A Jog, 1905 (24. évfolyam, 1-53. szám)

1905 / 52. szám - Iparbiróságok. [2. r.]

378 A JOG sitott tag a visszautasítás okát el nem ismeri, az elnök nyomban végleg dönt. (19. §; német t. 27. §.) Az iparbiróság tárgyal és dönt oly tanácsokban, melyek az elnökből vagy helyetteséből és két ülnökből állanak, kik közül az egyik vállalkozó (állami üzemek tisztviselője, szállítási vagy gyárvállalat hivatalnoka), a másik munkás kell, hogy legyen (20. §; német t. 22. §.) Az iparbiróság előtti eljárást szabályozza a jbirósági bagatellügyekben érvényes eljárás (22. §; német t. 24. §.) A i-ik §-ban felsorolt peres ügyek tárgyalására és eldöntésére — minden más bíróság kizárásával — azon iparhatóság illetékes, melynek kerületében a munkahely létezik, vagy ha az 5. §. a) pontjában érintett személyek szóban forognak, az az iparbiróság, melynek területein a munka teljesítendő vagy a bér kifizetendő. Az iparbiróság saját illetékességét hivatalból állapítja meg. (23. §; német t. 25. §.) A felek magukat hozzátartozóik, üzletvezetőik, vagy alkalmazottaik által képviseltethetik. Pályatársak általi képviselet akkor van megengedve, ha a fél valószínűvé tudja tenni, hogy megjelenésében akadályozva van, vagy ügyét személyesen vinni nem képes. (25. §.) (Ügyvédi képviselet e szerint teljesen ki van zárva ; a német t. 29. §-a expressis verbis ki is mondja": «ügyvédek, vagy oly személyek, kik a bíróság előtti képviseletet iparszerüleg űzik, tárgyalásra nem bocsáttatnak.) Az első tárgyalás rendszerint harmadnapra a kereset beadása után kitűzendő. (26. § ; német t. 34. §.) Az iparbiróság, a szükségnek megfelelően, meghatározott napokat és órákat köteles megjelölni és közhírré tenni, amelyeken a panaszos az ellenféllel — idézés nélkül is megjelenhetnek, hogy ügyükkel folyamatba tegyék és tárgyaltassák. (27. §; német t. 35. §.) Az első tárgyalás az iparbiróság elnöke által, ülnökök közreműködése nélkül megtartható, ha egyezség létesítéséről, a bíróság illetékessége elleni kifogásról, a pernek már előzetes folyamatban létéről vagy a res judicata-ról van szó, vagy elismerési, lemondási vagy meg nemjelenési ítélet hozandó. Ha a felek az ülnökök közreműködéséről lemondanak, az elnök nyomban tárgyal és dönt a per érdemében. Minden egyéb esetben, az első tárgyaláson el nem döntött ügyek az iparbiróság elé utaltatnak. (28. §; német t. 37., 39., 53., 54. §§.) Ha az első tárgyalás ülnökök közbejötte nélkül véghez ment, az elnök a tárgyalás kezdetén jelentést tesz az első tárgyalás eredményéről. Az iparbiróság előtti tárgyalás alkalmával jogukban áll az ülnököknek : a felek, tanuk és szakértőkhöz kérdéseket intézni. (29. §; német t. 40. §.) 100 K.-ig terjedő ügyekben az iparbiróság végleg határoz és csakis semmisségi okokból való felülvizsgálatnak van helye. Erről dönt az illetékes I. t, törvényszék. Ügyvédek általi képviselet nem kívánatos («ist nicht geboten») 30. §. Magasabb összegű peres ügyekben, az iparbiróság Ítélete felebbezéssel megtámadható. A felebbezés az iparbiróság előtt, 1 4 nappal az írásban kiadott ítélet kézbesítése után, vagy ha mindkét fél jelen volt, az ítélet kihirdetését követő 14 nap alatt jegyzőkönyvbe bejelentendő vagy írásban beadandó. A felebbezés felett a 30. §-ban érintett I. f. törvényszék végleg határoz. A felebbviteli bíróság előtt a per újból lesz tárgyalva, — a perrendtartásnak az I. f.. tszékek előtti eljárásra vonatkozó szabályainak figyelemben tartása mellett és azon eltéréssel, hogy előkészítő iratok nem lesznek kicserélve és az ügyvédek általi képviselet itt sem kívánatos. A törvényszék a felebbezés felett : 2 ipari ülnök közbenjötte mellett dönt (31. §; német t. 30. 