A Jog, 1905 (24. évfolyam, 1-53. szám)

1905 / 44. szám - Az egyetemlegesség kérdéséhez

A JOG sorban iktatott beadványok egyike zálogjog, másika pedig szolgalmi jog bekebelezésére irányul ugyanazon jószágtestre. Ez esetben természetesen csak akkor kellene számolnunk a következményekkel, ha az ingatlan árverésen eladatnék Itt is alkalmazást nyerne a vhjt. 163' Í?-Ü; nézetem szerint azonban olyképpen, hogy az ingatlan a szolgalmi jog föntartása nélkül ujabban csak akkor árvereztetnék el, ha előzőleg a szolgalmi jog fenntartásával oly árban adatnék el, mely a már régebben bekebelezett terhek és a szolgalmi jog bekebelezését kérő beadványnyal egyidejűleg beérkezett beadványban, zálogjogilag bekebelezni kért és különben bekebelezhető követelés /','tettek fedezése szempontjából szükséges összeget meg nem üti. Természetesen az árverésen befolyt vételárból is az ily módon bekebelezett követelésnek csak fele soroztatnék. Ha pedig az ingatlan a szolgalmi jog fentartása mellett is oly magas áron kelne el, hogy a szolgalmi joggal egyidejűleg bekebelezett követelés is teljes kielégítést nyerhetne, kétségtelen, hogy ezen teljes kielégitést a szolgalmi joggal egy rangsorban történt bekebelezés többé nem akadályozhatná, Nem állhat meg azonban ez a megoldási mód akkor, ha az ingatlannak a már előzőleg bekebelezett tehertételek összegének levonása után fennmaradó értéke, kisebb a szolgalmi joggal egy rangsorban bekebelezett követelés összegénél, mert .z előny és hátrány aránylagos magosztásának elve a fentiek szerint ez esetben nem érvényesülhetne. Amennyiben az ingatlan értékének ezen visszonya tekintetében csak kétség is merülhetne fel, ez a/, árverés elrendelése előtt a felek, esetleg szakértők meghallgatásával döntetnék el s amennyiben megállapittatnék, hogy az ingatlannak a fentiek szerint redukált értéke csakugyan kisebb a szolgalmi joggal egy rangsorban bekebelezett követelésnél, ugy az árverési feltételekben az lesz kimondandó, hogy amennyiben az ingatlan a szolgalmi jog fentartásával alacsonyabb összegért árvereztetnék el, mint amennyit a szolgalmi joggal egyidejűleg bekebelezett követelést megelőző terhek és az ingatlan ezen terhek összegével redukált értékének tele kitesz, — akkor válik az árverés hatálytalanná s árvereztetik el az ingatlan újból a szolgalmi jog fenntartása nélkül. A jogok ilyetén összeütközésük esetén hozhatók még többféleképpen is combinátióba, miután azonban a fent lefektetett elvek alapján a megoldás tovább már mi nehézséggél sem járhat, itt már nem tartom szükségesnek a további elemzésbe bocsátkozni, hanem egyszerűen utalok a fent előadottakra. Belföld. A Mágyar Jogászegylet évi rendes közgyűlését ez idén a büntető törvénykönyv 25 éves fennállásának ünnepével kapcsolta össze. A megnyitó ünnepi beszédet Baumgarten Izidor dr. koronaügyész-helyettes tartotta meg-. Yázólta azokat a mozzanatokat, melyek a büntető' törvénykönyv megítélésénél számba esnek és azt a nagy hatást, amelyet jogéletünk fejlődésére a C'odex gyakorolt. Kifejti, hogy a magyar büntetötörvénykönyv az individualisztikus felfogás utolsó produktuma, mely a harmadik rendjogi és gazdasági felfogást szankcionálta. Előzője a francia büntetőtörvénykönyv, a mely a nagy forradalom terméke; a magyar büntetőtörvénykönyv bezárja az e világnézet hatása alatt keletkezett kodifikációkat és azért valamennyi közül a legtökéletesebb isAzonban az individualisztikus felfogást az állami beavatkozás terve mindinkább háttérbe szorította és a