A Jog, 1905 (24. évfolyam, 1-53. szám)

1905 / 48. szám - Balasetbiztositási törvény módosítása Franciaországban

192 A JOG Ebből kifolyólag a vádlottra kiszabott fogházbüntetés mint összbüntetés tartama a két rendbeli könnyű testi sértés vétsége miatt állapittatik meg és kétrendbeli, behajthatatlanság esetén fogházzal helyettesítendő 10 és tiz korona mellékbüntetés érintetlenül hagyása mellett, a KBTK. 41. §-a alapján kiszabott 10 korona mellékbüntetés mellőztetik. Indokok: A három elitéit vádlott védője semmisségi panaszt jelentett be a másodfokú ítélet ellen a B. P. 385. §-a 1. c) pontjának felhívásával. A bejelentés, egybevetve a másodfokú tárgyaláson előterjesztett védelemmel, a BTK. 79. §-a szerinti jogos védelem esetének meg nem állapítása miatt történtnek tekintvén, mint alaptalan a B. P. 437. §-ának 4. bekezdéséhez képest elutasítandó volt, mert a másodfokú bíróság az elsőfokú bírósági ítélet nyomán azt elfogadta valónak, hogy a vádlottak támadták meg 0. Károlyt és nejét. A Kűria hatáiozatánál alapul veendő eme tényállás kizárja annak megállapítását, hogy tettüket a vádiottak jogos védekezés közben követték el. Azonban az, hogy ifj. R. József ugyanakkor, mikor O. Károlyon a könnyű testi sértés okoztatott, O. Károlyt agyonütéssel fenyegette, az ifj. R József mint tettestárs ellenében megállapított könnyű testi sértés tényálladékába olvad be s ennélfogva az a KBTK. 41. §-ba ütköző kihágás, mint külön bűncselekmény tényálladékának megállapítására nem alkalmas. Ezeknél fogva a KBTK. 41. §-ára vonatkozó részében mindkét alsóbbfoku ítélet megsemmisítendő, vádlott e részben felmentendő s ennek következtében a büntetési tételre is kiterjedő ítélet volt hozandó. A közvádló jelenléte a tárgyalásnál csak a főmagánvád esetében nem kötelező. A kir. Kúria: (1905 szept. 5. 7,813. sz. a.)Vádlott védőjének semmisségi panasza folytán : AB. P. 384. §-a utolsó bekezdése szerint hivatalból figyelembe vett s a B. P. 384. teának 6. pontjában meghatározott alaki semmisségi ok alapján, a B. P. 557. §-ának végső bek. szerint alkalmazandó 437. §. 2. bekezdése, illetőleg a 404. §. 9. bek. értelmében mindkét alsóbbfoku bíróság ítélete az özv. S. Ferencné alapügybeli vádlott újrafelvételi kérelme folytán tartott tárgyalás és felebbviteli tárgyalási eljárással együtt megsemmisíttetik és a járásbíróság utasittatik, hogy emez újrafelvételi ügyben a közvádló jelenléte mellett tartson uj tárgyalást s hozzon a törvénynek megfelelő uj határozatot. Indokok: A törvényszék másodfokú Ítélete ellen özv. S. Ferencné újrafelvételi kérelmező alapügybeli egyik vádlottnak védője a B. P. 385. §-ának 1, a) pontja alapján azért jelentett be semmisségi panaszt, «mert a biróság a tényállással szemben vádalapul szolgáló tettet bűncselekmény megállapítására alkalmasnak vette*, továbbá a B. P. 385. §.-ának 1. c) pontja alapján azért használt semmisségi panaszt, «mert habár özv. S. Ferencné vádlott beigazolta a kihallgatott tanuk vallomásával, hogy a községi bizonyítvány tartalma nem való, a B. T. K. 263. §-a ellenére büntetlensége ki nem mondatott. Minthogy az ügyészségi megbízott az alapügyben özv. S. Ferencné vádlott ellen a B. T. K. 2íi0. §-ába ütköző rágalmazás vétsége miatt emelt vádat s a nevezett vádlott ebben a rágalmazás vétségében nyilváníttatott bűnösnek ; s minthogy özv. S. Ferencné vádlott újrafelvételi kérelmében