A Jog, 1905 (24. évfolyam, 1-53. szám)

1905 / 43. szám - A budapesti ügyvédi kör mozgalma a gyermekvédelem terén

302 ránk nézve és mert ezen abusus miatt van az a visszás helyzetünk, hogy Magyarországon más a jogi helyzet és ismét más a tényleges állapot. Az uralkodó személyi közösségén változtatni, ha sérelmes lenne is, első sorban csak olyan törvénynyel lehetne, mint a milyen törvénynyel megállapítottuk annak idejében a közösséget; az osztrák közösség megszüntetése ellenben, mely mint abusus erőszakon nyugszik, hasonló erőszakkal történhetnék meg észjog szerint per analógiám bármikor; csak most célszerűségi szempontok szerint az a kérdés elbírálandó, váljon melyik eredményesebb, az erőszakos, vagy a békés kibontakozás ? Az osztrákokkal 1867 előtt soha nem egyezkedett Magyarország és erre szükség se volt azon okból, mert az osztrák császár Ausztriában absolut módon uralkodván, absolut hatalmánál fogva egyedül ő alkudott a magyar nemzettel az osztrákok nevében és érdekében is és ők kénytelenek voltak az absolut hatalom intézkedéseinek magukat alárendelni. Alá is rendelhették, mert az osztrák absolut császárság és az osztrák nép érdekközössége mindig erősebb lévén a magyar király és magyar nép közt fennálló érdekközösségnél, sikerült az osztrák császárságnak saját abszolút intézkedéseit a magyar királyság beiéletében is végrehajtani; ugy hogy ezen sokkal erősebb érdekközösségnél fogva, mely mindig bizonyította a világ előtt, hogy az osztrák császár uralkodói kegyelmét és fejedelmi atyáskodását az osztrák nép előnyösen, jólesőleg érezhette mindig a Habsburguralom alatt absolut hatalom gyakorlása mellett is, mig a magyar nép, ezen Habsburg-uralom alatt, alkotmányos nemzet létére sem élvezett soha annyi királyi kegyet és jóakaratot, mint az absolut uralom alatt élő osztrák nép saját absolut császárjától — mondom, ezen sokkal erősebb érdekközösségnél fogva olyan visszony fejlődött ki törvény nélkül, törvény ellenére, tényleg Ausztria és Magyarország között, mely mindig tetszett és ma is tetszik az osztrák népnek és az osztrák császárnak és amelynek megváltoztatását, törvényes útra terelését sehogy sem óhajtják, attól irtóznak ; de másfelől nem tetszett közjogi, gazdasági sérelmeinél fogva ez a visszony a magyar népnek, nem tetszett mint alkotmányos népnek különösen azért, mert erőszakosan jött létre. Ez a visszony állandóan kétszínű helyzetbe sodorta a magyar nemzetet és a magyar királyt egymással szemben. Nem volt szava a magyar királynak egyszer sem, mikor az osztrák császár behatolt absolut hatalmával az alkotmányos magyar királyság beléletébe ; hallgatott ; a magyar nép öröklött lojalitásánál fogva tűrte a szenvedéseket és szintén hallgatott. Alattomos és kétszínű helyzetet teremtett Magyarországon az osztrák közös visszony, mely politikai szédelgésével megrontotta utoljára a közerkölcsöket is. Az absolut hatalom túlkapásainak kizárása, a valódi alkotmányosság életbeléptetése, a megrontott közerkölcsök megjavítása együtt idézhetik elő csak, hogy Magyarországon létesüljön az a normális állapot, midőn a jogi élet és a valóságos élet követelménye és kielégítése egy és ugyanaz, mely fedi egymást szabatosan; ámde ez is csak akkor sikerül, ha előbb rendeztük a közös osztrák visszonyokat, melyeknek sérelmes volta első kútforrása minden közjogi visszásságnak Magyarországon. Az 1867. évi XII. törvénycikkben közösöknek elismert ügyek rendezését, esetleg a közösség megszüntetését 1867 után, minthogy 1867-ben alkotmányt kapott Ausztria is —ma már nem lehetne egyedül az osztrák császárral lebonyolítani az osztrák nép kizárásával. Nem lehetne azért, mert 1867-ben, ezen erőszakos uton keletkezett közösség törvényesíttetett, másfelől az osztrák császár absolut'smusa megszűnt és főként azért, mert a törvény szerint meg van határozva (23 §•), hogy ezen ügyekre nézve a két országgyűlésnek kell intézkedniök, mindkét fél függetlenségének megóvása mellett. Igazuk van a felszóllaló osztrák politikusoknak, igaza van a cikkező Scli'önbom grófnak, hogy a personálunio életbeléptetése ma már nem történhetnék meg az osztrák parlament tudta nélkül ; csak abban nincs igazuk, mintha az osztrákok beleegyezésétől függne Magyarországon a personálunio életbeléptetése. A personálunio életbeléptetése azon axiómát képező magánjogi törvény rendelkezésén alapszik, mely minden egyedre nézve meghatározza — legyen az fisikai vagy jogi személy — hogy mással közösségben élni nem tartozik, a közösségből való kiválás az egyén saját