A Jog, 1905 (24. évfolyam, 1-53. szám)

1905 / 48. szám - Balasetbiztositási törvény módosítása Franciaországban

A JOG 191 A m. kir. Kúria (1901 június 18. 2,960/901, P. sz.) következő ttéMei hozott : A kir Ítélőtábla Ítélete helyben hagyatik azzal, hogy a benne toglalt rendelkezés a Turtő-szigettel átellenes parti birtokosok mint ilyenek jogait nem érinti, hanem csak egyedül az alperes mezotun alsórészi közbirtokosság ellen irányul. : Indokok. Felperes, mint a turtöi birtokosság elnökének kereshetőségi joga ellen alperes részéről tett kifogás, nem volt figyelembe vehető, mert habár a mezőtúri úgynevezett turtői birtokossag, a kereset megindítása idején törvényhatóságiig megerősített szervezeti szabályokkal nem bírt, ez a hiány utóbb megszűnt miként az a kir. kúria 6,457/900. sz. a. kibocsátott rendelete folytan, hiteles alakban a per irataihoz mellékelt szervezeti szabályokból kitűnik. A hasonlóan odamellékelt birtokossági közgyűlési jkvből kitetszően pedig, a nevezett birtokosság megválasztott elnöke Ü. Lajos, ki ugyanis mint ama birtokosság elnöke a jelen pert folyamatba tette s eddig folytatta s aki mint elnök az emiitett szervezeti szabályok 14. §-a értelmében a nevezett turtői birtokosság képviseletére hivatva van. Ami pedig a válasziratnál levő 0. alatti ügyvédi meghatalmazást aláirt felek beavatkozását illeti, tekintve, hogy azok mint beavatkozók D. Lajossal úgyis mint a turtői birtokosság elnökével együttes válasziratot adtak be, őket mint felperesekül perbe lépőket el kellett fogadni. Ezt előre bocsátva, a kir. itélő tábla itéiete, felhívott s felhozott indokai alapján hagyatott helyben. Kereskedelmi, csöd- és valtó-ügyekben. A közadós részéről leányának adott hozomány ajándéknak tekintendő-e. (Csödtorv. 28. S-a.) A balassagyarmati kir. törvényszék (1905. április 15-én 2,064. sz. a.) felperes keresetének helyt ad oly értelemben, hogy a közadós és alperes között 1904. évi január hó 25-én (2 ingatlanra) vonatkozólag létrejött ajándékozási jogügyletet a csődhitelezőkkel szemben hatálytalannak és érvénytelennek kimondja. Indokok : Az 1881. évi XVII. t.-c. 28. §-ának 1. pontja alapján, amennyiben a csődnyitást megelőző két éven belül keletkeztek, megtámadhatók a közadósnak azon jogcselekményei, melyek által örökségről vagy hagyományról lemond, továbbá azon ügyletek, melyeket visszteher nélkül, vagy színleges visszteher mellett kötött, amennyiDen azok tárgyát nem a szokásos ajándékok képezik és felperes ez ; alapon kérte a közadós és alperes között 1904. évi január hó 25-én létrejött ajándékozási jogügylet érvénytelenítését és a bekebelezett tulajdonjog törlését. Alperes beismerte, hogy a fenti, közte mint leány és közadós, mint anyja között létrejött jogügylet, visszteher nélküli volt, de azt állította, hogy ezen ingatlan-illetőségeket hozományul kapta és ekként ezen ajándékozás csak szokásos ajándékot képezett. Tekintve azonban, hogy hozomány adása a szülő részéről visszteher nélkül kötött ügyletet képez (Kúria 528/891.) és semmiesetre sem tekinthető az 1881 : XVII. t.