szociális áramlat mindinkább hatalmába keritette az állami organizmust. Ez volt az oka annak, hogy a törvényhozási művészet oly kiváló alkotásával mint a magyar büntető' törvénykönyvvel szemben aránylag rövid idő alatt felhangzott a revisiő kívánsága. Ez ( semegi érdemét nem kisebbítheti, mert a törvényhozó saját kora számára teremt és alkotásának tartóssága azon véletlentől függ, vájjon müve valamely korszak elejére vagy végére esik. Már ] 883-ban szükségessé vált az uzsoratörvény megalkotása, mert az állam nem tűrhette, hogy a járatlanság, könnyelműség vagy szorult helyzet, szerződéses megegyezésekkel kizsákmányoltassék és íme 20 ével később a liberális korszak bukásával a kormány ujabb törvényjavaslatot nyújtott be az uzsora hivatalbóli üldözésére, melyben már nemcsak a könynyelmüséget, tapasztalatlanságot és szorultságot, hanem a szellemi gyöngeséget is büntetőjogi oltalomba veszi. Ugyancsak az uj irányok azt követelik, hogy a tőzsdejátokra való csábítás büntettessék és a kizsákmányolási bűntények szigorú megtorlásra találjanak, a minek következménye, hogy a bookmaker és a totalisateur működése betiltandó. A csalás fogalmának kiterjesztését is kívánják, ugv, hogy a hiszékenység is helyt találjon a bütetőtörvénykönyv sáncaiban. A szociális felfogás erélyes közbelépésre késztet a női méltóság megóvására, valamint azon delictumok büntetésére, amelyeket a munkaadó, szülő vagy gyám a függőségi viszonnyal visszaélve követnek el, amidőn a fiatal munkaerők kíméletlen kihasználásával a jövő generáció testi és szellemi munkaképességét könyörtelen rablógazdaság utján kizsákmányolják. Az ifjnkori bűnösökkel való elbánás is reformot kiván, a mely módot ád a bírónak arra, hogy kényszernevelésüket és javító intézetbe való elhelyezésüket oly esetekben is elrendelhesse, melyekben erre neki jelenleg büntetötörvénykönyvünk szabad kezet nem biztosit. Ezek azok a pontok, melyekben a büntetőtörvény is eleget tehet a szociál-politika kívánalmainak és a melyek a büntetőtörvénykönyv időszerű kiegészítésével számot vetnek anélkül, hogy annak létét veszélyeztetnék. A büntetőjogi vétkesség fogalmának szocial-politikai konstrukciója azonban már a büntetőjogi igazságszolgáltatás alapelveibe ütközik és ez az a terület, a melyben a szociális állam fogalma a jogállam fogalmával összeütközésbe jut. Habár a szociológusok a büntetés problémáját mindig csak célszerűségi okokból méltatják, a jogásznak a társadalom érdekén kivül a bűnös egyén jogát is meg kell őriznie és ez a jog az, a melyet a magyar büntetőtörvénykönyv hangsúlyozott, midőn az állam büntető hatalmát csakis a külső cselekményekre korlátolta. Hogyha ettől az elvtől valaha eltérnének, akkor a természetes jogérzet követelné, hogy visszatérjünk azokra az alapelvekre, a melyek az igszságosság és a szabadság fogalmából következnek A szociális jólét nem kárpótolna azért az állapotért, a melyben az egyén szolgaságba jut és az állam teljes hatalma alá kerül. Azért, hogyha a Csemegi-kodex módosítása be is következnék, annak fundamentális alapelveihez, az igazságosság és az egyéni szabadság eszméjéhez az a korszak, amely annak nélkülözhetetlenségét érezni, okvetlenül vissza fog térni. A nagyszámú közönség, melynek soraiban legkiválóbb jogászainkat látjuk, élénk figyelemmel és zajos tetszéssel kisérle előadó szellemes és magas fejtegetéseit. Az ünnepi beszéd után ravrik Béla elnök terjesztette elő az évi jelentést. A költségvetés megállapítása után az egylet megejtette a