akaratára van bizva. Ez a törvény képezi alapját az államok egymásközti visszonyára nézve is, ugy a közösség megállapítása mint a közösség szétválasztása tekintetében. A personálunio életbeléptetését, az osztrák közösségből való kiválást, a magyar parlament az osztrákok megkérdezése nélkül önállóan határozhatja el, s e határozatát bármely pillanatban meghozhatja, mihelyt megalakul az ezen célra törekvő pártok többsége a parlamentben ; de, a határozat foganatositása — ismétlem, célszerűségi szempontoknál fogva — az osztrákok megkérdezése és tudta nélkül már meg nem történhetik. Meg kell próbálni előbb az osztrákok közreműködésével akként és azon methodussal választani szét az osztrák közösséget, amint az törvényesítve lett az 1867. évi XII. tvcikkben. Azzal a törvénynyel választjuk szét, vagyis olyan töi vénynyel, mint amilyennel törvényesítettük; csak ha ezt a törvényes lebonyolítást is megakadályoznák az oszrákok, akkor következnék be a gordiusi csomónak karddal való kétfelé metszése s ekkor valóban ugy szűnnék meg az osztrák közösség, mint ahogy létesült. Nem akadályozhatja meg a nemzet szabad elhatározását a fejedelem sem. A szerves fejlődés ős története szerint a kezdet az alsóbb rangú lények világa volt, fokozatos fejlődés hozta létre a mai világot. így az emberiség történetében is, nem a királyok voltak eleinte elszaporodva, hanem a népek. Külön a népek történetében láttuk és látjuk a legrégibb kortól kezdve a mai TÁRCA. A budapesti ügyvédi kör mozgalma a gyermekvédelem terén. — AJog eredeti tárcája. — Törvényhozás és társadalom mindenfelé egyaránt vetélkednek a züllött és züllő gyermekek sorsának javításában. Az idei bpesti börtönügyi kongresszus is tevékenységének javarészét e fontos kérdés célszerű megoldásának szentelte. Lapunk, — keletkezése óta — a legnagyobb érdeklődéssel viseltetik e mozgalom iránt és legutóbbi számaink is tanúskodnak arról, hogy a külföld nevezetesebb legislativ és társadalmi ténykedéseit a legrokonszenvesebb figyelemmel kisérjük. Nagy volt tehát az örömem, midőn meghívót vettem az ügyvédi körnek 1905. október 12-iki értekezletére, melynek tárgya volt: a gyermekvédelem létesítése hazánkban. Az ülés praeludiumát képezték Szilágyi A. Károly ügyvédnek, a mozgalom kezdeményezőjének, a szaklapokban közölt cikkei. Az egyik, a Jogt. Közlönyben megjelent cikkében a mozgalom céljának : a gyermekek védelmének egységes szervezését tűzi ki.*) E cikket — alapvető fontosságánál fogva, az alábbi bő kivonatban közlöm. A kiskorúak ügyei — szerinte — eddig csak aktaszerü elintézést nyertek ; a gyermek érdeke, ennek joga : az akták tömkele*) Egy másik, az Ügyvédek Lapjában megjelent közleményben, az osztrák törvényhozás gyermekvédelmét ismerteti — bizonyára bizottsági anyag gyanánt. gében elveszett. Ma már nemcsak e jogok önzetlen védelméről, hanem az állam biztonságáról és a társadalom érdekébeni praeventióról van szó. Nem elég, hogy a jótékonyság morzsájátjuttatjuk azon gyermekeknek, kik ahhoz vakszerencse vagy protekció révén jutottak. Jogot, jogsegélyt követelünk mindeíi gyermeknek, ki azt igényli; erkölcsi oltalmat az anyagi oltalom mellett, hogy az arra szoruló kiskorú az állani, a hatóságok és a társadalom szerves együttmunkálkodása utján képesítessék arra, hogy kenyerét önerejéből megkereshesse. Ezen eszmék vezettek a bpesti ügyvédi kör gyermekvédelmi bizottságának alakítására. E bizottságban az összes érdekelt állami és önkormányzati hatóságok, valamint a gyermekvédelmi intézmények állandó küldöttek utján lesznek képviselve.**) A bizottság működésének kereteit megszabó anyagSzilágyi szerint — a következő: 1. a charitativ tevékenység reorganisációja, 2. magánjogi és sociologiai vonatkozások, 3. büntetőjogi vonatkozások. ad. 1. Szükség van szellemi központra, egységes irányításra, mely a fölösleges egyleteknek beolvasztására, a meddő kiadások apasztására, a jövedelmi források szaporítására és vállvetett munkálkodásra irányulna. Minden szükséges célra egy alkalmas egylet volna létesítendő ; az egyleteknek kellő társadalmi és hatósági támogatása és ellenőrzése biztosítandó — de lege ferenda ; a szegényügyi és gyermekvédelmi igazgatás rendszeresen kiépítendő. Ide tartozik az anyagilag elhagyatott gyermekek sorsa is ; az 1901. VIII. és **) Nagy meglepetésemre a meghívottak közt nem láttam képviselve a humanitárius téren előharcosként működő magyar szabadkőművességet E mulasztás mielőbb pótlandó és a Nagypáholy utján a Budapesten működő páholyok képviseitetése kikérendő.