A Jog, 1905 (24. évfolyam, 1-53. szám)

1905 / 7. szám - A btk. 165. és 168. §-ához

A JOG tatását, mert a btk. ily radicalis módosításának idejét még nem tartja elérkezettnek. Ellenben elfogadja a normál büntetés eszméjét és ezt az általános részben olykép valósítaná meg, hogy a fent jelzett esetben a törvényben megállapított büntetés egy hatod része volna, mint a normál büntetés alkalmazandó. Végül teljesen magáévá tette Edvi Illés dr. Baumgarten dr. előadásának 3. részében foglalt ama javaslatát, hogy a szabadságvesztésbüntetési rendszer, igy nevezetesen a börtönbüntetés kiküszöbölése által, egyszerüsittessék. Ezután dr., Szakolcai Árpád szólalt föl, ki nem fogadja el Baungartcnnck a birói hatáskör korlátozását célzó módosításait, sem pedig ama alapelvet, hogy a biró ne a személyből, hanem tettből induljon ki a büntetés kiszabásánál. Szerinte a mai praxis helyesen és az 1843-as javaslat szellemének megfelelően, nem a tettet, de a személyt veszi kiindulási pontul. Végül felszólaló az esküdtszéki hatáskör kiterjesztését, igy nevezetesen a büntetés kimérés vagy legalább is a 92. §. alkalmazhatósága kérdésének reájuk bizása által, jelölte meg mint a jövő feladatát. Elnök ezek után a vitát a Jogászegylet legközelebbi ülésére halasztotta. Külföld. A francia uj életbiztositási és részvénytörvény. A francia közgazdasági törvényhozás elé két fontos javaslat terjesztetett. Az egyik az életbiztositási társaságok felügyeletéről szóló törvényjavaslat, a másik a részvénytársaságokról szóló törvény revisiója. Ami az elsőt illeti, ez kiterjed mindazon francia és külföldi társaságokra, melyek oly kötelezettséget vállalnak, amelyek teljesítése az emberi élet tartamától függ. Kivétetnek a törvény alól az 1898. évi április hó 1-i törvényben megjelölt, kölcsönös segély céljaira alakított társaságok és a speciális törvényeken alapuló, amilyenek a halálesetre biztosító és az aggkori nyugdijt szolgáltató Casse Nationale-ok. A francia kamara által eddig letárgyalt szakaszok kimondják s kötelezővé teszik a részvénytársaság feloszlatását a részvénytőke felének elvesztése esetében ; a részvénytőke minimumát francia társaságoknál 2 millió frankban állapítják meg, továbbá megkövetelik tartalékalap alkotását, mely a biztosítottakkal szemben fennálló kötelezettségek számtani egyenértékét képezze. A javaslat azon rendelkezését ellenben, mely szerint kölcsönösségi és tontina-társaságoknál 200,000 frank minimális tőke követelendő meg, elejtettek és csupán egy törlesztési alap képzését mondották ki. A törvényjavaslat egyébként sokkal szabadelvűbb, mint a külömböző európai és amerikai államok biztosítási törvényei. Nem céloz ugyanis egyebet, mint a biztosítási szerződések tisztességes teljesítésének biztosítását. Oroszcrszágban, Poroszországban, sőt Angliában is a hazai biztosító társasagokat védik a külföldiekkel szemben, a francia törvény ellenben csak a biztosítottat védi a biztosító társasággal szemben, legyen az akár belföldi, akár külföldi. Ez okból megköveteli a szerződéseknél a világosságot és a jóhiszeműséget. IrodalomMagjelent : Büntetőjogi döntvénytár. Az anyagi büntetőjog és