A Jog, 1905 (24. évfolyam, 1-53. szám)

1905 / 43. szám - Oroszország haladása a büntetőjog terén az 1900. évi brüsseli kongresszus óta

JOGESETEK TÁRA FELSŐBIRÓSÁGI HATÁROZATOK ÉS DÖNTVÉNYEK. Melléklet a Jog 43. számához. Köztörvényi ügyekben. Az útadó az 1890 : I. t.-c. 28. §ában foglalt rendelkezés értelmében az ott meghatározott maximumig időről időre megállapítandó százalékban nem közvetlenül az ingatlan után és nemcsak a föld- és házadó, hanem egyéb adók utan is vettetvén ki, nem tekinthető az 1881 : LX. t.-c. 189. §-a 6. pontjának rendelkezése alá eső, az ingatlant közvetlenül terhelő, hanem olyan adónak, mely az imént idézett törvénybeli rendelkezés ellenére megfelelő törvényes rendelkezés hiányában, mint az ingatlant nem közvetlenül terhelő adó, előnyös sorozásban nem részesülhet. A zentai kir járásbiróság (1904. június hó 25-én 7,160. P. sz. alatt) Jí. L, C. Sz., K. M. ellen folytatott végrehajtási ügyében következő végzést hozott : A sorrend megállapításának tárgyát képezi jelen végrehajtási ügyből kifolyólag az 1904. évi május hó 25-ik napján megtartott árverésen eladott és a martonosi 432. sz. betétben A. 1.1—3. sorsz. 4,279/4,280. és 4,281 2. hrsz. a foglalt ingatlanok vételára, valamint az időközi kamatai, melyekre nézve a következő kifizetési sorrend állapittatik meg. I. Előnyös tételekre : 1. Végrehajtatónak árverés foganatositási költségek, továbbá a sorrend határozati és jegyzőkönyvi bélyegek fejében K. E. dr. ügyvéd kezéhez 48 K. 52 f. 2. A zombori kir.pénzügyi igazgatóság 57,258,1904.számú értesitvénnyel bejelentett követelésekből, a kir. kincstár részére soroztatik a) földadóban 1901—903. évekre 7 K. 05 fill., b) házosztályadóban 16 K., c) ált. jöv. pótadóban 3 K. 80 fill., d) orsz. betegápolási pótadóban 1 K. 39 fill., e) kamatba 2 K. 25 fill., 0 községi pótadóban 16 K. 23 fill. összesen 46 K. 52 fill. Az 1. 2. g. pontja alatt a kir. kincstár részéről útadóban felszámított 11 K. 20 fill., valamint ennek 27 fillért kitevő kamatai, miután az végrehajtást szenvedett és az összes hitelezők által kifogásoltatott, a sorrendből kihagyatik, miután az 189'). évi I. t.-c. 23. §-a értelmében az útadó nem kizáróan a föld- és házadó, hanem a kereseti, a nyilvános számadásra kötelezett vállalatok és egyletek adója, bánya-, tőkekamat- és járadékadó után is kiróható oly egyénre is, aki föld- és házadóval terhelve nincs, minélfogva az útadó címén felszámított összeg oly előnyös tételként sorozandó közadónak nem tekinthető, amely ingatlant közvetlenül terhelne, s annak sorozása az 1881 : LX. t.-c. 189. tj-a B) pontja szerint előnyösen lenne sorozható. 3. A kir. kincstár képviselője által előnyös tételként sorozni kért és az eladott ingatlanra Cll. | alatt a kir. kincstár javára bekebelezett 857 K. és 66 fill. adótartozás végrehajtást szenvedett és a jelzálogos hitelezők kifogása folytán a sorrendből szintén kihagyatik, mert eltekintve attól, hogy a kincstár képviselője ezen követelés fennállását igazoló adóhátralék! kimutatást a sorrendi tárgyalás alkalmával be nem mutatta, kihagyatott ezen követelés a sorrendből azért, mert a követelés bekebelezését elrendelő 10,326 1900. sz. tkvi iratoknál csatolva lévő adóhátraléki kimutatás és a pénzügyi igazgatóságnak kérvényéből kitünőleg ezen adótartozás nemcsak az ezen végrehajtási ügyből kifolyólag eladott