A Jog, 1905 (24. évfolyam, 1-53. szám)

1905 / 52. szám - Iparbiróságok. [2. r.]

A JOG 379 Irodalom. Könyvvitel és mérleg. Tekintettel a fönnálló és létesítendő jogszabályokra. Irta Zsengeri Manó, felső kcresk. iskolai tanár: Budapest 1906. Lampel Róbert kiadása. Nagy Ferenc dr. egyet, tanár érdemesnek tartotta e könyvhöz előszót irni. Ez azt jelenti, hogy e mii nem pusztán kereskedelmi, hanem kereskedelemjogi munka is. Es valóban ugy van. Nemcsak a könyvvitel módját ismerjük meg belőle, de méginkább a könyvvitel és a mérlegelés jogi vonatkozásait és jogi jelentőségét. Jogászaink, akár birák, akár ügyészek, akár ügyvédek, azért csak örömmel vehetik az ilyen mű megjelenését, annál inkább, mert ezen munka éppen fent kiemelt tartalmánál fogva első a mi irodalmunkban, legalább azon kiterjedésben és részletekre kiterjedőleg amint ezt szerző munkájában találjuk. A kiváló szakértelemmel megirt munkának tartalma a következő : I. (könyvviteljogi) rész II. (alaki mérlegjogi) rész, leltár és mérleg. III. (anyagi mérlegjogi) rész. IV. (gyakorlati és alkalmazott jogi) rész; a könyvelési és mérlegtételekről. V. rész : a mérlegről. VI. (gyakorlati könyvviteli) rész: egyes üzletnemek könyveléséről. Mi részünkről csak melegen ajánlhatjuk kartársainknak e munkát. Ára 10 kor. A kartellek és trustök kérdése. Irta Nádas László dr. (a mag\ar tud. akadémia által dicsérettel kitüntetett pályamunka). Budapest J90ö. Grill Károly könyvkiadóvállalata, Nagy 8% XVI. és 4t')4 1. Ára 8 K. A pályamunkák már természetüknél fogva inkább reproduktív, mint initiativ természetűek. A bírálók rendszerint nem kíváncsiak a pályázó egyéni nézetei iránt és a munkát már akkor is figyelemre és dicséretre méltatják, ha szerzője a sok anyagot rendszeresen összehordta és teljes hü képét adja a valamely fontos kérdés tárgyában fejlődött mozgalomnak és kijegecesedett gyakorlatnak. Ehhez pedig elegendő az irodalmi olvasottság és egy éles kritikai szem, mely a sok kifejtett és indokolt nézet közül a leghelyesebbet tudja kiválasztani és a legkiválóbb gyanánt bemutatni. Mindezen tulajdonságokkal a jelen mű szerzője is rendelkezik és ezért munkáját mindenkinek bátran ajánljuk, aki ezen világmozgató kérdések felől tájékozódni és a ma, élesebben mint valaha, folyó küzdelemről és annak indító okairól tudomást nyerni óhajt. Megismertet bennünket világos és szabatos előadásban a kartellek és trustök keletkezésének okai és előfeltételeivel, fogalmuk, fajuk és szervezetük, valamint gazdasági hatásukkal; a reájuk vonatkozó törvényhozással és statisztikájukkal. Nem ambicionálja az eredetiséget, nem tolja előtérbe a saját bölcsességét, de hü kalauz, aki a bonyolult kérdések útvesztőjében a tájékozódást könnyűvé teszi — és ez nem csekély érdem. A munka kiadása a keresk. minisztérium anyagi támogatásában részesült. /-. /. Beküldetett: Törvényjavaslat-tervezet az országgyűlési képviselöválasztói jogról. Közzéteszi Kristóffy József, m. kir. belügyminiszter, Budapest, Pesti könyvnyomda r. t. 1905. Vegyesek. Előfizetés a A yOG-ra. Lapunk mai ssámáhqs postautalványokat mellékeltünk vidéki t. előfizetőink részére. A lejárat idejét az utalvány hátlapjára illesztett cimszalag tünteti fái. Kiadóhivatalunk ehelyütt is kéri az előfizetési pénzek mihamarabb való szives beküldését. Gyermekvédelmi mozgalom.