A Jog, 1905 (24. évfolyam, 1-53. szám)
1905 / 44. szám - Az egyetemlegesség kérdéséhez
A JO'G hajtást kért, amely el is rendeltetett, még pedig: az [., II., III bírói jogerős ítélet alapján a kielégítési végrehajtás 2000 korona S jár. erejéig A. és B. alperesek ellen s ezek vagyonukra.» A megkeresett bíróság utján e végzés alapján mindkét alperes ellen a teljes összeg erejéig foganatosítva lett a végrehajtás. Alperes- i, a végzés kézbesítése után azt fclfolyamodással megtámadták, a tábla azonban a felfolyamodásnak nem adott helyt, mert a . . . kir. törvényszék által hozott . . . számú végzéssel a kielégítési végrehajtás az alapul szolgáló [., 11. és III. bírósági ítéleteknek megfelelően rendeltetett el.> Ezen tényállással szemben pedig az eljárás oda fejlődött, hogy daeáta annak, hogy a pervesztes alperesek egyetemlegesség nélkül köteleztettek, mégis mindkettő ellen a teljes Ítéleti ősszeg erejéig a végrehajtás lett foganatosítva — tehát mindegyik afpcres ellen a végrehajtás oly összeg erejéig lett foganatosítva, mely összeg fizetése őt itéletileg nem terhelte. Ez ügyben csakis a táblai végzés a feltűnő, mert miután alperesek egyetemlegesség nélkül köteleztettek a 2,000 koronát fizetni, következik a kötelmi szabályok szerint, hogy egyenként csak J ,000— 1,(M)() koronáért felelősek s csakis ez a megosztott követelés rajtuk felhajtható. Ez okból a törvényszéki végrehajtási végzésben az egyetemlegesség hiányának megfelelő kifejezést adni kellett, mert a foganatosításnál csakis a végrehajtást elrendelő végzés szövege a mérvadó. Ha pedig az elrendelő végzés e tekintetben az Ítéleten tul ment, elvárható volt, hogy a tábla a hibás [. fokú végzést megfelelően helyreigazítsa. A jogerős ítélet nemcsak a perfeleket kötelezi, hanem a bíróságot is, amennyiben az ítélet rendelkező részének megfelelően, köteles kérelemre eljárni. Miután jelen esetben a II. és III. bírói itélet az egyetemlegességet törölte, ennélfogva a végrehajtást is csak ugy lehetett volna helyesen és az Ítéletnek megfelelően elrendelni, ha kimondva lett volna a végrehajtási végzésben, hogy a kitüntetett töke- és kamatösszeg csak felerészében mindegyik alperes felelős, mert e nélkül nincsen különbség oly végrehajtási végzés között, a mely egyetemlegességet megállapító ítéleten alapszik és oly végrehajtási végzés között, amely egyetemlegességet nem állapító ítéleten alapszik. A foganatosító bíróságnál e hiba helyreigazítását nem lehet szorgalmazni, mert a végrehajtási eljárásban az elrendelő végzés mérvadó, — az elrendelő bíróságnál a téves végzés pedig II. fokulag — tehát jogérvényesen helybenhagyatott. A végeredmény pedig az, hogy a két alperes közül az egyik vagyonos kényszerült a vagyontalan pertársa tartozását is kifizetni, amire nem az itélet, hanem csakis a végrehajtási végzés alapján köteleztetett. Ezt igazságszolgáltatásnak nevezik! Wagner Albert dr., besztercei ügyvéd rész zár bc. Ara 2 K. *<i f., ajánlott bérmentes küldéssel 3 K. I. Megrendelhető Légrády Testvérek könyvkiadóhivatalában Budapest, V., Yáci-körut 78. Magyar igazságszolgáltatási panama. Megtoldva egy darab magyar közigazgatással. Irta és kiadta Czai/ik József, ügy véd. Komárom, 1905. Irodalom. A biztositás a kereskedelem szolgálatában. Irta Bender Béla dr., ügyvéd, a Kereskedelmi Jog szerkesztője. Budapest Lampel Róbert kiadása. Szerző, ki a hazai kereskedelmi jog egyik hivatott munkása, ezen dolgozatában a biztosítási jogot