A Jog, 1905 (24. évfolyam, 1-53. szám)

1905 / 52. szám - Iparbiróságok. [2. r.]

A JOG 377 szerepének következménye aztán, hogy a hagyatéki eliárás keretén belül nyilatkozatot nem tehet és hogy arra a tkvi rts. 74. §-ában foglalt joghatálylyal szerzett joga — bevett bírósági gyakorlat szerint — a tkvi hatóság által hivatalból törlendő, az átadó végzés tkvi foganatosítása alkalmával. Kz az, amit ez alkalommal elmondani szükségesnek tartottam s ez magyarázza meg azt a kérelmemet, mikor a t. szerkesztőségtől a Jogesetek Tárában a vonatkozó elvi jelentőségű határozat közzétételét kérem.*) Iparbiróságok. (Folytatás.)** A mukásvédelmi törvényhozási mozgalom 183Ö^ban Angliában indult meg és innét kezdte meg continentális hoditó körútját. //. Vilmos német császár érdeme, hogy ezen kérdést, egy nemzetközi értekezlet egybehivasa által, mely Berlinben 15 európai állam részvétele mellett 1890. március 15-fől 29-éig ülésezett, az őt megillető magas polcra emelte. Ezen conferencia szülötte az 1890. július 29-iki, 84 szakaszból álló törvény az iparbiróságok szervezéséről. (Das Reichsgesetz betreffend die Gewerbegerichte.) L'tánna következett a hason elveken felépült 40. §-ból álló osztrák törvény. Mint ujabbal, első helyen ezen törvénynyel óhajtunk foglalkozni. Az 1896. évi november 27-iki osztrák törvény (R. G. Bfc 21N. sz.) életbelépteti az iparbiróságokat és szabályozza a törvénykezést: az ipari munka-tanonc- és bérvisszonyokból eredő vitás kérdésekben. (Gesetz vom 27-t November 1896, betreffend die Einführung von Gewerbegerichten und die Geriehtsbarkeit in Streitigkeiten aus dem gewerblichen ArbeitsLehr- und Lohnverhaeltnisse). Ami elsősorban a mi ipartörvénykezésünkkel szemben •— szembeötlik: az a biróság határozatának végleges és kötelező volta. Mig ami iparhatóságaink határozata, 8—15 és 30 napon belül, a rendes biró előtt újból indítóit perben nyeri folytatását, addig az osztrák iparbiróság rendes biró módjára ítélkezik ; ítéletének tehát nagyobb az erkölcsi súlya és ez szükségképp visszahatással is van a perek számára és a biróság tekintélyére. Az iparbiróságok hatásköre kiterjed az ipari válalkozók és munkások, továbbá az ugyanazon üzemben működő munkásoknak egymásközti iparijogviszályainak rendezésérc. (1. §.). Az iparbiróságok illetékessége kizárja a politikai hatóságok és a rendes bíróságok illetékességét; a peres felek nem mondhatnak le az iparbiróság illetékességéről (3. 2. p; német, t. 5. §.). Az iparbiróság, a tárgy értékére való tekintet nélkül, illetékes : a) bérviszályoknál, b) a munka vagy tanoncvisszonynak megkezdése, folytatása és megszüntetése iránti peres ügyekben, c) teljesítés iránti perekben is — a tanonc és munkásvisszonyból folyó kártérítési igények tekintetében, különösen bérlevonások és kikötött birság (Conventional-Strafe) esetében, d) a munkakönyv vagy bizonyítvány tartalma vagy kiadása iránti vitás ügyekben, különösen a segédmunkások kártérítési igényei iránt, a munkakönyvnek nem idejekorán való kiadatása folytán, a munkakönyvbe való szabályszerű bejegyzések megtagadása és meg nem engedett bejegyzések és megjegyzések okából, e) a nyugdíj- vagy segélypénztárokhoz való hozzá: tartozóságból (Angehörigkeit) eredő peres ügyekben, amennyiben azok nem a választott bíróságok vagy balesetbiztosító társulatok elé tartoznak, í) a munkásházakban elfoglalt lakások felmondása, kiürítése és lakbéréből folyó peres ügyekben, amely lakások a munkaadótól a munkásnak ellenérték mellett vagy ellenérték nélkül átengedtetnek, g) oly igények feletti vitás kérdésekben, melyek valamely közös munka elvállalásából, ugyanazon vállalkozó munkásai által egymás irányában támasztatnak. (4. %\ német t. 3. 1- 4. p.) Munkásoknak tekintendők c: törvény értelmében a) mümesterek, művezetők, előmunkások, b) az ipari üzemben foglalatoskodó minden segédmunkás, a napszámosokkal együtt c) a munkahelyen kivül, díj mellett, a vállalkozók részére, nyers anyagok vagy félgyártmányok meg- vagy feldolgozásával foglalkozó személyek (5. §; német t. 2. és 34. §§.) A minden szükséges berendezéssel ellátott hivatalos helyiségek, fűtésük, világításuk és egyéb dologi kiadásuk azon község terhére esnek, melyben az iparbiróság székel. A községet terheli az idézések és a határozatok kézbesítése is. Ha az- iparbiróság hatásköre több községre kiterjed, ugy *) L. lapunk mai számának pJogesetek Tárában» foglalt első jogesetet. ** Előző közlemény a 51-ik számban J ezek kereseti- ésjövedelmiadó bevételeikhez mérten a .költségé I