A Jog, 1905 (24. évfolyam, 1-53. szám)

1905 / 48. szám - Fejezetek a cégjegyzés elmélete köréből

342 okot képeznek, erre a kérdéses törvénykönyvből következtetést vonni nem lehet.*) Sajnos, arra a következtetésre jutott a nagy közönség, hogy a Kúria igy akarja apasztani talán a semmis- 1 ségi panaszok óriási számát. Mert az kétségtelen, hogy minden ' néven nevezendő, érvényesíthető és nem érvényesíthető semmisségi panaszok miatt az ügyek jórésze felkerül a Kúriához majdnem minden oly esetben, amikor az I. vagy II. biróság tulenyhén nem Ítélkezett. Ámde, mig egyrészt nem szabad ilyen utat keresni a Kúriának megterheltetése csökkentésére, másrészt sokkal egyszerűbb, kényelmesebb, radikálisabb s igazabb módja volna a semmisségi panaszok csökkentésének, ha az elsőfokú ítéletek ellen a kir. ügyészségek élnének kevesebb jogorvoslattal. Ismételten és ismételten látjuk, hogy a fél az I. biróság Ítéleti ben megnyugodnék; ámde a kir. ügeészség a vádlott terhére felebbez. Ennélfogva ugy a fél, mint a védője abban a félelemben van, hogy ha ők a büntetést nem találják soknak, a kir. ítélőtáblában azon vélelmet fogják felkelteni, hogy tényleg csekély a büntetés, és az ítélőtábla azt felemeli. Ez az oka azután, hogy a vádlott és védő is felebbez az ítélet ellen ; és akár visszavonja a főügyészség a kir. ügyészség helytelen felebbezését, akár nem, — táblai főtárgyalás lesz a ügyben, ahol azután egyszer a közvédő, egyszer a magánvádló, egyszer a sértett fél maga bejelenti a semmisségi panaszt, főképp ha a kir. ítélőtábla megváltoztatta bármily kis irányban az ítéletet. Hátha a Kúria az I. biróság ítéletét állítja helyre ? Ha pedig helybenhagyta az ítéletet — abban a hiszemben, hogy ha a kir. itélő tábla a felebbezés dacára helybenhagyta a ítéletben kirótt büntetést, — hátha a Kúria azt még lejebb szállítja. Egy másik módja a semmisségi panaszok csökkentésének szintén a kir. ügyészségek kezében van. Legtöbbször a Il-od fokú ítélet kihirdetésekor a fél és védő csak azért élnek semmisségi panaszszal, hogy a vádlott időt nyerjen a büntetés megkezdésére, mert a kir. ügyészség igen rideg a halasztások megadásánál. Pedig az a vádlott, aki a kir. ítélőtábla ítéletének kihirdetését megvárta, a halasztás ideje alatt nem fog megszökni. De még ha 1 — 1 oly eset előfordul is, hogy megszökik, — ha a bűncselekmény nem volt oly súlyos, hogy vizsgálati fogság nem lett elrendelve, az esetben pár havi fogház, vagy börtönbüntetésnél sokkal súlyosabb büntetés az önkéntes számkivetés és bujdosás, melylyel vádlott a büntetést elkerülheti. Nem a semmisségi panaszok rideg formalistikus elbirálása, s illetve visszautasításával lehet a semmisségi panaszok számát csökkenteni, hanem e két módon : A kir. ügyészség csak akkor éljen az I. fokú biróság Ítélete ellen felebbezéssel, ha az feltétlenül közérdek, hogy a bűnös súlyosabb büntetést kapjon, és másodszor ne legyen oly merev, ha halasztást kér a büntetés megkezdésére a Il-od fokú ítélet által is fogház, vagy rövidebb tartamú börtönbüntetésre itélt vádlott. Fejezetek a cégjegyzés elmélete köréből**) Irta VÁLYI SÁNDOR, a bpesti kir. kereskedelmi és váltótszék birája. A cégjegyzés fogalma