*) Nagyszámú díszes hölgyek- és urakból álló közönség jelenlétében ment véghez f. é. december hó 14-én d. u. 6 órakor a Budapesti l'gyvédi Kör Gyermekvédelmi Bizottságának- a Budapesti Ügyvédi Kamara tanácstermében tartott egyetemes ülése. A napirend tárgyai a következők voltak : 1. Szolmer Lajos : Elnöki megnyitó. 2. Zsigmondy Jenő: A gyermekvédelem szervezése a fővárosban, o.Nagy Dezső: Védői bizottság. 4. Ifj. Chorin Ferenc : A közel jövő teendői. Ifj. Pósch Gyula ; A gyermekvédelem bibliográfiája. Tanú- s szakértői dijak. — A napirend minden pontjánál érdekes felszólalások történtek, egyebek közt Wlassics Gyula, Ruffy Pál, Hagara stb. részéről. Az egyetemes ülés egyhangúlag elfogadta a következő indítványokat. 1. Zsigmondy Jenő javaslata : 1. Alkottassák központi szervként a plenáris ülés (nagybizottság), amelynek hatáskörébe volnának utalandók a propaganda, a kitűzött thémák feldolgozása, a gyermekvédelem érdekében szükséges törvényhozási és hatósági intézkedések előkészítése és ezek megvalósítása végett szükséges lépések megtétele stb. 2. Gondoskodjék a bizottság arról, hogy a gyermekvédelem a székesfőváros területén kerületenként szerveztessék. Fel kell jogosítani a kerületi választmányt arra, hogy magát közjótékonyság terén működő férfi és nőtagokkal kiegészíthesse s azok segélyével kerületi gyermekvédelmi bizottságot létesíthessen. 1. A kerületi patronus-rendszer gyakorlati megvalósítása. K célból a gyermekvédelmi bizottság a kerületet alkerületre oszHelyszüke miatt mult számunkból kiszorult. A szerkesztőség taná s mindegyik alkerület élére egy gyermekvédelmi bizottsági tagot állítana, aki számbavenné az alkerületekben tartózkodó s oltalmat igénylő gyermekeket s mint azoknak védnöke gondoskodnék arról, hogy az (anyagi, erkölcsi vagy jogi) oltalomra szoruló gyermek a kellő oltalmat meg is találja. Áz érintkezés közelsége és közvetlensége volna e téren a siker legfőbb biztositéka. 2. A bizottság tagjai látnák el a főváros területén a gy ámi teendőkel. 3. A bizottság figyelemmel kísérné a kerületi gyermekvédelmi intézményeket, különösen oh célból, hogy azok tervszerű működése biztosittassék. 4. Kezdeményezné a kerületi gyermekmenedékhelyek felállítását. 5. Figyelemmel kisérné az iskolakeriilő gyermekeket, a tanoncok visszonyait s gondoskodnék arról, hogy a csavargó gyerekek az elzárás kikerülésével kerüljenek szigorúbb felügyelet alá. Szükséges továbbá egy központi szerv, amely a bizottságok kiküldötteiből alakulna. II. Nagy Dezső javaslata a védői bizottság iránt : A bizottság feladata a büntető hatóság elé gyanúsítottként vagy vádlottként került fiatalkorú egyének védelmének ellátása. A bizottság tagjai azok az ügyvédek, akik tagjaiul jelenkeznek. Meghívandó ezenkívül a kir. ügyészségnek, a büntető bíróságoknak, a m. kir. igazságügyminisztériumnak, az illető gyámhatóságnak és rendőrségnek legalább egy-egy kiküldöttje, egyszersmind a psychiatriával foglalkozó egy vagy több szakorvos. A védelem ellátása a következő: 1. Az eljárás előkészítő szakában. A büntető hatóság elé vitt fiatalkorú egyén családi, személyi, anyagi és szellemi visszonyainak megállapítása. A kiküldött ezen