választásokat, melyeknek eredménye a következő: Elnök: VitDrík Béla dr. kűriai tanácselnök ; alelnökök : Beck Hugó dr. curiai bíró ; Vécsey Tamás dr. egyetemi tanár, Környey Ede dr. ügyyéd, Faycr László dr. egyetemi tanár; titkárok: Szladits Károly dr. kir. törvényszéki biró, l'ámbéry Rusztem dr. egyetemi magántanár, Illés József dr. egyetemi magántanár, Baumgarten Nándor dr. ügyvéd, egyetemi magántanár; ügyész: Kenedi Géza dr. ügyvéd; pénztárnok: Vánwssy Károly dr. ügyvéd : Meszlény Artúr dr. kir. albiró : Balogh Jenő dr. egyetemi tanár : könyvtárnok : Barna Ignác dr. kir. táblai biró ; Választmánvi tagok: Baumgarten Izidor dr. koronaügyészhelyettes; Chorin Feren; dr. ügyvéd; Concha Győző dr. egyetemi tanár; Dárday Sándor dr. az állami számvevőszék alelnöke ; Décsey Zsigmond curiai tanácselnök : Doleschall Alfréd dr. törvényszéki biró, egyetemi magántanár; Fodor Ármin dr. kir. táblai bíró; Priedmann Bernát dr. ügyvéd; Gaár Vilmos dr. törvényszéki biró; Geguss Gusztáv dr. kir. főügyészi helyettes; Grosschmid Béni dr. egyetemi tanár; Gruber Lajos dr. kir. ügyész; Hammcrsberg Jenő nyug. koronaügyész; Heil Eausztin dr. közigazgatási biró; Hérics-Tóth János kir. táblai tanácselnök; Hodossy Imre ügyvéd, országgyűlési képviselő; Horváth Ferenc dr. a budapesti kir. törvényszék elnöke; Edvi Illés Károly dr. ügyvéd, nyugaml kir. ügyész; IhÚing Konrád dr. kir. táblai tanácselnök; Katona Mór dr. egyetemi tanár; Koi<áts Gyula dr. egyetemi tanár; Lányi Bertalan igazságügv-minister; Lévi Béla dr. ügyvéd; Lukács György dr. vallás- és közoktatásügy i minister; Slagyary Géza dr. egyetemi rk. tanár; Márkus Dezső dr. kir. táblai biró; Nagy Dezső dr. ügyvéd; Nagy Ferenc dr. egyetemi tanár; Nagy Ödön kercsk. és váltó-törvényszéki elnök: Neumann Ármin dr. ügyvéd, egyet. rk. tanár; Oberschall Adolf a kir. curia másodelnöke ; /-<//> József dr. a budapesti ügyvédi kamara titkára, egyetemi rk. tanár; Plósz Sándor dr. nyug. igazságügyminiszter ; Polner < klön dr. miniszteri titkár, egyetemi rk. tanár; Riccliard Zsigmond dr. kir. táblai biró ; Scltvarz ( msztáv dr. egyetemi tanár ; Székely Ferenc dr. koronaügyész ; Szi;uík Imre dr. a budapesti ügyvédi kamara elnöke; Tcrnii János dr, curiai biró; Wirglia Ferenc koronaügyész-helyettes ; W'lassics (ívnia dr. egyetemi tanár ; Zsitvay Leo a budapesti büntető-törvényszék elnöke; Uj tag: Almási Antal kir. albiró. Vidéki választmányi tagok: Angyal Pál dr. pécsi jogtanár; Pabiny Ferenc dr. a szegedi kir. tábla elnöke; Finkiy Ferenc dr. sárospataki jogtanár; Jáncsó György dr. kolozsvári egyet, tanár; Jászt Viktor dr. debreceni jogtanár; Halmágyi Sándor nyug. kir. táblai biró; Horváth Jenő győri kir. táblai elnök. Kende/fy Domokos a besztercei törvényszék elnöke; Kolosváry Bálint dr. kassai jogtanár; Nagy Ernő dr. kolozsvári egyet tanár; Nyulászi János dr. kassai ügyvéd; Rózsa Izsó dr. a szegedi ügyvédi kamara elnöke; Révész Ernő dr. szabadkai ügyvéd; Stipl Károly dr. a kecskeméti törvényszék elnöke; l'árady Zsigmond dr. nagyváradi ügyvéd. Sérelem. ,Az egyetemlegesség kérdéséhez. Egy rendes perben hozott elsőbirói Ítélet szerint két alperes köteleztetett egy összeget — mondjunk 2f0) koronát — és járulékát egyetemlegesen a felperesnek megfizetni. A másodfokú kir. tábla az egyetemleges kötelezettséget megállapitó első bírósági Ítéleti részt megsemmisítette, — mert az a keresetben kérve sem lett; a kir. Kúria a II. birói ítéletet helybenhagyta. Fizetés hiánya miatt pernyertes felperes kielégítési végre-