és célja. I. A kereskedő ügyletkötéseknél, váltói nyilatkozatok kiállításánál s általában minden az üzletvitel körébe vágó jogcselekményeknél aláírásul cégét, vagyis kereskedelmi és üzleti nevét (K. T. 10. §.) köteles használni. Az üzleti névnek aláírásul használata kötelező a cégbirtokosokon kivüli azon egyének részéről is, kik a cégnek jegyzésére hivatottak. Cégjegyzés tehát a bejegyzett kereskedőnek, vagy annak képviseletében eljárni hivatott személyeknek az az aláírása, melylyel a kereskedőnek kereskedelmi és üzleti nevét, vagyis cégét jegyzik. A külvilággal szemben a cégjegyzési aláírás annak jele, hogy *) A sem p. viszautasittatik : Indokok : A védő és vádlott a B. P. 385. §. 1. pontja alapján, mert a vádlott terhére megállapított tény nem képez büntetendő cselekményt, jelentett be semmisségi panaszt. . . A B. P. 385. §. 1. pontjára való hivatkozás pedig fennebbi kijelentéssel sem felel meg a törvény rendelkezésének, mert oly tény, mely a fennforgó esetben a semmisségi okot képezné tüzetesen megjelölve nincs (Kúria 8,966/1903. B.) ; ugyanigy : 1902. nov. 5-én 6,455. sz. a. . . mert a semmisségi oknak világos megjelölése feltételezi azoknak a tényeknek megjelölését, melyekből felismerhető, hogy a panasz nem az Ítéleti ténymegállapításokra, hanem az ítéletnek jogi mérlegelésére vonatkozik, u. o. 1901. febr. 27. 456. sz. a., mert: A semmisségi oknak az indokolásban történt kifejtése csak akkor bir hatálylyal, ha az ítélet kihirdetésekor megjelöltetett az Ítéletnek az az intézkedése is, amelyre a semmisségi ok kifejtése vonatkozik.)) **) Mutatvány szerzőnek a «F r a n k 1 i n T á r s u 1 a t» kiadásában legközelebb megjelenő «M agyar Cégjog» cimü művéből. Szerző fejtegetéseit az ujabb birói gyakorlatból meritett casuistika egészíti ki. a cég nevében fellépni jogosult személyek mily aláírást használnak akkor, amikor nem mint magánosok járnak el, hanem a cég nevében. II. A cégjegyzés eredete némelyek szerint a középkorba vezethető vissza. Az együttesen üzletet folytató kereskedők állítólag ekkor vették fel azt a szokást, hogy a törvény nevében kötött ügyleteknél a szerződést nem valamennyi vagy csak egy társtag irta alá. Amely esetekben az illető társtag saját neve mellé a társaság cimét is oda irta. Utóbb a társtagok saját nevük elhagyásával csak a társaságnak nevét írták alá, miáltal már a külön cégjegyzési aláírásnak ma is ismert, fejlettebb formája állott elő. A cégjegyzés intézményének fejlesztését azonban nemcsak a kereskedőknek említett kényelmi szempontja, de a közönségnek érdeke is szükségessé tette, Figyelemmel ugyanis arra, hogy a kereskedők által kötött szerződések érvényességéhez külön alakszerűségek rendszerint nem szükségesek (K. T. 311. és 313. §§.), hanem a puszta aláírás is kötelezettséget állapithat meg, a forgalom biztonsága kívánta a kereskedő üzleti aláírásának megfelelő szabályozását, és pedig oly irányban, hogy bárkinek nagyobb nehézség nélkül módjában álljon meggyőződést szerezni, hogy a cég nevében eszközölt aláírást arra jogosított személy teljesítette-e ? Hogy továbbá a cégjegyzési aláírás olyan-e, hogy abból a cégre érvényes kötelezettség háramlik ? A cégjegyzési aláírások tehát arra is szolgálnak, hogy azoka a cégjegyzékbiróságoknál minden érdeklődő fél megtekinthesse s amennyiben az aláírások valódisága kétségessé válik, a bíróságnál fekvő aláírások összehasonlításra, esetleg írásszakértők véleményadására alapul szolgáljanak. A cégjegyzésnek ezzel a céljával függ össze a Cégjegyzési R.-nek azon intézkedése, mely szerint: «A bejegyzést megengedő végzések kellő rövidséggel fogalmazandók s egyszersmind ebben az illető felek figyelmeztetendők, hogy üzletbeli aláírásaikat mindenkor a cégjegyzéssel azonos alakban teljesítsék. (C. R. 22. A hitelesítési záradékkal ellátott címpéldányok, a cégjegyzési módozatnak a bíróságok és más hatóságok előtti bizonyítására is felhasználtatnak. III. A cégjegyzést ugy a fő-, mint a fióktelep cégjegyzékbiróságainál kell eszközölni* (K. T. 16., 65-, 128, 159, 184, 229. és 250. §§.). Cégjegyzési módozatok. Cégaláírás. Cégjegyzési toldat. I. Cégjegyzési módozat alatt értjük annak körülírását, hogy a cégjegyzésre hivatott személyek a cég nevében cégaláírást hogyan eszközölnek. A cégjegyzési módozat tehát magában foglalja annak meghatározását, hogy: 1. A cég nevében kik vannak jogosítva cégjegyzést eszközölni ? 2. A cégjegyzésre jogosított személyek a céget önállóan vagy pedig egy vagy több más személylyel együttesen jegyzik-e és pedig kikkel ? 3. A cégaláírás mi módon történik? Pld.: a cégszövegből mily nevek írandók sajátkezüleg és melyek írhatók vagy előnyomhatok más vagy bárki által. Vagy: a cégjegyzés pusztán a cégszöveg aláírásával, avagy egyéb kitételek (név alá jegyzés, cégvezetői, felszámolói toldatok) hozzáadásával történik. Minden cégre vonatkozólag a cégjegyzési módozatot a cégbejegyzés iránti kérelem előterjesztésekor vagy a cégjegyzés módjának minden változtatása alkalmából, a cégjegyzékbe bevezetés céljából be kell jelenteni. Részvénytársaságoknál és szövetkezeteknél a cégjegyzési módozat az alapszabályokban állapítandó meg s igy annak megváltoztatása az alapszabályok módosításának szükségét vonja maga után (K. T. 157, 181, 226. és 240. §§.). A cégjegyzési módozat bejegyzésének csak akkor van helye, ha az minden félreértést kizáró szabatossággal meg van határozva és ha megfelel a cégjegyzésre vonatkozó ama külön rendelkezéseknek, melyeket a törvény a cégek egyes fajaira nézve előír. A cégjegyzési módozatoknak a cégek minden fajánál * A törvénynek ez az intézkedése nem áll összhangban a C. R. 13. §-ának azzal a rendelkezésével, hogy fióktelepek bejegyzésénél a cégjegyzéklapoknak a cégvezetőket, a társaságok jogvisszonyait, vagyis a cégjegyzési módozatot és az arra vonatkozó változásokat feltüntető 6-ik rovata nem töltendő ki. Mivel e szerint a fióktelepek cégjegyzéklayyain a cégjegyzési módozat kitüntetve nincs, azoknak megtekintése utján nem állapitható meg. hogy a cégnek jegyzésére kik .jogosultak és azt mi módon tartoznak teljesíteni. Továbbá a címpéldányokon (a C. R. 22. §-a értelmében reávezetendő záradékokban) nem bizonyítható, hogy az illető cégaláírás bejegyeztetett, holott a bejegyzésnek a fióktelepekre nézve nincs helyük. Ezért a gyakorlat a cégjegyzésnek a fióktelepek I bíróságánál teljesítésétől eltekint.