egészen ismerteti népszerű előadásban, lévén a munka kereskedőknek szánva. Világos jogi megalapításai az alapvető elveknek, szabatos körülírása az egyes biztosítási fajoknak és a biztosítási ügyletek körül felmerülhető kérdéseknek, könnyen érthető és a tudákos hivalkodástól ment, egyszerű nyelvezet jellemzik az előadást. Azon körök, melyeknek szánva van, teljes ismeretét fogják nyerni a biztositás egész területének e dolgozat által, mi erre nézve egyúttal a legnagyobb dicséret. A konverziós törvény reformja. Ily cimen a Magyarországi Pénzintézetek Országos Szövetsége megbízásából és kiadásában tanulmány jelent meg Hantos Elemér dr. tollából, mely a 25 év óta érvényben levő konverziós törvény és ahhoz kiadott végrehajtási eljárás reformját sürgeti. Szerző bírálat alá veszi a jelénIegi törvényt, kimutatva hiányait és érdességeit, arra a megyőződésre jut, hogy annak nincsen egyetlen oly rendelkezése, amely a mai viszonyoknak megfelelne, ellenben sok oly rendelkezést tartalmaznak, a melyek a törvényhozó eredeti szándékával ellenlétben állanak. A tanulmány, mely ugy ? törvény reformjára, mint a konverziós kedvezménynél leendő eljárásra vonatkozólag határozott javaslatokat tartalmaz, kapható minden könyvkereskedésben. Ara 1 korona. Úgy védi Almanach, Fayer Gyula dr. szerkesztésében már megjelent az ügyvédek, közjegyzők, birák jegyzéknaplójának Legújabb, 42-ik évfolyama. Az ügyvédi rendtartás a gyakorlatban cim alatt közlött közhasznú gyűjtemény feltünteti a magyar ügyvédség alaptörvényének, az 1874 : XXXIV. törvénycikknek alkalmazása körül harminc éven át kifejlődött gazdag gyakorlatot, a Kúria és az ügyvédi kamarák elvi jelentőségű határozatainak cgybeállitásával. Ezenkívül az ügyvédi kamarák tisztikara és választmánya, a magyarországi ügyvédek névsora, a különféle bíróságok, ügyészségek, járásbíróságok, közjegyzői kamarák, közjegyzőségek, hites tolmácsok jegyzéke, toábbá Horvátországon kivül a Boszniaés Hercegovina területén levő, az ügyvédeket érdeklő faktorok és fórumok és a bécsi ügyvédek és a közjegyzők jegzéke is helyet talál a pompásan összeállított kötetben, a melyet gazdag naptári Vegyesek. A főkapitányság cáfol. Lapunk f, é. október 15-iki számában •Szemelvények a fővárosi rendőrség 1904. évi működéséről > cim alatt megjelent közleményünket: — a rendőrség cáfolatra érdemesíti. Ebben előnyösen különbözik az előző években tanúsított -strucmadár politikájától, midőn minden felszólalásunkat egyszerűen agyonhallgatta. De ez aztán az egyedüli dicséret is, mellyel ezen úgynevezett cáfolatot illethetjük. Eddig azt hittük, hogy a rendőrség csak a rendre őrködni nem tud, —- most azonban elbámulva azt is tapasztaljuk, hogy a tollforgatás mesterségéhez épp oly keveset ért. De saját ügyünkről lévén szó — az e fölötti ítélkezést olvasóinkra bízzuk. Ide iktatjuk e célból a cáfolatnak főbb részét. 'A zárjeles kritika* a címe ezen közleménynek, mely a Rendőri lapok» — a «magyarországi rendőri hatóságok hivatalos közlönyének* f. évi október 22-iki számában látott napvilágot. Baráti oldalról lettünk e cikk megjelenésére figyelmeztetve, — mert különben annak irója meg lett volna fosztva azon ritka élvezettől, hogy az tudomásunkra jusson, és lapunk utján a nagy jogászvilágnak a modern irodalom egyik legértékesebb terméke gyanánt bemutattassék. Ha ez a rendőrség irodalmi" hangja, akkor könnyű elképzelni, hogy milyen lehet a felekkel szembeni érintkezés modora. Lássuk