A Jog, 1905 (24. évfolyam, 1-53. szám)

1905 / 42. szám - Az 1905. évi április 14-iki dán törvény a fiatal bűnösök és az erkölcstelen (vicieux) vagy erkölcsileg elhanyagolt gyermekek neveléséről. [4. r.]

300 A budapesti ügyvédi kör gyermekvédelmi bizottsága Szohner Lajos dr. elnöklete alatt okt. 12-én este tartotta második ülését, melyen Szilágyi Arlur Károly dr. a kör által megkeresett hatóságok arról a nagy érdeklődéséről, melyet az ügy iránt tanúsítanak, telt jelentést. Valamennyien nemcsak a legmélyebben karolják fel a bizottság által célul kitűzött eszmét, hanem a bizottság teljes ülésén kiküldöttek által is képviseltetik magukat és pedig Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye Székely György dr. tiszti ügyészt, a vármegyei árvaszék Dalmady Sándor árvaszéki nököt, Budapest fő- és székváros Almády Géza tanácsnokot, yarevits Mladen tiszti főorvost, Körusy József dr. stat. hív. igaztot és Toperczer Péter elöljárót, a fővárosi árvaszék Sámson 1 ibor Sándor ülnököt, az előljáró értekezlet Toperczer Péter elöljárót, a IV. ker. elölj. Goreczky Zsigmond hely. elöljárót, a budapesti törvényszék Gaar Vilmos dr. törv. széki birót, a pestvidéki törvényszék K. Nagy Sándor törv. széki birót küldte ki, a bpesti büntető járásbíróságot Drill Béla táblabíró, a T^VwW-egyletet Fabora Gusztáv és Trajtler Károly s végül a Hírlapírók nyűgdijegyesüietét György Imre fogják képviselni. Ezen kívül Halmos polgármester külön megígérte a bizottság ülésein való megjelenését is. Szilágyi dr. ezután jelentést tett a bizottságnak — a Jogtudományi Közlöny utolsó számában közétett — munkaprogramjáról és azokról, kik egyes thémák rövid kidolgozását már elvállalták s végül az összehívandó első teljes ülés idejéről. Ezen előterjesztéseket hosszú és beható vita követte, melyen többek közt Szakolcai dr., Vámos dr., Réo<ii ár.,£ackdr., Virág dr., Csukássy dr. ügyvédek vettek részt. A bizottság végül az első teljes ülés egybehivását az elnökségre bizta. Berezeli Harry dr. bpesti ügyvéd.. Szemelvények a fővárosi rendőrségnek 1904-ik évi jelentéséből. A budapesti rendőrség bűnügyi osztályának élén áll Farkas La jos dr., főkapitányhelyettes; önálló intézkedési joggal Zsarnay Győző és Arányi Taksony r. tanácsosok birnak, akik mint csoportvezetők, az előadók nagyobb részének előadványait ellenőrzik. Előadó volt a m. évben 27, előadói segéd 6; ebből 5 e. és 3 s. foglalkozik az emberélet elleni bűnesetekkel és balesetekkel; 2 e. és 2 s a betörésekkel (de van is annak aztán látszata!); 1 e. a rablás és zsarolással; 6 e. a lopási ügyekkel (épp oly sikeresen, mint a betörőknél!) ; 10 e. a csalási, sikkasztási és a vagyonbukott ügyekkel (utóbbiakhoz annyit értenek, mint a hajdú a harangöntéshez !); le. veszi fel a panaszokat; 1 e. vezeti a bűnügyi nyilvántartást és 1 e. végzi a személyi és igazgatási teendőket. Az osztály ügyforgalma volt 85,547 feldolgozandó ügydarab; vagyis egy előadóra átlag 3,168 drb esett (miért nem lett ebbe a 6 segéd is bevonva, — vagy ezek egyáltalában nem dolgoztak volna semmit ? A segédeket is számba véve, egy előadóra esik 2,651 drb; ez is elég nagy szám, ugy, hogy a jelentés hangulatkeltése teljesen felesleges). 1903-ban az átlag 3,003 volt; emelkedés tehát előadónkint 165 drb. Hátralék előadónkint 151 drb, vagyis összesen 4,077 drb. A bűnvádi perrendtartás ötödik évében, az eddigi tapasztalatok nyomán, a rendőri jelentés azon aggodalmának ad kifeezést, hogy a törvénynek azon intézkedése, mely szerint a rendőrség az előzetes letartóztatásba helyezettet 24, illetve 48 óra alatt köteles átadni a bíróságnak, — káros visszahatással van a közbiztonsági visszonyokra. Évről-évre a bűncselekmények száma nagyobb mérvben emelkedik, mint azt a főváros fejlődése okszerüleg maga után vonná. 