A Jog, 1905 (24. évfolyam, 1-53. szám)

1905 / 42. szám - Az 1905. évi április 14-iki dán törvény a fiatal bűnösök és az erkölcstelen (vicieux) vagy erkölcsileg elhanyagolt gyermekek neveléséről. [4. r.]

A JOG 299 Az esküdtbirósági ügyekben feltűnik, hogy Kecskemét 56-al második helyen áll, közvetlen Bpest után. Ugy látszik sok ott a súlyos testi sértés és egyáltalában az ember élete elleni bűntett. Indokolt perorvoslat volt 82 (84). Felsőbb hatósághoz tett jelentés, vélemény és felterjesztás 3,725 (3,690); szóbeli feljelentés jkvbe vétetett 348 (372). Járásbíróságoknál tartatott ellenőrző vizsgálat 54 (50). Büntetés végrehajtása ir. halasztásir határozat 1200(1,040). Kiadatási ügy. Külállamok magyar bíróság részére kiadtak 33 férfit, ebből esik Ausztriára 12, Németországra 6, Svájcra 2, Belgium és Hollandiára 1—1. Magyar bíróságok külállamok részére kiadtak 11 férfit és 3 nőt, ebből esik Austriára 12, Németország és Szerbiára 1—1. A fogházakban letartóztatottak létszáma volt az év kezdetén : 1,754 (1,727); a lefolyt évben szaporodott 25,480 (23,346), fogyott 25,040 (23,314), létszám az év végén 1,862 (1,759). Ezek közt jogerősen elitélt a tszéki fogházakban 856, a járásbiróságiakban 478 = 1,334 (1,243); még el nem ítélt a tszéki fogházakban 509, a járásbiróságiakban 19 = 528 (526). A jogerősen elitéltek közül egy évnél hosszabb időre van elitélve a tszéki fogh. 65, a járásb. 45 =r 110 (114), két évnél hosszabb időre a tsz. fogh. 49, a ibsá? 4 = 53 (71). K Előzetes letartóztatásba vagy vizsgálati fogságba helyeztetett 1—15 napra 1,154, 16—30 napra 534, 1—3 hónapra 1,146, 3 hónál többre 232. Révai Lajos dr. Külföld. A XVII. német ügyvédgyülés az idén Hannoverban tartatott meg. A napirend legfontosabb tárgya volt a kötelező nyugdíjbiztosítás kérdése. A magánbiztosító vállalatokra felügyelő hatóság elnöke, valamint az igazságügyi államtitkár azon álláspontot foglalták el, hogy a nyugdíjpénztárhoz való hozzájárulás kötelezettségét nem lehet törvényileg kimondani. Az ügyvédgyülés — valószínűleg ezen nyilatkozatok hatása alatt — 155 szóval i05 ellenében a kötelező nyugdíjintézet ellen nyilatkozott, ellenben kívánatosnak jelentette ki egy az önkéntes belépés alapján nyugvó általános nyugdíj-, özvegyi és árvapénztár felállítását. Kimondotta továbbá az ügyvédgyülés, hogy a csak járásbíróságnál működési jogositványnyal bíró ügyvédek kívánságukra a törvényszéknél is működhessenek. A zugirászat kérdésével kapcsolatban az ügyvédgyülés a Bundesrath megkeresését határozta el abban az irányban, hogy az úgynevezett Prozess-Agentek csak olyan járásbíróságoknál kapjanak működhetési engedélyt, amelyeknek kerületében elegendő számú ügyvéd nem működik. Felek képviseletében más, mint ügyvéd (illetőleg fenti feltételek mellett engedélyezett ProzessAgent) ne foglalkozhassék. A bírói előkészítő szolgálatra nézve az ügyvédgyülés határozata igy szól : Az előkészítő szolgálat az egész német birodalomra nézve egységesen szabályozandó. Az előkészítő szolgálatból legalább egy év ügyvédi irodában töltendő. A második államvizsgálat vizsgáló bizottságában (megfelel a magyar ügyvédi, illetőleg birói vizsgának) legalább egy ügyvéd foglaljon helyet. Végül az ügyvédgyülés a csődön kivüli bírói kényszeregyezségnek törvényes szabályozását sürgősen szükségesnek mondta ki. Az 1905. évi április 14-iki dán törvény a fiatal bűnösök és az erkölcstelen (vicieux) vagy erkölcsileg elhanyagolt gyermekek neveléséről. , V (Befejezés.*) VII. fejezet. A büntetések. 40. §. Azon szülők vagy nevelők, kikről bebizonyul, hogy a saját vagy gondjaikra bízott gyermekeket a bűnre ösztökélik, vagy őket magukra hagyták, — a gyámtanács kívánatára börtönnel vagy dologházba, javító intézetbe való elzárással büntettetnek, — ha a büntető törvény erre nézve nagyobb büntetést nem szabna. 41. §. Mindenki, aki a jelen törvény által rendelt intézkedések végrehajtását meggátolja, aki az ügy megvizsgálását megakadályozza, vagy aki nem alkalmazkodik az előirt szabályokhoz, börtönnel lesz büntetve; enyhítő körülmények esetére pedig pénzbirsággal lesz sújtva. 42. Mindenki, aki egy, a jelen törvény alapján elhelyezett személyt a szökésre izgatja, vagy szökésénél közreműködik, börtönnel lesz büntetve, ha a bűnös cselekménye súlyosabb büntetést nem vonna maga után. Pénzbirsággal lesz büntetve, ha a nyújtott segély csekélyebb jelentőségű. Aki a jelen törvény által rendelt módon elhelyezett személyt elrejti vagy szökését elősegíti, börtönnel vagy pénzbirsággal lesz büntetve. 