tehát sorban e cáfolatokat. Jb Első cáfolat, hogy a «/og> rtöbbek között a magyar ügyvédi kar közlönyének mondja magát-. — Hogy mit akar cikkíró evvel mondani és cáfolni, — ez bizonyára örök rejtély marad előttünk és mások előtt is. Még viccnek sem az. 2. «A zárjeles kritika csodabogarát elvitázhatlanul elmés módon teremtette meg, mikor a . . . szerényen r. 1. írói signatura alá rejtőző ismertető saját külön szellemességéből és nem nagyon élvezhető szemelvényeket bocsátott közre az igazságéhes emberiségnek*. Miért legyen a zárjeles kritika csodabogár ? Kritika bármily alakban jogosult, akár zárjelben, akár zárjelen kivül, — kérdés csupán az lehet, vájjon igazságos-e vagy sem r. De nem is a zárjel* derogál a rendőrségnek, hanem az, hogy kritika egyáltalában gyakoroltatik, — nékik fáj a világosság, mert ők csupán a clair obseurt kedvelik. Az r. 1. signatura alá nem rejtőzik senki, mert a </<^r»-nak minden olvasója régóta tudja azt, hogy ki ír ezen jel alatt. Ellenben mi jogon tesz a cikkíró r. 1.-nek emiatt szemrehányást, mikor őa saját cikkét «egy rendőrtisztviselő" aláírással signálja? Tehát a dolog éppen megfordítva áll • a *Jog* r. I. cikkéről mindenki tudja, hogy azt ki irta, —- a rendőrség azonban hősiesen az anonymitás leple alá búvik, hogy párthusi nyilait teljes biztonságból reánk irányithassa. Bizonyára csak kiváló stiluspróba gyanánt szerepel a további mondat :«az igazságéhes emberiségnek közrebocsátott, saját külön szellemességéből és nem nagyon élvezhető szemelvény -. Dijat kellene kitűzni annak, aki ezen zűrzavarból valami érthetőt tudna kiböngészni. Cikkíró maga szolgáltatja a legértékesebb anyagot azon állitásunk igazolására, hogy a rendőrségnek főbaja a teljes képzettség-hiány. Joggal feltehetjük, hogy e cáfolat szerkesztésére a rendőrség fogalmazógárdájának disze-virága ki rendeltetett — hát most ezek után nem nehéz elképzelni, hogy — tisztelet a kivételeknek — milyen szellemi nivón állhatnak a többiek. 3. «A papir és nyomdafesték türelmes lévén, ide iktatjuk a jeles kritikának e nagyszerű termékét*. Következik a mi cikkünk teljes reproductiója. Ezért csak hálásak lehetünk a cikkírónak, mert így legalább rendőri körök is nyernek tudomást arról, hogy mint vélekednek teljesen elfogulatlan és objectiv jogászkörökben a rendőrség működése felől. A «rendőrtisztviselő; által használt gunyorus hangot pedig teljesen helyénvalónak tartjuk akkor, ha a polémiába szálló bajnok csakugyan komolyan cáfol és kritikánk helyességét nyomatékos érvekkel és bizonyítékokkal halomra dönti. De fájdalom - utóbbi tekintetben cikkíró mindennel adósunk marad. 4. Cikkiró «a formedvényes kritika szerzőjének mégis hálára van lekötelezve-. < Adjon az úristen mindenkinek oly ügy ellen ellenséget, mint aminő a zárjeles kritizáló r. 1. ur. Legyen bárki a rendőrségnek ab ovo ellentétese, e zárjelek után okvetlenül megtérül, — mert ennyire ad absurdumig s«nki sem viheti a gyűlölködést. A zárjelek mögöttieknek minden szavából oly ellenszenves epéskedés tör ki a rendőrség ellen, parlagi nyerseséggeJ, hogy az már magában véve rokonszenvessé teszi ezt a testületei Bővebben nem akarunk kitérni a fenekedő kritika egyes kitételeire. A nevetségesség vádjába eshetnénk, ha azt általában komolyén vennők». Ez tehát a cáfolat magva ; evvel a doronggal a rendőrség bennünket — véleménye szerint — teljesen lesnjtott. Egy magát komoly számba vétetni kivánó hatóság azonban ily irródcm. ily