1903-ban 19,742, 1904-ben pedig 21,511 bűneset nyomoztatott; ebből bűntett volt 1903.: 13,938, 1904.: 16,779. Az ügyforgalom adatai szerint is közel 8,000 darabbal több nyert elintézést mint 1903-ban, a munkaerő pedig ugyanaz maradt; sem az előadók, sem a nyomozó közegek száma nem szaporittatott. (Ez volna a kisebbik baj; föbaj fájdalom az, hogy sem az előadó, sem a nyomozó közegek nem állanak feladatuk magaslatán, és sem a kellő elméleti, sem gyakorlati képzettséggel nem birnak). A gyanúsítottak előzetes letartóztatásba helyezésének eseteiben a rendelkezésre álló rövid idő annyira felemészti a munkaidőt, hogy egyéb bűnesetek alapos kidolgozása alig lehetséges ; különösen és főleg a lopásoknál. «Ennek következménye pedig, hogy a nem rabos ügyek csak elkésetten kerülhetnek nyomozás alá, — akkor, mikor a bűncselekmények okait már rég eltüntették és mikor a sikernek a reménye is alig kecsegtct». (Soha egy hatóság magáról nagyobb testimonium paupertatist nem állított ki. Ha ezt valaki idegen állította volna a mi rendőrségünkről, jogosan elvárhattuk volna, hogy ezért rágalmazási perbe vonassék! A baj egyedüli forrása a rendőrközegeknek egyfelől teljes képzettség-hiánya, másfelől pedig nembánomsága a lakosság részéről szenvedett anyagi károkkal szemben. Ami mindenütt másutt a rendőrség főfeladata, az nálunk dilettanskodó, bűnügyi vizsgálatban teljesen járatlan rendőri közegek kísérleti terrénuma, a negatív eredménynek biztos előre való jóslása mellett). "Feladatának azt a részét hogy a jogtalanul elvett vagyon visszakerüljön - a rendőrség alig képes 'megoldani*. (És ilyen avatatlan kezekre lesz közbiztonságunk bízva, ezért áldozunk százezreket ezen intézményre!) A gyanúsítottak előzetes letartóztatásba való helyezésénél viszont a rendőrség «az idő rövidsége miatt nem képes kellő alapossággal eljárni; szokásos bűntetteseknél alig marad elég idő a személyazonosság megállapítására és egy-két esetben a bizonyítékok összegyűjtésére, — de már se idő, se mód a többi bűncselekmény kipuhatolására, az orgazdák kinyomozására és ily módon bűnjelek előteremtésére. Mert ha a tettes nincs állandóan előtte, iratokból nyomoznia nem lehet. Most pedig a letartóztatott a bírósághoz kerül, az iratok pedig visszakerülnek a nyomozás folytatása végett. Ilykép a szokásos bűnesetek száma folyton szaporodik. (Tehát a rendőrség — önbevallása szerint, itt sem tud eredményt felmutatni! Bűnbaknak elég jo a bp., — ezzel szeretné saját tehetetlenségét palástolni). A bűnügyi osztály ügyforgalma volt : beérkezett 180,280 (72 344),*) feldolgozandó volt 85,547 (78,086), feldolgoztatott 81.464 (72^819)', hátralék 4,083 (5,207). A bűnügyek természete szerint hátraléknak nem volna szabad lenni. Nyomozás befejeztetett: 21,511 (19,742). Ebből esik bűntettre 7,979 (7,444), vétségre 12,532 (12,298). Sikeres volt a nyomozás 13,500 (12,530) esetben. A kár visszatérítésében még csekélyebb eredményt értek el. Feljelentetett 19,204 (16,014) személy; kik közül kinyomoztatott 17,029 (15,255). Előzetes letartóztatásba helyeztetett 2,250 (1,988); ezekből vizsgálóbíró elé állíttatott 2,138 (1,900); megszüntettetett 74 (64). A m. évben befejezést nyert 21,511 bűncselekményből volt 16,779 (13,938) vagyon elleni, 2,329 (2,129) testi sértés, 567 (656) becsület elleni, 307 (241) élet elleni, 183 (181) erkölcs elleni. A terheltek közt áll 3,785 nő 13,244 férfivel szemben ; a letartóztatottak közt 435 nő és 1,815 férfi; itt is folytonos évről-évre szaporodó emelkedési látunk a női nemmel. Rovott multu letartóztatott volt 955, ebből 149 nő. A letartóztatottak között volt: magasabb miveltségü 137 (124); önálló iparos 19 (10); földmives 7 (9); munkás 1,129 (963); cseléd 281 (287); napszámos 677 (595). 