyit, hogy az illető ténynek a határozat meghozatala után kellett felmerülnie, de a ténynek mégis olyannak kell lennie, amely a per során már nem volt érvényesíthető; a jelen esetben azonban az adós a fizetés alapján kifogással élhetett volna. A felsőbíróságok kimondották, hogy a végrehajtásmegszüntetési kereset ily alaki okból el nem utasítható, mert: a sommás végzést megelőző eljárás a keresettel be van fejezve, a váltókereset beadása után történt fizetés tehát, még akkor is, ha a sommás végzést még nem bocsátották ki, végrehajtásmegszüntetésre ad alapot; kifogással ily esetben nem is lehetne élni, mert a kereset a benyújtáskor jogos volt; az ellenkező álláspont mellett az ily fizető csak perújítással élhetne, ettől pedig a határidő rövidsége folytán könnyen eleshetne és akkor nem volna semmi jogorvoslata. (A m. kir. Kúria 1905. okt. 5. 1,103. v. sz. a.) Illetékesség megállapítása a járásbirósági eljárásban. A B. P. 16. §-a szerint -Ha az elkövetés helye még a vádirat benyújtása előtt bizonyossá vált: az eljárás az elkövetés helye szerint illetékes bíróságnál folytatandó)) Ez áll a törvényszéki eljárásban. A járásbirósági eljárásban a tárgyalás kitűzése helyettesíti a vádirat beadását és igy ha a tárgyalás kitűzéséig az elkövetés helye bizonyos, ez a bíróság illetékes az eljárásra. (A m. kir. Kúria 1905. szept. 13. 1,078 v. sz. a.) A szerkesztésért felelősek : Révai Lajos dr. Stiller Mór dr. V., Kálmán-utca 16. V., Rudólf-rakpai", 3. • PALLA8 »tiZV*HYT*Jl»A»Áa NYOMDÁJA 3U0A.P18TEN-