a bűnvádi perrendtartás körébe tartozó elvi jelentőségű határozatok gyűjteménye. Kiadja a Jogtudományi Közlöny szerkesztősége. IV. kötet. Budapest, Franklin-társulat, 1905. Ára 4 korona. Elmélet, gyakorlat és hazai jogi oktatásunk reformja. Rektori székfoglaló. Irta és a kolozsvári m. kir, Ferenc József tudományegyetem 1904/5. tanévi megnyitó ünnepén elmondotta Kiss Mór dr, egyet. ny. r. tanár, az 11.04/5. tanévre megválasztott rektor magnifikus. Kolozsvár, Ajtai Albert, 1905. Vegyesek. Az ügyvédi kör kegyelete. F. é. március hó 1-én lesz 30 éve annak, hogy a kamarai intézmény nálunk életbe lépett. Ezen némileg kétes értékű évforduló alkalmából, — mert a kamara eddigi alakjában csak torzszülött, amely a hozzá fűzött várakozásoknak még a legszerényebb mértékben sem felelt meg, — a budapesti ügyvédi kör működő bizottsága f. hó 9-én tartott ülésében magáévá tette Messinger Simon dr.-nak abbeli indítványát, hogy az 1875. március 1. óta a kamara jegyzékébe bejegyzett kartársak ezen solnnis alkalmomból az ügyvédi kör részéről ovatioban részesittessenek. Ezen ovatio csupán azon kartársaknak szólna, kik e hosszú 30 év alatt korrekt magaviseletűek voltak és sem kamarai, sem más hatóságok részéről való rendszabályozásban nem részesültek. Az ünnepély egy díszközgyűlésből állana, melyre az elkerülhetlen bankett következnék. És mivel a titulus bibendi mindig vonzerőt gyakorol, nem kételkedünk benne, hogy a tervezett ünnepély a kívánt erkölcsi sikerrel fog járni. Mert ha nincs is kenyerünk, — kalácsra még mindig telik. Érdekes adat különben, hogy az 1875. március 1-én bejegyzett ügyvédek közül még 155 gyakorolja nehéz, idegrontó hivatását. Hogy mily anvagi sikerrel, — ez más lapra tartozik. De a kartársak kegyeletére ők minden esetre rászolgáltak. r. /. Kártalanítási statisztika. A Kúriához érkezett az elsobiróságoktól a kártalanítás kérdésében 1900-ban 10, 1901-ben 34, 1902-ben 45, 1903-ban 54. összesen 143 felterjesztés. A Kúria megállapította a kártalanítást 1900 ban, 1901-ben 3, 1902-ben 7, 1903-ban 2, 1904-ben 5, összesen 17 esetben. Halálbüntetések. Magyarországon 1904-ben Öt esetbenvált jogerőssé a halálbüntetést kimondó esküdtbirósági ítélet. JSegy elitéit büntetését életfogytig tartó fegyházra változtatta át a királyi kegyelem, egy ügy függőben van. Az eljáró biró marasztalása a felfolyamodás költségeiben. A kir. Kúria : A kir. tábla végzése neheztelt abban a részeben, mely szerint az első fokon eljárt biró a felfolyamodás költségében elmarasztaltatott, helybenhagyatik ; mert az eljáró biró a végrehajtási törvény 12(3. §-ának rendelkezését figyelmen kivul hagyta annak ellenére, hogy a törvény eme rendelkezésére a kir. tábla által már korábban 'figyelmeztetve volt; és mert a bírói határozatoknak lényeges alkatrésze azoknak indokolása, s ez különösen nem volt voína mellőzhető a fenforgó esetben, amikor az eljáró biró az elébe terjesztett kérelmét megtagadta; nyilvánvaló tehát, hogy a sikeres perorvoslatra az eljáró biró adott okot. (1904 dec 16-án 1,651 904. sz. a.) A nagysomkuti kir. jbiróság 1904. évi általános ügyforgalma: Az ügy megnevezése 19Ö3. évről folyamatban maradt 1904. évben érkezett 1904. évben befejeztetett 1904.év yégin folyamatban maradt Sommás per 179 1. (io 1,220 2 19 2 566 1,220 2 — Fizetési meghagyás ._. 2 566 566 — « Í( tárgyában érke ett — 34 34 — Örökösödési ügy .-. .... 229 451 495 185 — 3 3 — Anyakönyvi ügy .. . .. — 36 36 — Végrehajtási ügy . 173 i9 ) 532 131 Polgári megkeresés ... ... ... >:. ... .. lö 60 73 2 Polgári vegyes ügy .. ... ... ... 41 16 201 5 Jlüntetö ügy : Vétség és kihág. .. ... ... 21 1,008 1.006 24 Vizsgáló birói ügyek . 8 Büntetőügyi megkeresés _ ... 4 103 107 — « vegyes ügy ... — 158 178 — Telekkönyvi ügy ... 3 6.8r'. . ii 851 17 (tsszesen ... 666 |il,u29 111,112 | öb3 Lármával okozott tulajdonháboritás. Kötelezhető-e a szomszéd, hogy a tulajdonost tulajdona használatában zavaró lármát hagyja abba? A Reichsgericht szerint kötelezhető. Felmerült egy iiyen per elbírálásánál az a kérdés, hogy a tűrhetetlen zaj fokának megállapításánál csak az egészséges emberek érzése veendő figyelembe vagy az idegeseké is? A Reichsgericht ugy döntött, hogy e mérték a normális átlagember érzése. Kimondta továbbá, hogy egészséges emberek, kik nyitott ablak mellett alszanak, nem tarthatnák igényt arra, hogy a szomszéd respektálja ezt a szokásukat. Csak a csukott ablakon is átható éjjeli zaj tekinthető a tulajdon háboritásnak. Ügyvédi vizsgálatok 1904-ben Az elmúlt évben Budapesten 390 ügyvédi vizsgálatot tartottak. A jelöltek közül 305 ügyvédjelölt volt, 2 közjegyzőjelölt, 21 bírósági aljegyző és joggyakornok és 8 egyéb. Továbbá az egészből 340 első, 50 pedig ismétlő censura volt. Az egészből képesítettek 308-at, bukott 88, tehát 22 százalék. Kevesebb, mint Marosvásárhelyen, ahova 22 jelölt ment át vizsgázni és abból 0, vagyis 27 százalék bukott. Oklevelet nyert eszerint Budapesten 1904-ben 308, Marosvásárhelyen 74, összesen 382 jelölt. Kártérítés a vasúti üzembeszüntetés miatt. Egy budapesti ügyvéd a magy. kir. államvasutak ellen 412 kor. és járulékai iránt kártérítési pert indított azért, mert a vasúti üzembeszüntetés alkalmából a huszti állomásról nem tudott elutazni és ebből a késedelemből állítólag anyagi kára származott. Felperes állította, hogy a vasút az üzembeszüntetést szándékosan idézte elő; e tekintetben azonban tényeket nem hozott fel. A budapesti kir. kereskedelmi- és váltótörvényszék, mint felebbezési bíróság, az első bíróság elutasító ítéletét 1904. november 15-én kelt D. 854. sz ítéletével helyben hagyta. Az üzletszabályzat 20. §-a 1 pontjaalapján felperes a vasúttól kártérítést azért, mert a forgalomnak szünetelése folytán lakhelyére kellő időben meg nem érkezhetett s a kecsin való utazás által és egyébként is költségei merültek fel, nem követelhet. Felperesnek azt az állítását, hogy az üzembeszüntetést maga a vasút szándékosan idézte elő, az üzletszabályzat felhívott pontjának szabályától eltekintve, azért nem lehetett figyelemre méltani, mert felperes e részben tényeket nem hozott fel, s igy a bizonyítás nem állhat meg. PALLW AC9ZVÉNY TÁR8A6ÁG NYOMDÁJA BUOAPESTBftA szerkesztésért felelősek : Révai Lajos dr. Stüler Mór dr. V., Kálmán-utca 16. V., Rudolf-rakpart 3.