ingatlanokat, hanem ezen kivül még más helyrajzi számú ingatlanokat is terheli: a becsatolt kimutatásokból megállapítható, hogy az eladott ingatlanok 3 évi adója 7 K. 05 fill., a házosztályadó pedig 16 K. és igy együttvéve összesen 23 K. 05 fill. tesz ki, mely öszegből kétségtelenül nyilvánvaló, hogy a fenti 857 K. ezen ingatlant csakis ezen összeg arányában terhelheti, a amelyről pedig kimutatás becsatolva nem lévén, annak sorozása mellőzendő volt. 4. Soroztatik P. J. mint A. I. ügygondnoka részére 12 K. P. I. ügyvéd kezéhez. II. Bekebelezett terhekre : 5. H. J. szabadkai lakos javára soroztatik a Cl. alatti zálogjog és a csatolt kötelezvény alapján a) tőkében 400 K., ennek 1901 május 25-től járó 8°'o-os kamatai s H. J. szabadkai lakos kezéhez. 6. A C. 2. alatti zálogjog szerint soroztatik A. J. martonosi lakos részére, illetve, miután nevezett a beérkezett kézbesítői jelentés szerint elhalt, állitóiag örökösök nélkül, ismeretlen örökösei részére 300 K. Ezen követelés ellen végrehajtást szenvedett és S. K. jelzálogos hitelező kifogást emelt, miután az nem áll fenn. Tekintettel arra, hogy ezen követelés végrehajtást szenvedett és egyik jelzálogos hitelező által kifogásoltatott és tekintettel arra, hogy a hitelező ismeretlen örökösei részére a 3,629/1904. tkvi. szám végzéssel kinevezett ügygondnok P. I. ügyvéd ezen követelés fennállását szabályszerű okirattal nem igazolta, ennélfogva az 1881 : LX. t.-c. 197. íj-a értelmében kifogást tevők ellene P. I. ügygondnok perre utasittatik és meghagyatik a nevezettnek, hogy a fenti követelés fennállása iránt jelen végzés jogerőre emelkedésétől számított 30 nap alatt a pert tegye folyamatba és annak megindítását a bíróságnál, mint tkvi. hatóságnál a fenti határidő alatt igazolja, mert különben ezen követelés a sorrendből ki fog hagyatni. 7. A C3. alatti Budapest, 1905. október 22. követelés fenn nem állván, a jelzálogos hitelezők kijelentése szerint a sorrendből kihagyatik. 8. A C4., 5., 6. alatt K. S. jelzálogos hitelező javára 1H3 frt 98 kr. követelésre S. M. dr, mint nevezett jelzálogos hitelezőnek a végrehajtási iratokból kitünőleg meghatalmazott képviselője részére tőkében soroztatni kért 80 K. végrehajtást szenvedett és S. K. jelzálogos hitelezők kifogása folytán a sorrendből kihagyatik, mert a 2. NB. a. becsatolt, végrehajtást szenvedetthez jelzálogos hitelező képviselője által irt és tartalmilag nem kifogásolt magánokiratból kitünőleg jelzálogos hitelező fenti követelésére, ugy az összes kamatok és perköltségekre nézve véglegesen kielégítve lett, tehát jogosan e helyütt mit sem számit fel. 9. A C7. alatti végrehajtási zálogjog, valamint a C9. alatti engedmény alapján tekintettel arra, hogy a kir. kincstár képviselőjének kijelentése szerint a C8. alatt bekebelezett 77 kr. illeték nem áll fenn, soroztatik K. J. halasi lakos részére, a C]0. alatti figyelembe vételével tőkében 192 K. 60 fill., perköltségben 97 K. 10 fill. és sorrendi tárgyalási díj címén 16 K. K. E. dr. ügyvéd kezéhez. 10. A C. 13. alatti zálogjog szerint feltételesen soroztatik Cs. A.