adatokról jelentést tesz a védői bizottságnak, és javaslatot terjeszt elő, hogy a vádlott érdekében miféle lépéseket tart kívánatosnak. A kiküldött védő köteles odahatni, hogy a gyanúsított vagy vádlott ellen az előzetes letartóztatás vagy a vizsgálati fogság lehetőleg elkerültessék vagy pedig megóvassék a fogságban a kitanult bűnösökkel való érintkezéstől és káros befolyásolástól. A letartóztatásban nem lévő fiatalkorút illetőleg pedig, ha attól lehet tartani, hogy szokott környezetében ujabb bűncselekményeket fog elkövetni, — a bizottság gondoskodik arról, hogy az valamely családnál vagy jótékony intézetben nyerjen időleges elhelyezést. Mindezen irányokban a védő sürgősség esetén saját maga önállóan a rendőrségnél, a vádhatóságnál, a bíróságnál vagy esetieg az illetékes közigazgatási hatóságnál a szükséges indítványokat megteszi. A védő figyelemmel kiséri azokat is, akik a fiatalkorú bűnözésének okai voltak, és azoknak jogi felelősségre vonása tekintetében szükséges intézkedéseket megteszi. 2. A védő a főtárgyaláson a védelmet a Bp. értelmében látja el és köteles oda hatni, hogy felmentés mondassék ki s hogy igy a fiatalkorú a felnőtt romlott egyénekkel való érintkezést kikerülje. Kötelessége oda hatni, hogy a vádlott esetleg javítóintézetben helyeztessék el. Felmentés esetén is köteles a védő előterjesztést tenni, hogy a felmentett akképpen helyeztessék el, hogy környezetének káros befolyásoltatásától óva legyen, ami vagy jótékonysági vagy állami intézetben, vagy pedig arra alkalmas családi körben történhetik meg. 3. Elitéltetés esetén a védő köteles indítványt tenni az iránt, hogy a büntetésp akképpen hajtassék végre, miszerint az a fiatalkorú erkölcsi fejlődésére káros ne legyen, de sőt javitó hatással bírjon. A bizottság feladata az igazságügyi kormánynál s a büntetéseket végrehajtó hatóságnál oda hatni, hogy a büntetés végrehajtása tekintetében, oly intézkedések tétessenek, amelyek a fenti célnak megfelelnek, és hogy a fiatalkorúak büntetésük tartama alatt szellemi és erkölcsi oktatásban részesüljenek. 4. LTgyancsak a védő és a bizottság feladatát képezi az elitélt és büntetésüket kitöltött fiatalkorúak patronagednak kérdése is. 5. A védői bizottság feladatát képezi a gyermekvédelem általános érdekeinek fejlesztése : a) előterjesztéseket tesz, hogy miféle közigazgatási általános intézkedésekre van szükség a kormány és a közigazgatási hatóság részéről; 6) anyagot és véleményt szolgáltat a fiatalkorú egyének magánjogi védelmének és a gyermekvédelmi egyesületek charitativ működésének fejlesztése tárgyában ; c) javaslatokat tesz, hogy minő intézkedések foganatositandók az anyagi büntető törvénykönyvek és büntető perrendtartás keretén belől a részben, hogy a bűnvádi eljárásnak káros hatásai a fiatalkorú bűnösökkel szemben legalább is mérsékeltessenek és hogy a büntető hatalom gyakorlása erkölcsja\itó hatással birjon ; dj szakvéleményt ad és javaslatot tesz a büntető törvényeknek és a bűnvádi perrendtartásnak a fiatalkorúak érdekeit a fentebb jelzett irányban előmozdító reformja tekintetében. e) előterjesztést tesz hasonló bizottságoknak vidéken való alakítása és idővel az országos szervezkedés tárgyában. A bizottság ügyviteli szabályait maga állapítja meg.