a B. T. K. 260. §-a alapján hozott jogerős ítéletnek hatályon kívül helyezését kérelmezte; és minthogy a B. T. K. 260. §-ában meghatározott rágalmazás vétsége nem tartozik ama büntetendő cselekmények közzé, melyek a B. P. 41. §-ában fel vannak sorolva s a melyekben a sértett mint főmagánvádló, az ügyészségnek a képviseletére való előleges felhívása nélkül vádat emelhet, miből nyilvánvaló, hogy az özv. S. Ferencné vádlott újrafelvételi kérelme folytán tartott tárgyalásnál az ügyészségi megbízottnak jelen lenni kellett volna, a felebbviteli tárgyalás pedig a B. P. 552. §-ának 1. bekezdése szerint az ügyész jelenléte nélkül meg nem tartható; minthogy az újrafelvételi ügyben a tárgyalás az ügyészségi megbízott, a felebbviteli tárgyalás pedig az ügyész jelenléte nélkül tartatott meg, az is nyilvánvaló, hogy ebben az ügyben a tárgyalás, illetve a felebbviteli tárgyalás oly egyén jelenléte nélkül tartatott meg, kinek jelenlétét a törvény mellőzhetetlennek nyilvánítja; minthogy ez a szabálytalanság a B. P. 384. §-ának utolsó bekezdése szerint hivatalból figyelembe veendő s a B. P. 384. g-ának 6. pontjában meghatározott alaki semmisségi okot állapítja meg: ezeknél fogva az eme végzés rendelkező részében megjelölt törvényszakaszok alapján és értelmében, mindkét alsóbbfoku biróságnak az újrafelvételi ügyben hozott Ítéletét hivatalból megsemmisíteni s a járásbíróságot törvényszerű eljárás teljesítésére utasítani kellett. Csalárd bukásnak vétséggé történt correctionalisalása esetén mellékbüntetés nem alkalmazható. A m. kir Kúria (1902. évi március hó 3-án, 1,937. sz.). A tábla ítéletének az a része, melylyel vádlott a politikai jogok gyakorlatának felfüggesztésére mint mellékbüntetésre is ítéltetett, a B. P. 385. §-ának 2. pontja és utolsó bekezdése alapján hivatalból megsemmisíttetik s ez a mellékbüntetés mellőztetik. A semmisségi panasz azonban a B. P. 437. §-ának 4. bekezdése értelmében elutasittatik. Indokok: A politikai jogok gyakorlatának felfüggesztése, mellékbüntetésként a Btk. 415. §-ának 2. bekezdése értelmében csak a csalárd bukás büntette esetében szabható ki. Minthogy azonban vádlott a Btk. 92. g-ának atkalmazásával csupán vétségben mondatott ki bűnösnek, ugyanezért vádlott a politikai jogok gyakorlata felfüggesztésének mellőzésével csak a Btk. 416. §-ában a vétségre megáilapitott hivatalvesztésre mint mellékbüntetésre volt ítélhető, a tábla tehát a büntetés kiszabásánál a törvényben megállapított büntetési tételeket meg nem tartván, Ítéletének a fent jelzett mellékbüntetésre vonatkozó részét, tekintettel arra, hogy a íenforgó semmisségi ok vádlott sérelmére szolgált, hivatalból megsemmisíteni kellett. A tábla megállapította, hogy vádlott a csőd megnyitása előtt négy nappal, amikor a vádlott a zálogjog bekebelezésének alapjául szolgált, 1,6)0 koronáról szóló adóslevél, illetve biztosítéki okirat M. József javára kiállíttatott, fizetéseit már csak kölcsönzött pénzekből volt kénytelen teljesíteni s ebből a tényállásból a tábla helyesen vonta le azt a következtetést, hogy vádlott akkor már fizetésképtelen állapotban volt. Ezzel a megállapítással szemben a bizonyításnak abban az irányban kért kiegészítése, hogy vádlott 1900. évi május hó 1-én a hitelezőknek csődön kívüli kielégítésére nézve ügyvédjéhez tanácsért fordult és hogy csak ügyvédje tanácsára határozta el magát a csődkérvény beadására, teljesen feleslegesnek találtatott s ennek mellőzése az ítéletre nem volt befolyással, miért is a B. P. 384. g-ának 9. pontjára feltett semmisségi panasz alaptalan. Nem volt figyelembe vehető a B. p. 385. g-ának 1. a) pontja alapján használt semmisségi panasz sem, mert a fentebb előadottakhoz képest, vádlott az emiitett adóslevél, illetve biztosítéki okirat kiállítása idején már fizetésképtelen volt s ebből folyóan a M. Józsefnek nyújtott kedvezmény a többi hitelező megkárosításának célzatával létesült. Mihez képest, a vád alapjául szolgáló tett büntetendő cselekmény tényálladékát kimerítvén, a tábla nem alkalmazta a törvényt tévesen, midőn vádlott bűnösségét megállapította. A m. kir. közigazgatási biróság elvi jelentőségű határozatai. Mezőgazdaságban alkalmazott, kizárólag a gazdaság részere dolgozó és iparigazolványnyal nem biró kovács, bognár és kőműves, az I. osztályú kereseti adó kivetése szempontjából, gazdasági cselédiiek tekintendő. (596/905. sz.) A hadkötelezettségnek eleget tett katonáknak, a katonai végleges felmentést tartalmazó igazolványok kiállítása iránt benyújtott kérvényei bélyegmentesek. (598/905. sz. i Kivonat a Budapesti Közlöny-böl. Csődök : Az újvidéki tszéknél Prodanovits Testvérek helybeli cég ellen, bej. jan. 16, fsz. jan. 26, csb. Szabó Imre, tg. Fischer Henrik dr. Az aradi tszéknél Wesztmann Zsigmond helybeli kereskedő ellen, bej. dec. 31, fsz. jan. 15. csb. Heller Mór dr., tg. Somló Ármin dr. — A nagyváradi tszéknél Mány Pável fenesi lakos ellen, bej. dec. 28. fsz. jan. 8, csb. Szegedy Lajos dr., tg. Jákob János dr. — A miskolci tszéknél Adorján Károly helybeli lakos ellen, bej jan. 18, fsz. febr. 9, csb. Fodor Béla, tg Bizony Ákos. — A szekszárdi tszéknél Walder Sándor és fiai helybeli cég ellen, bej. dec. 31, fsz. jan. 30, csb. Sonnevend Frigyes dr., tg. Rolf Aladár dr. — A miskolci tszéknél özv. Adorján Károlyné helybeli lakos ellen, bej. jan. 18, fsz. febr. 9, csb. Fodor Béla, tg. Bizony Ákos. — A zilahi tszéknél Almási Hermanné helybeli kereskedő ellen, bej. dec. 23, fsz. jan. 4, csb Baróthy Zoltán, tg. Moldován Géza dr. -- A rimaszombati tszéknél Misura László rozsnyói kereskedő ellen, bej. jan. ö, fsz. jan. 22, csb. Pongrácz Dezső, tg. Szontagh Aladár. Pályázatok : A borosjenői jbiróságnál albirói áll. dec. 2 (265). — A hid-almási jbiróságnál birói áll. dec 3 (266). — A szombathelyi kir. ügyészségnél alügyészi áll. dec. 5 (269). — Az, oravicabányai ibiróságnál albirói áll, dec. 5 (269). Kúriai és táblai értesitések. Kérdezősködő t. előfizetőinket kérjük, hogy a kérdett ügyek fölterjesztésének időpontját és a felek nevét pontosan közöljék velünk. Másképp azok felkutatására — sajnálatunkra — nem vállalkozhatunk. Békés I. K. Varga-Prudel nem. érk. — Debrecen B D dr Bacsó—Burger érk. 9,540 '905. sz. a. ea. Töttössy, n. e - 3 673 904 (ea. Istvánffy) n. e. - Mezőtúr U. F. dr. Takács-Ugray fi'< 18/904 ea. Mérey) noy. 22 rmv. - Nyitra Sz. D. dr. Keresk. és HitelintMagyary (7 ,69/91)4 ea. Kársa) nov. 16 hh. - Újvidék C. A. M. Mihajlov-Mihajlov érk. nov. 21. 9,511/905. p. sz. a. ea. Oroszy, n e. Közjegyzők, ügyvédek, nemkülönben jelöltek gyorsan jutnak eredményhez a JOG hirdetései utján. A szerkesztésért felelősek : Révai Lajos dr. stiller Mór dr> V., Kálmán-utca 16. PALLA8 HÉIZVÉNVTÁHSASÁG NYOMDÁJA BUDAPEST V., Rud'jlt.rakpr:r- .1.