-né sz. S. K. javára 700 K., ennek 1905. évi május 20-tól járó 7u/0-os kamatai F. M. dr. ügyvéd kezéhez. Ezen követelés fennállása ellen S. M. ügyvéd, mint K. S. jelzálogos kitelező képviselője kifogást emel azon az alapon, mert az nem áll fenn. Tekintettel arra, hogy kifogást tevő hitelező ezen állítását mivel sem igazolta, ennélfogva a végreh. törvény 197. §-ának 2. p. alapján perre utasittatik s meghagyatik, hogy a fenti kifogás folytán a jelen végzés jogerőre emelkedésétől számított 30 nap alatt a pert indítsa meg és ezen körülményt a telekkönyvi hatóságnál jelentse be, mert ellenkező esetben Cs. A. szül. S. K. részérc feltételesen sorozott összeg feltétlenül sorozottnak fog kimondatni. A vételármaradvány a tkvi. tulajdonosnak kiadatik. Erről B. J ügygondnok Zenta. 2. S. M. dr. ügyvéd Zenta, K. S. képviseletében, 3. Bács-Bodrog vármegye árvaszéke Zombor, 4. kir. pénzügyigazgatóság Zombor, 5. kir. adóhivatal Zentán értesíttetni, jelen végzés pedig felek által való megtekinthetés végett a hird. táblára az 1904. évi július hó 18-ig kifüggesztetni rendeltetett. A szegedi kir. ítélőtábla (1004. évi június 25-én 6,567. P. sz. alatt) kővetkező végzést hozott: Az elsőbiróság végzésének neheztelt az a része, mely szerint a 11 K. 20 fill. útadónak és az ezután felszámitott 27 fill. kamatnak sorozása mellőztetett, megváltoztatik, és ez a követelés az előnyös tételeknél 2—g és h. pontok alatt soroztatik; mert a fölszámított útadó a csatolt kimutatásban mint az elárverezett ingatlanok után járó tartozás van kimutatva, amelynek mennyiségére nézve a tkvi. hatóságot az 1881 : LX. t.-c. 196. §-a értelmében a megvizsgálás joga nem illeti meg; és mert az útadó az ingatlanok után járó ház- és földadó alapján az 1890. I. t.-c. 23. §-a értelmében vettetvén ki, az a hivatkozott törvényszakasz 16-ik bekezdése szerint az egyenes adók módjára hajtatik be, mint ilyen pedig az 1883. évi XLIV. t.-c. 88. §-a, illetőleg az 1890. évi április hó 12-én 21,802. sz. a. kelt kereskedelmi miniszteri rendelet C. mellékletének 26. §-a értelmében az előnyös követelések közzé tartozik. II. Ugyanazon végzésnek megtámadott az a része, mely szerint az előnyös követelésnél fogva 3. tét. a. soroztatni kért 758 K. 66 fill. adótartozás a sorrendből kihagyatott, megváltoztatik akkép, hogy ez a követelés nem az előnyös tételeknél, hanem a bekebelezett terheknél II. 10. tét. a. Cs. A. követelését (C. 13. sor. sz.) megelőző rangsorban feltétlenül soroztatik ; mert ez a követelés C. 11. sor. sz. a. kir. államkincstár javára közokirat alapján van bekebelezve, s annak fennállása tekintetében kifogás nem emeltetett, illetőleg az nem is állíttatott, hogy a kifizetés által vagy egyébként megszűnt volna: mert továbbá azt a követelést a kir. államkincstár képviselője a sorrendi tárgyaláskor sorozás végett fölszámította, erre való tekintettel pedig és figyelemmel az 1881: LX. t.-c. 192. §-a utolsó bekezdésére, nem volt szükség arra, hogy a kérdésben levő adótartozásokról a kir. kincstár részéről kimutatás adassék be; mert végül az érintett 857 K. 66 fill. adótartozás a neheztelt végzés szerint nemcsak az elárverezett, de egyéb ingatlanok és a végrehajtást szenvedők esetleg egyéb jövedelmei után is vettetvén ki és pedig az árverést megelőző 3 év előtti időről, azok az 1881: LX. t.-c. 189. §. b) pontja, illetőleg az 1883. évi XLIV. t.-c. 88. értelmében előnyös tételképpen sorozhatók nem voltak, annak azonban törvényes akadálya nincsen, hogy az a fölszámitás alapján és a bekebelezés rangsorában ne soroztassék. A in. kir. Kúria (1905. április 19-én 787. P. sz. alatt) következő végzést hozott: