A Jog, 1905 (24. évfolyam, 1-53. szám)

1905 / 43. szám - Széljegyzetek a modern ügyvédséghez és a magyar ügyvédi kérdéshez. [?r.]

A JOG 303 napig, hogy király nélkül is éppen ugy eligazgatják a maguk dolgaikat a népek, mint királylyal; a királyság esetleges kor­mányforma, nélkülözhető institutio. A népek életében e szerint a királyság lényege és uralma mellékes és mint mondám, eset­leges eszköz lévén a népek önkormányzati céljainak elérheté­sére és a közjóllét előmozdítására nézve: világosan következik ebből, hogy a nemzet és király egyenjogúsága csak a népek udvariasságán alapszik. Ma gyarország alkotmányos népe öröklött lojalitásánál fogva őszinte udvariasságból, de másfelől — tekintve politikai, n éprajzi, stb. kényszerhelyzetünket — valódi szükségből meg­felezte jogait az uralkodóval azon célból, hogy az ország tekin­télye és hatalma, az uralkodói nimbusz és fény emelésével minél nagyobb legyen, hogy aztán ez a tekintély és hatalom jobban össze tudja tartani továbbra is a Szent István ezeréves alkotmányos birodalmát és jobban biztosithassa ezen biroda­lomban a magyar hegemóniát. Nem adott a magyar nemzet azonban olyan absolut jogot fejedelmének semmihez, mely Magyarországon a magyar hegemónia és magyar suprémacia érdekeit sértse, ha ezt a jogot gyakorolni akarja. A magyar király a magyar nemzet szabad elhatározását meg nem aka­dályozhatja. Közjogunk ezen terrénumán azonban ismét az a baj, hogy a magyar király személye közös az osztrák császár személyével. Maga a közösség — mint előbb emiitettem — nem volna sérelmes ; sőt a pragmatika sanctióban ezen közösség megál­lapítását célszerűségi szempontok irányították, a közösség tör­vényen alapszik és nem erőszakon, mint a többi közösség. A király személyi közös volta nem szálka a magyar nemzet szemében; az uralkodó iránti alattvalói hűség él még a magyarban s a cél­szerűségi szempontok sem veszítették el egészen azon érdeküket, melylyel bírtak a közösség megállapításakor. De mégis nagy a baj ! Mert a magyar király felségjogainak gyakorlását befo­lyásolva látjuk ugy az osztrákok által, mint az osztrák császár által. Megállapíthatjuk azt a nemzetileg elszomorító tényt, hogy Magyarországon a papiralkotmány fölött uralkodik a magyar király és az életet valósággal kormányozza az osztrák császár. Mig a közjogi helyzet és tényleges állapot kölcsönösen nem födi egymást és a mig ezen álláspontra rá nem helyez­kedhetünk országosan, addig nem tekinthető Magyarország alkot­mányos nemzetnek; addig a kétszínű politikai élet erkölcs­telensége mindig képes lesz megfertőzni a hazafiságot. A magyar parlament bölcsességétől és szabad elhatározásá­tól függ egyedül segíteni nemzeti bajunkon. Az osztrákokkal szemben personal unió, az osztrák császárral szemben a magyar királyi felségjogok gyakorlásának szabatos meghatározása: rögtön fedni fogja egymást közjogi helyzet és tényleges álla­pot és csak ekkor lesz Magyarország valóban alkotmányos ország. XXI. t.-c.-ek hiányainak mielőbbi pótlása és a társadalomnak ezen gyermekvédelem végrehajtása körüli közreműködése. A társadalomnak 3 kötelezettsége van. a) A ftraeveutio, mely tart a gyermek születéséig, esetleg addig, mig azt az állam gyermekvédelmi intézményi oltalmában nem vette, b) A cooperatio, mely tart az állami gyermekvédelem egész tartamára, — és később is a gyermek 15-ik életévének betöltésétől addig, mig önálló munkássá nem válik. ad 2. A magánjog ide tartozó kérdései, p. o. törvény­telen gyermek sorsa, tartási kötelezettség, tartásdíj, cselekvő­képesség, örökbefogadás stb., — a gyám- és ipartörvény vonatkozó rendelkezései; védelem az alkoholismus ellen ; prostitú­ció, leánykereskedés, cigánykérdés. Paedagogiai kérdések; nemzetközi érintkezés stb. Ingyenes jogvédelem és gyermek­védelemi tájékoztató iroda. Cselédügy, kivándorlás stb. ad. 3. Az erkölcsileg elhagyatott gyermekek ügye, az anyagi és alaki büntetőjog és a büntetések végrehajtása körébe eső kérdések és a patronage. Ide tartoznak: az apai hatalom visszaélései (bántalmazott, koldulásra, csavargásra, veszélyes foglalkozásra alkalmazott vagy lelkileg veszélyeztetett gyermekek, a tartozó gondosság elhanyagolása, továbbá a bűnbe sodort gyermekek). Kolduló, iszákos, csavargó, iskolakerülő, fegyelmezetlen és rakoncátlan, degenerált és morál insanityben szenvedő és oly bűnös hajlamú gyermekek, kik még nem kerültek összeütközésbe a büntető törvényekkel. Az állami kötelességet képező gyermekoltalom csakis a társadami erőkkel való szerves együttműködés utján oldható meg. Egyéni bánásmód és osztályozás nem és kor szerint. Korhatárok: 3—12—14—16—24 év, figyelemmel a családi Széljegyzetek a modern ügyvédséghez és a magyar ügyvédi kérdéshez. Irta ADMETO GÉZA dr., budapesti ügyvéd, volt jogtanár. (Folytatás.') Az eset, egy nagy családi tragédia, mely Zola tollára való, a következő: B. K., kinek első házasságából egy leánya volt, másodszor férjhez ment J. L.-hcz. Néhány évi együttélés után az asszony, méhbaja miatt, a coitusra képtelenné vált. A férj eleinte a házon kivül keresett vigasztalást, később azonban a már úgyis félre lépett mostoha leányával kezdett visszonyt, együtt jöttek fel Budapestre az 1896. évi kiállításra is s itt minden tekintetben mint házastársak viselkedtek. Néhány hónap múlva azonban a leány egy ifjú iránt heves szerelemre gyuladt és hogy erkölcsi defectusát az ifjú előtt mentegethesse, azt állította, hogy mostoha apja édesanyja segédkezése mellett rajta erőszakot követett el. Az ifjú unszolására, a leány szülőjét és mostoha apját feljelentette. Megindult a bünper és a régi osztrák bűnvádi perrendtartás uralma alatt le is folytattatott. A helyi közvélemény felháborodott, melyet az ottani helyi sajtó és kaszinói pletyka még jobban szitott, tetőfokát pedig a főtárgyaláson érte el a felháborodás, amelylyel szemben a védelem csüggedt és bátortalan volt. A kolozsvári kir. törvény­szék J. L.-t erőszakos nemi közösülés bűntettében mint tettest 13 évi, feleségét pedig mint bűnsegédet 6 évi fegyházra Ítélte. A kolozsvári kir. Ítélőtábla azonban csak a csábítás bűntettét látta fenforogni és a férjet 4 évi, az asszonyt pedig 2 évi fegyházra Ítélte. A régi osztrák bűnvádi perrendtartásban a vádlott fekbbezési joga rendkívül meg lévén szorítva, a Kúria előtti eljárásban a túlsúly a vád oldalán volt és a Kúria a tör­vényszék íteletét helybenhagyta és csupán a férj büntetését 10 évi fegyházra, az asszonyét pedig 4 évi fegyházra szállította le. A hosszú szabadságvesztésbüntetetés miatt a férj virágzó üzlete feloszlott, vagyona, háza elárvereztetett, mindketten a fegyházat mint koldusok, testileg és lelkileg megtörve hagyták el, a leány pedig teljesen elzüllött. Az eset morális oldalát fejtegetni nem szándékom, jogi oldalára is csak egy megjegyzést kívánok tenni, mivel az ese­tet nem azért hoztam fel, hogy az ítélkezés helyességét bírál­jam. Nevezettek ugyanis egyedül a leány vallomása és néhány kiszínezett s félremagyarázott közvetett bizonyíték alapján ítél­tettek el; a leány vallomása pedig ellentmondó volt és szava­hihetősége számos körülmény által meggyöngittetett. Az asszony szabadságvesztésbüntetését kiállván, első dolga volt, a maga és férje nevében az újra felvétel iránti lé­péseket megtenni. A védelem, mely most más kezekbe került, - minden lehetőt elkövetett, hogy ezt a rettenetes bírói té­vedést helyreigazítsa, — de sikertelenül, megakadályozta a bírói absolutismus, mely itt is az állami egoismusnak kedve­zett és melynek érdeke a jelen esetben abban jelentkezik, hogy * Előző közlemény a 42-ik számban. és társadalmi visszonyokra. Megfigyelési intézet, psychopatholo­giai alapon, az állam költségén, a társadalom közreműködésé­vel. Legfölebb 20 gyermek tartozzék együvé; a megfigyelési idő maximuma 6 hó. A gyermekek főleg mezőgazdasági mun­kát végezzenek; iskolai és erkölcsi oktatásban részesüljenek. A gyermek fokonkint vagy meghagyatik a régi milieu­ben, de a gondviselő állandó ellenőrzése mellett ; vagy valamely családtagnál, idegen családnál, vagy oly intézetben elhelyezendő, mely az individualisatió célját szolgálja, hol a gyermek valamely hivatásban kiképeztetik és testi fejlődésére is gond fordittatik. Középút a családi élet és az internátus közt: pavillonrendszer, elkülönítés, legföljebb 12 gyermekből álló család szerint. A gyer­mek egyéniségétől függő nevelés és oly kiképzése, hogy képes legyen állandó és tisztességes kenyerét keresni. A közegészség fejlesztése ; küzdelem a betegség ellen ; egészséges és olcsó laká­sok, ipari oltalom, az anya védelme, stb. Árvaházak helyett családi kitelepítés vagy kolonialis rendszer, a szülő anyagi támogatása, stb. Az 1878. V. t.-c. 27. §-a és az 1892. XXVII. t.-c. akként megváltoztatandók, hogy a pénzbüntetések és az országos alap kizárólag a kisk. bűnösök elhelyezésére és ellátására, valamint patronage célokra használtassanak. Módositandók a btk. 42 és köv. §§-ai és a kbtk. 19., 65. és 66. §§. A btk. 55. §. 3 p. akkép, hogy a hivatalvesz­tésre itélt elveszti az apai hatalmat is ; a btk. 83. és köv. §-ainak absolut büntetlenség korhatára felemeltessék a 14. életévre, de ily a btőtörvényekkel összeütközésbe került gyermek elle­nében az állami beavatkozásnak van helye, mely szabályozandó. A viszonylagos büntetlenség határa 18 életév. Szabadság­vesztés kiskorú ellen nem alkalmazható (kényszermunka a

Next

/
Thumbnails
Contents