A Jog, 1905 (24. évfolyam, 1-53. szám)

1905 / 48. szám - Kartell-törvényhozás Ausztriában

A J korrektivumát egyedül a rendszerint magasabb szempontok által vezérelt és kiválóan képzett ügyészi karnak az ellenőrző jogában találja meg. Ezt az ellenőrzést kellene mindenesetre tágítani és hatékonyabbá tenni. Akár akként, — amint ezt egyik jogi szaklapunk Budapest székesfőváros területére indítványozta, — hogy a rendőrségnél inspekciós ügyészi állás rendszeresittessék; akár pedig akként, hogy a nyomozó hatóságok oly cselekményeket, amelyek rendszerint csakis a vizsgálóbíró által rendelhetők el, de sürgős szükség esetén a nyomozó hatóság által is teljesíthetők : mint személymotozás, házkutatás, előzetes letartóztatás, — csakis akir. ügyészség hozzájárulásával foganatosíthassanak. A hozzájuk magánfelektől érkező feljelentések esetében pedig a halaszthatatlan teendők kivételével csakis akkor foganatosíthassanak nyomozást, ha a kir. ügyészség a hozzá áttett feljelentés alapján ezt kívánja. Ámbár a fentebb leirt esetben a budapesti ügyvédi kamara választmánya sürgősen intézkedett, mégis az eset fontosságánál fogva az volt a véleményünk, hogy a közszabadságok ily flagrans megsértése ellen minden egyes ügyvédi testületnek fel kell emelnie tiltakozó szavát és ezért haladék nélkül választmányi ülést hívtunk össze, melyen felháborodásunknak kifejezést adtunk és hason eljárás követése iránt az ország összes ügyvédi testületeit felhívtuk. Eddig az aradi, balassagyarmati, kassai és besztercebányai ügyvédi kamarák értesítettek bennünket arról, hogy a mozgalomhoz csatlakoztak. Az elmulfévben feladataink közzé soroztuk a gyermekvédelem ügyének belterjes felkarolását. Megdöbbentett az a tapasztalat, hogy a kiskorú bűnösök száma egyre nő, és pedig különösen növekedik a visszaeső kiskorú bűnösöknek a száma. Temérdek pénzt költ az állam a kiskorú bűnösök ellen kiszabott szabadságvesztés büntetések végrehajtására, de vajmi keveset a bűncselekmények elkövetésének a megelőzésére. Az állam és az önkormányzati hatóságok nagyrészt nélkülözik a társadalom közreműködését a gyermekvédelem terén; innen van az, hogy önmagukban képtelenek a kérdést megoldani, vagy akárcsak előbbre is vinni. A kriminalitás leküzdésére, a nagy költség dacára, alig történt valami; a gyermekhalandóság csökkentésére, a különböző foglalkozási ágakban dolgozó gyermekek érdekében az állam és az önkormányzat igen keveset tettek; több mint fél millió tanköteles gyermek egyáltalán nem nyer semmiféle iskolai kiképeztetést; az iskola is, különösen a népiskola távol áll attól, hogy a hozzáfűzött követelményeknek, különösen az erkölcsi nevelést illetőleg, eleget tegyen ; a gyermekek számtalan kategóriája iránt az állam és önkormányzat egészen érzéketlen : igy egyáltalán mi sem történik az erkölcsileg elhagyottakkal, az utca és az elitéltek gyermekeivel, azokkal kik büntetésüket kiállották, stb. stb. Az ügyvédi karban rejlő szellemi erőt tömöríteni kívántuk abban az irányban, hogy a szabad és független társadalom egyéb tényezőivel karöltve, belekapcsoljuk a társadalmat a hatóságok gyermekvédelmi funkcióiba. Körünk kebelében gyermekvédelmibizottságot létesítettünk ; tagjai azok az ügyvédek, akik önként jelentkeznek ; a Budapesten székelő állami és önkormányzati hatóságok, a helyi gyermekvédelmi intézmények hivatalos képviselői és azok a személyiségek, akik a vonatkozó kérdésekkel foglalkozva, e téren tekintélyekül ismertetnek el. Az ilyképp összeállított bizottság ekként egyesíti magában mindazokat a tényezőket, amelyek a gyermekvédelmi ügyekkel hivatásszerüleg avagy kedvtelésből foglalkoznak, alkalmat szolgáltat a tapasztalatok kölcsönös közlésére, eszmecsere folytatására mindama problémák felett, amelyek a kitűzött céllal közelebbi avagy távolabbi vonatkozásban vannak. Az összes hatóságok, egyletek és egyes személyek, akiket közreműködésre kértünk : nagy lelkesedéssel karolták fel az eszmét és készséggel ígérték meg támogatásukaat. Az egyes kérdéseket a lehetőséghez képest kartársaink fogják előadókként feldolgozni, néhány pontozatba összegezett konkrét javaslataik megfelelő előkészítés után a plénum elé terjesztetnek. Arra törekedünk, hogy ne szorítkozzunk kongresszusok módjára csupán óhajtások nyilvánítására, hanem mai jogunk és a visszonyok tekintetbe vételével oly javaslatok vitessenek a plénum elé, melyek úgyszólván azonnal megvalósíthatók. Tetteket óhajtunk, azonnali reformokat, tételes jogunknak ész- és célszerű alkalmazását és azt, hogy a lehetőséghez képest minden gyermek jogai teljéhez jusson. Szolgálva ekként a praeventió nagy oéljait: a magunk hatáskörében, a kar szellemi tőkéjének rendelkezésre bocsátásával, hozzá kívánunk járulni ahhoz, hogy a bűn útjára tévedt, de bünt még el nem követett gyermeket visszahódítsuk a tisztességes élet számára, a már bűnbe került gyermek pedig a legalkalmasabb uton mielőbb megjavittassék. Egyelőre még a kezdet kezdetén vagyunk és eredményekről nem tehetünk jelentést. Az első plenáris ülést remélhetőleg nemsokára megtarthatjuk. Az igazságügyminiszter elkészíttetvén a szövetkezeti törvényjavaslat ujabb tervezetét, véleményezés végett hozzánk küldötte. Mi részben utalva a régebbi felterjesztésünkben foglaltakra, főleg a következő ujabbi észrevételeket terjesztettük a miniszter elé: Helytelenítettük a tervezetnek azt az álláspontját, hogy a szövetkezetek alapításában köztisztviselők is résztvehessenek, hogy a külföldiek az alapitók (igazgatók, felügyelők) sorából kizáratnak OG 346 hogy csak az igazgatósági tagok egy harmadának kell szövetkezeti tagnak lennie. Kívánatosnak tartottuk, hogy minden egyes igazgató és felügyelő bizottsági tag egyszersmind a szövetkezetnek is tagja legyen. Az osztalék maximumát 7" 0-ban véltük megállapitandónak, ellenben helytelenítettük, hogy a hitelszövetkezetek adósaiktól 8"/o kamatmaximumon tul 2"/o kezelési dijat is szedhessenek. Reámutattunk arra a veszélyre, melyet az igazgatóság és felügyelő bizottság felelősségre vonását vagy elmozdítását célzó indítványnak a napirendre előzetesen való kitűzés nélkül tárgyaihatása magában rejt : nemkülönben arra, hogy a bíróságnak az a joga, hogy az igazgatóságot nyomban felfüggeszthesse : a szövetkezet létét veszélyeztetheti. A biztosítási ügyletekkel foglalkozó szövetkezetek jogvisszonyainak külön törvényben szabályozását javasoltuk, ellenben a hitelszövetkezetekre vonatkozó rendelkezéseket kiterjesztendőknek tartjuk az egyes pénzintézetek kebelében alakult hitelegyletekre. A fogyasztási szövetkezeteknél helyeselve a törvénytervezetnek azt az álláspontját, hogy csakis tagjaikkal köthessenek ügyleteket: ez alól a szabály alól csakis azt az egyedüli kivételt tartjuk megengedhetőnek, ha más hasonló üzletköri üzlet az illető helyiségben nincs. A csőd esetében helyt fogó kivetési eljárásnál ajánlottuk, hogy a járulékkimutatás ne a mérleg elkészítése után, hanem a csődvagyon értékesítése után állapittassék meg és hogy ne csak az egyes tagnak legyen kereseti joga a kimutatásba történt felvétel ellen, hanem a