16 éven alóli terhelt volt 538 (398); letartóztatott 87 (73) ; 16 éves letartóztatott 77 (50); 16—24 között 886 (1,023). A kinyomozottak közt volt 3,389 budapesti, 13,187 vidéki és 453 külföldi származású. A letartóztatottak közt 595 budapesti, 1,544 vidéki, 111 külföldi. 17,02í> kinyomozott tettes közt rovott multu volt 1,124: a 2,250 letartóztatott között pedig 955 ; ezekből 751 férfi, 103 nő. A gyári balesetek száma évről-évre emelkedik. 1900-ban 916; 1901.: 1,552; 1902.: 2,417; 1903.: 3,094; 1904-ben pedig: 4,686 volt a szerencsétlen áldozatok száma. Emelkedik még a közlekedési eszközök által elgázoltak száma is ; a villamos vasutak által 137 többé-kevésbé súlyos baleset okoztatott — elég tekintélyes szám! Összesen 6,159 baleset fordult elő. A nyilvántartási eszközök közül a Fertillou-rendszer még máig sincs bevezetve, jóllehet a megfelelő mérőeszközök rendelkezésre állanak. Ellenben végleg bevezettetett a személyazonosság megállapítására kitűnően használható ujjnyomatrendszer, — egyelőre csak a főkapitányságon és a toloncházban. A még alig 6,000 ujjnyomatlapból álló gyűjtemény segítségével 190 személy azonossága megállapittatott, 47 egyénnél pedig kiderittetett, hogy letartóztatásakor hamis nevet mondott be. A fogház és toloncügyosztályban a mult évben 367 még 16 éven aluli züllő gyermek volt elhelyezve. Irtóztató sám, — egyszersmind a legsúlyosabb vád állam, társadalom és — rendőrség ellen. Utóbbi ellen azért, mert saját beismerése szerint a fogdahelyiségek elégtelensége miatt nem lehet a gyermekeket mindig a felnőttektől elkülöníteni, ami a kiskorúnak egyenes romlására vezet. Ha a rendőrség ezt tudja, minek tartóztatja le az ily gyermekeket ? A toloncügyosztályban el volt zárva 23,642 egyén, — 290-el több mint a mult évben. Ezek közül eltoloncoltatott 8,063, kényszerutlevelet kapott 674; kitiltatott az államrendőrség területéről 259 magyar állampolgár és 4 külföldi, nagyobbára szokásos csavargók és koldusok. Az erkölcsrendészet terén elkészült egy a mai viszonyoknak minden részletében megfelelő tervezet, — mely azonban eddig törvényhatósági tárgyalás alá nem került. De ezen szabályrendelet sem volna elegendő a lélekkufárok üzelmeinek és a prostitúció hátrányainak apasztására. E célból országos érvényű kormányrendelet és a vidéki rendőrhatóságok által követendő egyöntetű eljárás volna szükséges. Igazolja ezt azon szomorú tapasztalat, hogy a fővárosban a lefolyt évben rendőri felügyelet alatt állott 1,302 bárcás_ kéjnő közül 561; a 433 egészségi lappal ellátott nők közül 207 = 768 kéjnő venerikus betegségben szenve- egyöntetű és szigorú intézkedések ugy itt, mint dett. Csak vidéken gátolhatnák meg ezen irtózatos betegség terjedését. Kihágási bűncselekmény 157,054 (159,120) követtetett el, legtöbb a VI-IX. kerületben, ítélet hozatott 72 661 (68 643); a fejmentések száma körülbelül 10o/0. Pénzbírság befolyt 161,828 K. 72 f. (165,600 K. 47 f.); ezek fele az országos, fele a községi szegenyalap javára esik. r / A községek tulajdonátképező ingatlan vagyon törzskönyveléséhez szükséges telekkönyvi kivonatok bélyegmentesek A m. kir. igazságügyminiszternek 1905. évi 19,661. sz. a. kelt határozata Egy felmerült esetből kifolyólag a m. kir. pénzügyminiszterrel egyetertoleg kijelentem, hogy a községek tulajdonát képező ingatlan vagyonnak törzskönyveléséhez szükségelt telekkönyvi kivonatok az illetéki díjjegyzék 79. tételének c) bontja érte meben belyegmentesek, miért is ezek a telekkönyvi hatóság S2L"man Zatah "lnak a hitelesítési záradékban leendő megjelölése mellett - bélyegmentesen adandók ki. ') A zárjel közti számok az 1903-iki évből valók.