hez hozzájárulnak. A többi költséget az állam viseli. í6. német t. 8. %) Az iparbiróság áll egy elnökből és ha szükséges elnökhelyettesből és legalább 10 ülnökből és a megfelelő- számú póttagból. As elnök és helyettese Irirói képesítéssel kell, hogv bírjanak ; őket az igazságügyminiszter nevezi ki. Az ülnökök és póttagok felerészben a vállalkozók és felerészben a munkások által saját kebelükből választatnak. Minden iparbiróság a megfelelő ii odaszemélyzettel ellátandó. <7. német t. 9. § ; 11. §. i. p. sz. elnök sem munkaadó sem munkás nem lehet : a tanács vagy a községi elöljáróság által legalább 1 évre lesz megválasztva. A 10. §. szerint a v álasztás előfeltételei. 30 éveséletkor és 2 év óta a községben állandó lakos 12. íj. 1.. 2. p. 23. ® A vállalkozók választótestülete áll azon iparosokb' •!. akiknek munkahelye az iparbiróság területén van és akikre ennek a bíróságnak az illetősége kiterjed. Ha valamely ipar helyettes vagy üzletvezető által vezettetik vagy bérbe van adva, az ipartulajdonos helyébe a helyettes, üzletvezető vagy bérlő lesz választóképes. Nők, meghatalmazottaik által gyakorolhatják választói jogukat. Jogi személyek, a képviseletűkre jogosítottak egyike által gyakorolhatják választó jogukat. Állami üzemekben az üzemvezető választ. A munkások választó testülete áll valamennyi, az ipar biróság hatáskörébe tartozó üzemeknél alkalmazott férfi és nőnemben' munkásokból, kik 20. életévöket betöltötték és legalább egy év óta belföldön munkában állanak. Tanoncok nem birnak választóképességgel. l8. §; német t. 10., 13., 14. 2f>. $ Passzív választói joggal bir minden férfi aktív választó, aki osztrák állampolgár, 30 éves és önjogosult. Állami üzemeknél, szállítási és gyárvállalatoknál az alkalmazott tisztviselők passzív választók. Ki vannak zárva azon személyek, kik büntető elitéltetésük miatt bírósági alkalmazásba nem engedhetők. Az ülnök vagy póttag a választást visszautasíthatja, vagy hivatalától visszaléphet, I. ha ŐÖ éven felüli korban áll, 2. hivataloskodását gátló sérvben szenved, 3. ha az utolsó választási periódusban mint az iparbiróság elnöke működött, 4. ha nem lakik az iparbiróság kerületében. ~- A visszautasítás megengedhetősége felett végleg határoz a törvényszék, melynek kerületében az iparbiróság székel. (9. Q\ német t. 18. ^-a.i Az iparbiróság elnöke és helyettese hivatalukat bitói esküjök alatt gyakorolják. Az elnök vezeti az iparbiróságof é* készíti annak ügybeosztását. Mindkettőjök felett a felügyeleti jogot azon elsőfolyamodásu törvényszék elnöke gyakorolja, melynek kerületében az iparbiróság székel. Az ülnökök és póttagok, hivataluk megkezdése előtt, eskü alatt megfogadják hivataluk lelkiismeretes és részrehajlatlan gyakorlását. Kzt a fogadalmat az iparbiróság elnöke kiveszi. (11. §; német t. 15.. 16., 20. í?§.) Az iparbiróság valamennyi tagjának neve és lakása nyilvánosan lesz közzétéve. (12. §?) Az ülnökök és póttagok megtelelő készkiadásaik megtérítését igényelhetik. A munkások választó testületéből választott ülnökök és póttagok mindenkori functiójukért elmaradt keresményüknek megleíelő kártalanítást nyernek, melynek magassága rendeleti utón lesz megállapítva. (13. §>'; német t. IS §'; 2. p. Az ülnökök útiköltség és időmulasztásuk fejében kártalanítást nyernek. Ennek visszautasítása nincs megengedve: ist unstatthaftx. Az ülnökök és póttagok 4 évre lesznek megválasztva. Két-két év múlva az ülnökök és póttagok fele kilép. — mindkét választó testületből egyenlő számban. Az ekképp kilépettek után pótválasztás lesz megesve. (14. gs-j Ülnökök, kik kellő mentség nélkül az ülésektől távol maradnak, elkésnek vagy hivatalos kötelességük alól más módon kibújnak, minden egyes esetben 40U koronáig terjedő rendbüntetéssel valamint az okozott költségek megtérítésével sújthatok. Utólagos elegendő mentség esetén az elnök a birságot egészben vagy részben elengedheti. A rendbírság ellen 14 nap alatt felfolyamodás adható be az í. f. törvényszékhez, mely utóbbi végleg dönt (16. német t. 21. 1. 2. p A birság 300 m.) Az iparbiróság tagjai kötelesek oly peres ügyekben, melyek őket, feleségeiket vagy oly személyeket érdekelnek, kikkel egyenes rokonsági, sógorsági vagy örökbefogadási visszonyban állanak, vagy kikkel negyedizigleni oldalági rokonok, vagy másodizigleni sógorok, a közreműködéstől tartózkodni. A letek által is addig, amíg a per tárgyalása kezdetét még nem vette, visszautasíthatok, ha elfogulatlanságuk vagy részrehajlatlanságuk aggályt támasztani képes. Ha a visszauta-