56. §§.) A semmisségi kereset és perújítás jogorvoslata az iparbiróság előtti tljárásban nincs megengedve. (32. §.) Az iparbiróságnak jogerős ítélete, vagy az előtte kötött egyezség alapján, végrehajtás foganatosítható és e célból az iparbiróság a feleknek kívánatra az ítélet jogerejét tanúsítja. A végrehajtás az adós lakhelyének járásbíróságánál, vagy ilyennek nem létében az iparbiróság kerületében levő járásbíróságnál kérelmezendő és a végrehajtási eljárás szabályai szerint foganatosítandó. (33. § ; német t. 56. §.) Beadványok az iparhatósághoz, annak kiadmányai és jegyzőkönyvei bélyeg- és illetékmentesek. Ha a per egyezséggel lesz befejezve, ez után illeték nem lesz beszedve. Az ítéletek a választottbiróságokra nézve megszabott illetékek szempontja alá esnek. (34. §. német t. 57. §.) i Befejezése következik.) Belfold. A kúriai elnök kitüntetése. A király Szabó .Miklósnak, a Kúna nyugalomba vonuló elnökének tudvalevőleg a Szent Istvánrefíd nagykeresztjét adományozta. E kitüntetést f. hó 18-án délben adta át neki ünnepiesen Lányi Bertalan igazságügyminiszter, a legfelsőbb bíróság tagjainak gyülekezetében. A miniszter Bernáth Géza államtitkár kíséretében érkezett a Kúriára s nyomban a díszterembe ment, ahová háromtagú küldöttség hivta a kitüntetett elnököt. Amikor Szabó Miklós a terembe lépett, percekig tartó éljenzés fogadta. A miniszter tudatta ezután vele, hogy a király sok éven át teljesített kitűnő szolgálatai elismeréséül a Szent István-rend nagykezesztjét adományozta neki. — Nagyméltóságod, úgymond, hosszú és fényes pályát futott meg s azzal az öntudattal távozhatik a jól megérdemelt nyugalomba, hogy nagy és nemes hivatását méltóan töltötte be. Nincsen senki az egész országban, aki ne a legnagyobb tisztelettel és elismeréssel adóznék Nagyméltóságodnak. Ebből az elismerésből ime, kivette részét a király is. Mint az igazságügyi tárca ezidőszerinti vezetője, személyesen adom át a kitüntetést. Aranyozza be a királyi kegy Nagyméltóságodnak nyugalomban töltendő s remélhetőleg még hosszura nyúló életét. Ö felsége a legnagyobbat adta az ország első birájának, amit kitüntetésül adhat. Megtisztelésc ez az egész birói karnak és méltánylása a birói függetlenségnek. Ezzel átnyújtotta a rendjelet, hatalmas, diszes tokban. Szabó Miklós meghatottan válaszolt. — Elfogultságom, mondotta, nem engedi, hogy excellenciád ékes szavaira méltó választ adhatnék. Életem zajtalan egyszerűségben telt el s most is csak egyszerű köszönetet mondok. Midőn e legfelsőbb kitüntetés jelvényeit átveszem, távol áll tőlem a gondolat, hogy ez igénytelen személyemnek szól. A kitüntetés fénye visszasugárzik a királyi Kúriára. —Végül köszönetet mond a miniszternek a királyi Kúria iránt nyilvánított jóindulatáért s a legfelsőbb bíróságot továbbra is pártfogásába ajánlotta. Az elnököt beszéde végeztével lelkesen megéljenezték. Az ünnep végén Oberschall Adolf a birói kar nevében búcsúzott Szabó Miklóstól, aki rövid, meghatott szavakkal kérte a Kúria tagjait, hogy tartsák meg őt jó emlékezetben. A Magyar Jogászegylet f. hó J•i-ikán tartott ülésében kezdte meg azoknak az előadásoknak sorozatát, mely a polgári törvénykönyv tervezetének intensiv bírálatával fog foglalkozni. Almási Antal dr. kir. albiró, a negatív interessé kérdését tárgyalta. Kifogásolta, hogy a tervezet teljesen szabályozatlanul hagyta a negatív interessé megtérítésének alapjául szolgáló tényállások előfeltételeit. Határozatlan maradt ezért a tervezetben, mely kötelem fakasztó tények közzé sorolandók e tényállások és mik azoknak alanyi követelményei Az előadó azon álláspontot foglalta el, hogy a negatív interessé megtérítése törvényből eredő kötelmek joghatása. Azon tények, melyekhez e joghatás fűződik, javarészt cselekmények. (Tévedés, tréfás, színleges és elfordított nyilatkozatok, megtévesztés és fenyegetés.) Mily cselekvőképességü egyének lesznek ezek alapján felelősségre vonhatók ? — e kérdésre a tervezet nem felel. Pedig e nélkül a kártérítési szabály nem alkalmazható. A baj az, hogy a tervezet kétféle cselekvőképességet : szerződő képességet és vétségképességet és háromféle cselekményeket : ügyletet, tiltott cselekményeket és törvényes kötelmeket fakasztó emberi tényeket ismer. így kimaradt azon összes cselekmények alanyi előfeltételeinek szabályozása, melyek mint a negatív interessé, a jogos védelem, az önsegély stb. tény alapján, nem ügyletek, de nem is magánjogilag tiltottak. A negatív interessé tényalapjainak beszámithatóságát az előadó a korlátolt szerződésképességben, de legalább is a vétségképességben kivánta megállapithatni. Ezután a negatív interessének az. 1,143. §-ban foglalt definícióját támadta, mert az a hatálytalansággal és az ügylet felbontásával nem coordinált fogalmakat tesz a kárfogalom alkatelemeivé és mert a hatálytalanság több értelmű és homályos fogalom. Majd a negatív interessé egyes tényalapjait és annak joghatását tette kritika tárgyává. Az ügyvédi kamara őszi értekezlete. A budapesti ügyvédi kamara f. 20-án este tartotta őszi értekezletét Szivák Imre dr. elnöklete mellett. Pap József dr. titkár terjesztette elő jelentését a kamara működéséről a legutóbbi kamarai értekezlet óta. A jelentés érinti a kamara ismételt tiltakozását, amidőn a Zeys/g-íéle politikai bünpörben a budapesti rendőrség letartóztatta a védőügyvédet s nála házkutatást tartott. — A kamara sürgetésére kimondta az igazságügyminiszter, hogy ezentúl az ügyvédi vizsgát tenni szándékozó joggyakornokok, aljegyzők és jegyzők kötelesek magukat az ügyvédjelöltekről vezetett lajstromokba felvétetni. — A választmány teljes ülési határozattal kimondta azt is, hogy m. kir. államvasutak jogi osztályánál joggyakorlat nem folytatható, mert a máv. jogügyi osztálya, mint ilyen, nincsen felsorolva a törvényben mint olyan hely, ahol a joggyakorlat folytatható lenne. Közbenjárt a kamara a pénzügyminiszternél a csődtómeggondnok, zárgondnok stb. dijainak jogosulatlan megadóztatása tárgyában. Kiváló érdeklődést tanúsított a szegények védelme ügyében keletkezett mozgalom iránt, melyet a jogvédő egyesület a vidékre is akar kiterjeszteni. A titkár jelentését tetszéssel fogadták. A jelentés felolvasása után Tdnódy Andor dr. ügyvédjelölt <Az ügyvéd funkciója a polgárjogvitábam cimmel tartott általános figyelmet keltett előadást.