tömeggondnoknak is a kimutatásból való kihagyás ellen. Budapest székesfővárosa közigazgatási bizottsága behatóan foglalkozott, a községi bíráskodásnál észlelt hiányok tárgyában a mult évben tett előterjesztésünkkel. A mai szervezet mellett a hiányokat teljesen eloszlathatóknak nem találta, miért is felhívta a székesfőváros polgármesterének a figyelmét a városbiróságok szervezetének az ujáalkotására és a végrehajtó állások szaporítására. Egyszersmind közölte velünk a közigazgatási bizottság, s igy a kerületi elöljárók— a jogkereső közönség érdekeit a városbiróságok mai szervezetében lehetőleg kielégitendők,— a következő egyöntetű eljárást tették kötelezővé : 1. a városbiróságok szóbeli panaszokat minden hétfőn és csütörtökön 3 órától 12 óráig a Írásbelieket bármikor korlátlan számban vesznek fel; 2. tárgyalásokat minden kedden és pénteken 9 órától kezdve tartanak; 3. értesítések adását, végrehajtások és árverések kitűzését minden szerdán és szombaton 8 órától 12 óráig végzik; 4. a panaszfelvételre stb. jelentkező felek érkezésük sorrendjében sorszámot kapnak, amelyeknek a kiadása nincs korlátozva ; 5. tömeges panaszok felvétele, tárgyalása és végrehajtásra kitűzése az egyes panaszok ellátása után külön időben történik; 6. a végrehajtásokat és árveréseket maguk a városbirák tűzik ki. Külföld. Kartell-törvényhozás Ausztriában. Már régebben kilátásba volt véve Ausztriában a kartellügy törvényhozási szabályozása, de a maga egészében eddig megoldást nem nyert. Ezzel szemben speciális törvényjavaslatot fogadott el a képviselőház a cukorrépakerületek megállapításának eltiltásáról. A törvényjavaslat megalkotására az a körülmény szolgáltatott okot, hogy a karteübe lépett cukorgyárosok megállapodása következtében a cukorrépatermelő kényszerítve volt a répát annak a meghatározott gyárosnak eladni, akihez a kartell — a termelő meghallgatása nélkül — őt utalta és olyan árat kellett elfogadnia, amilyent az illető gyáros méltányosnak talált. Kénytelen volt a termelő még az olyan gyárosnak is eladni, aki köztudomás szerint fizetésképtelen volt, mer más gyátosnál répáját nem értékesíthette. Bele kellett egyeznie minden lehető levonásokba, amelyeket a gyáros követelt, vagyis a szabad verseny meg volt szüntetve és a termelő teljesen ama gyáros önkényének volt kiszolgáltatva, akihez őt a kartell utalta. Ezek a körülmények hivatalosan lévén megállapítva, törvényjavaslat készült. Ennek fontosabb rendelkezései a következők: A cukorgyárak tulajdonosai, bérlői, vezetői és más alkalmazottai (ügynökök és répavásárlással megbízott egyének) között történt oly megállapodások, melyek szerint a cukorrépa-kerületek meghatároztatnak, tilosak és jogi hatályuk nincs. Ilynemű megállapodások a répatermelők között csak annyiban érvényesek, amennyiben azok a répának szövetkezeti cukorgyárak részére való szállításáról, vagy fizetésképtelen gyár részére a szállítás kizárásáról szólnak. Szerződésileg tehát büntetéspénz ki nem köthető és ha fizetés történt, az visszakövetelhető. Oly megállapodás, mely szerint a felek kötelesek magukat választott biróság határozatainak alávetni, érvénytelen. A répaszállitási szerződésben nem foghat helyet oly kikötés, mely szerint a termelő a szállítandó mennyiségen kivül egyéb szavatossággal tartoznék; abban az esetben pedig, ha a magot a gyártól nyerte, csak a mag tényleges felhasználásáért és a répa szokásos gondozásáért felelős. A gyárosnak nem szabad egyoldalulag az árat leszállítani; vagy rossz minőségű répáért levonást eszközölni.