-c. 1. §-ában megjelölt szokásos ajándéknak: felperes jogosítva van ezen jogügyletet megtámadni, miért is a keresetnek helyt adva, azt a csődhitelezőkkel szemben érvénytelennek kimondani kellett. Minthogy azonban a megtámadási kereset csak a közadósnak a hitelezők érdekére hátrányos jogcselekményének megtámadására és érvénytelenítésére irányulhat és annak tárgya csak a hitelezőkkel szemben való érvénytelenség lehet, felperest az ajándékozási szerződés alapján eszközölt tulajdonjogi bekebelezés törlésére irányuló kereseti kérelmével elutasítani, alperest csakis annak tűrésére, hogy ezen ingatlan-illetőségek a csődtömeg javára értékesíttessenek, kötelezni és felperest ezen körülmény telekkönyvi feljegyzésének kérelmezhetésére feljogosítani kellett. A budapesti kir. ítélőtábla (1905. július 17-én 1,748. sz. a.) az elsőbiróság ítéletét hellyben hagyja ... a benne felhozott indokok alapján és azért, mert a törvényszék nem mást, hanem kevesebbet itélt meg, mint amire a kereseti kérelem irányult. Nyilvánvaló ugyanis, hogy a jogügylet absolut érvénytelensége több mint a viszonylagos hatálytalanság a csődhitelezőkkel szembeo és több a tulajdonjog törlése, mint annak tűrése, hogy az alperes nevén álló ingatlanjutalékok a csődtömeg javára értékesíttessenek és hogy ez a körülmény a telekkönyvben feljegyeztessék. Alaptalan tehát az a panasz, hogy az elsőbiróság a kereseti kérelmen tul terjeszkedett. Minthogy pedig a felperes tömeggondnok ugy a keresetben, mint a tárgyalás során világosan kifejtette, hogy az ajándékozási jogügyletet, mely által a közadós ingatlan vagyonát az alperesre ruházta át, mint a csődhitelezőkkel szemben hatálytalant, a csődbíróságtól nyert felhatalmazáshoz képest, a csődtörvény I. rész III. fejezete alapján támadja meg, az erre az előadásra és az alapul szolgáló tényállásra illő jogszabálynak helyes alkalmazása a bíróság feladata volt és a tömeggondnoknak részben téves jogi érvelése és az, hogy részben nem teljesíthető kérelmet terjesztett elő, a peres jogvisszony törvényszerű elbirállásának útjában nem állott. A m. kir. Kúria (1905 október 11-én 1905. evi 1,240. v. sz.) A másodbiróság itéiete helybenhagyatik. Indokok: Alperes a 2. •/. alatt csatolt kérdőpontok szerint azt a körülményt kívánván a felhívott tanukkal bizonyítani, hogy anyja a szóban forgó ingatlanokat neki a F. Józseffel, mostani férjével történt eljegyzése előtt ajándékozta, továbbá ezen ingatlanok tulajdonjogának átíratása a becsatolt telekkönyvi kivonatok tartalma szerint is ajándék cimén történvén, ezekből a körülményekből nyilvánvaló, hogy ezek az ingatlanok nem képezték alperes hozományát és így mellőzve ezúttal annak a kérdésnek elbírálását, vájjon a hozomány minden körülmény közt vissztehernélküli ajándékozást képez-e, a másodbiróság itéiete az itt felhozott és ezekkel nem ellenkező felhozott és felhívott egyéb indokai alapján hagyatott helyben. A perelt cégtagnak az a kifogása, hogy a követelés bíróilag nem érvényesíthető, mert tőzsdejátékból ered, figyelmen kivü! hagyatott, mert a társaság ellen jogérvényesen megállapított követeléssel szemben a társaság volt tagja már csak olyan kifogást érvényesíthet, mely őt személyesen illeti, de a társaságnak mint olyannak jogaiból merített kifogást már fel nem hozhat. A debreceni kir. törvényszék (1904. évi ápr. hó 15-én 4,213. sz. a.): Alperest arra kötelezi, hogy 1,535 korona 90 fillér tőkét stb. felperesnek megfizessen. Indokok: Nem vitás a peres felek között, hogy a budapesti áru- és értéktőzsde választott bírósága előtt 1893. évi december hó 7-én 2,515/893. sz. alatt megtartott tárgyaláson az alperes <M. testvérek* cég a felperes kereseti követelésének valóságát és fennállását elismerte s annak számszerű összege ellen is csak annyiban emelt kifogást, hogy a kereseti követelésből provisio cimén 400 frtot leszámittatni kért. E viszonkeresetével azonban elutasittatott s az emiitett biróság által 2,061 frt. 27 kr. tőke stb. megfizetésére köteleztetett. Nem vitás, mikép ... az említett tőzsdebirósági itélet jogerőre emelkedett. Nem vitás végül az sem, hogy a felperes követeléséből 1,535 K. 90 f. és ennek járuléka kifizetetlenül maradt. Minthogy ekként a felperes követelése jogerős birói Ítéleten és alperes elismerésén alapszik; minthogy a meghozott jogerős ítélettel szemben alperes az alapügyletből felmerülhető azon kifogásokat, hogy ebben a perben érvényesített követelése kizárólag oly vételi ügyletből előállott árkülönbözet-e, amely kötésnél a szerződő felek a szállítást már eleve kizárták, érvényesíteni már nem jogosult, nem perdöntő: éppen azért a törvényszék a . . . . főeskü alkalmazását mellőzte. Ebben a perben perdöntőül egyedül az a körülmény szolgál, hogy a tőzsdebiróság jogerős ítéletében elmarasztalt «M. testvérek » cégnek az alperes tulajdonosa volt-e vagy jogutóda-e és hogy a cég nevében elvállalt kötelezettségekért az alperes felelősséggel tartozik-e r A. keresethez mellékelt cégkivonat, továbbá a felperesnek a válasziratban tett és az alperes részéről meg nem cáfolt előadása szerint a «M. testvérek» név alatt bejegyzett cég nem volt sem közkereseti, sem betéti társaság, hanem egyéni cég. Ennek a cégnek egyedüli birtokosa az alperesként perbevont M. Jenő volt. Minthogy a cégtulajdonos a cég nevében elvállalt kötelezettségekért egyénileg is felelős; minthogy ekként a «M. testvérek* cég alatt elvállalt kötelezettség M. Jenőt terheli ; minthogy vele szemben az elévülés esete nem forog fenn: a törvényszék a felperes keresetének helyt adott és M. Jenő alperest a kereseti tőke és járulékai megfizetésére kötelezte. A debreceni kir. ítélőtábla (1904. évi augusztus hó 3-án 2,373. sz. a.): A törvényszék ítéletét az abban felhozott indokoknál fogva helybenhagyja. A kir. Kúria (1905. évi június hó 23-án 1,415/904. v. sz. a): A másodbiróság itéiete helybenhagyatik az elsőbiróság ítéletében felhozott indokok alapján és azért: mert ha valónak vétetik is az, hogy 1893. évi december havában, amikor a «M. testvérek* cég a tőzsdebiróság által elmarasztaltatott, nevezett cég még közkereseti társaság volt és csak 1894. évi december hó 11-én alakult át egyéni céggé, ez a körülmény alperes javára nem szolgálhat, mivel alperes, aki nem-is állítja azt, hogy a nevezett közkereseti társaságnak a marasztalás időpontjában tagja nem volt volna, a K. T. 88. §-a szerint ebben az esetben is a társaság kötelezettségeiért egész vagyonával egyetemlegesen felelős és mint ilyen, a társaság irányában lefolytatott perben jogérvényesen megállapított kereseti követeléssel szemben, ebben a perben már csak olyan kifogásokat érvényesíthetne, melyek őt személyesen illetik meg felperes ellen, de a társaságnak, mint olyannak jogaiból merített kifogásokat, aminő az az egyedüli kifogása is, hogy a kereseti követelés birói uton nem érvényesíthető árkülönbözeti ügyletből származik, többé fel nem hozhat. Bűnügyekben. Könnyű testi sértés okozása közben elkövetett veszélyes fenyegetés a testi sértés tényálladékába beolvad. A kir. Kúria (1905. évi március hó 16-án, 2,506. sz.) A védőügyvédnek mind a három vádlott érdekében emelt semmisségi panasza folytán: A semisségi panasz elutasittatik. Azonban mindkét alsófoku biróság itéleténekaz a része, mely szerint iíj. R. József vádlott a KBTK. 41. §-ába ütköző kihágásban is bűnösnek mondatott ki, a B. P. 385. §-ának 1. a) p. és a 385. §-ának utolsó btkezdése alapján hivatalból- megsemmisíttetik és ifjú B. József eme kihágás miatti vád alól a B. P. 326. §-ának 1. pontja értelmében felmentetik.