43. §. A büntető törvény és függelékeinek határozmányai alkalmazást nyernek a fenti büntetések alkalmazásánál. VIII. fejezet. A jelen törvény által okozott költségek fizetése. 44. §. A 11. §. 2. pontjában előrelátott ideiglenes elhelyezésnek költségei, éppúgy, mint a 2. és 10. §§-okban előrelátott eljárás költségei a gyermek illetőségének községét terhelik, amennyiben azt maguk a szülők nem fedeznék. Mégis az internátus látogatásából származó költségek, felében az állam, felében a község által viseltetnek. *) Előző közlemény a 41. számban. 45. §. Ha a 11. §. által rendelt intézkedésekből felmerült költségek, melyek a gyermeknek végleges eltávolításából a családja köréből és más családban, menhelyben vagy egyszerű nevelőintézetekben való elhelyezéséből származnak, a 48. §-ban érintett segélypénzek által nem fedeztetnének, ugy ezen költségek a gyermek 15-ik életévéig félig az állam, félig a községnek közjótékonysági osztálya vagy közpénztára által viseltetnek. Ha a szülők vagy gyámok lakhelyet cserélnek, mielőtt a gyermek még 15-ik életévébe lépett volna, ezen költségek a községet vagy ama közpénztárt terhelik, melynek terhére esett a segély a gyermek elhelyezése időpontjában. Az elhelyezés megtörténte és a feltételek megállapítása után, a gyámtanács értesiti a községet vagy az érdekelt közpénztárt. Utóbbi kifizeti mind a hozzáutalt számlákat, ha azonban a gyermek családban vagy menhelyben van elhelyezve, e számláknak előzetesen] a gyám vagy gyámtanács elnöke által kell láttamoztatniok. 46. §. Kizárólag az államot terhelik a többi, ezen törvény végrehajtásából származó költségek, ideértve azokat, melyek a 15. évüket betöltött gyermekek iránti intézkedésekből, vagy a nehezebb jellemtulajdonságu fiatalok részére rendelt intézetekben való elhelyezésükből felmerülnek. Ha a gyermek nevelőintézetekben elhelyeztetik, vagy ideiglenesen ezen intézetek egyikéből a31. §. értelmében felszabadittatik, az intézetigazgatója a gyámtanács közbejöttével beterjeszti az igazságügyminiszternek a felmerült költségek jegyzékét. Minden egyéb esetben a gyermek lakhelyének községe előlegezi e költségeket. 47. §i Az évi költségvetés előirányozza a szükséges személyi és dologi kiadásokat. 48. §. Mihelyt egy 15 éven aluli gyermeknek családján kivül való elhelyezése jóvá hagyatott, a gyámtanács külön rendelettel utasítja azokat, akikre a segélyezés háramlik, a heti, havi vagy 4 havonkinti segélyösszeg fizetésére, — a gyermek befejezett 15-ik életévéig. Ha az elhelyezés és az atyai hatalom, a 4. §-ban megjelölt társulatok egyikére van átruházva, a segélyösszeg nem lesz kiszabva, feltéve hogy az internátus maga fizet hason segélyösszeget. Egyszerű járulékkal tartoznak azok is, akikre a segély hárul, azon esetre, ha a 10. §. szerint a gyermek internátus látogatására köteteleztetik. A többi a 10, §-ban előrelátott esetekben azoktól, kik a segélyre kötelezettek, követelhető a gyámtanács által kiszabott járulék, hacsak az érdekelt intézetek az előirt összeget nem fizetik közvetlenül. A fizetendő járulékoknál számba veszik a valószínű költséget és másrészről a felhívandó egyén pénzügyi helyzetét. Ha azon személynek nincs igénye az ország részéről való állandó segélyezésre, a reá kirótt járulék megegyezik az előirányzott költséggel. IX. fejezet. Általános intézkedések. 49. §. A jelen törvényben használt: gyermek szó minden közelebbi megjelölés nélkül, minden személyre alkalmazható, amelyen a jelen törvény által rendelt nevelési és javítási módszerek érvényesíttetnek. 50. §. A törvény 1905. évi október 1-én lép hatályba. A nevelőintézetekben való elhelyezésre vonatkozó intézkedések csak akkor lesznek életbeléptetve, ha a szükséges intézetek megalakultak. Ha a törvény minden rendelkezése végre lesz hajtva, — a gyermekek elhelyezése a szülők vagy azok beleegyezése nélkül, akik őket helyettesitik, nem lesz eszközölhető másként, mint a megjelölt törvényes intézkedéseknek megfelelően ; kivéve a közsegély iránti 1891 ápril 9-iki törvényt, mely továbbra is hatályban marad. Közli : r. I. Irodalom. Pénzügyi Compass 1906-ra. Mindazokra nézve, akik a magyarországi nyilvános számadásra kötelezett vállalatokkal bárminemű összeköttetésben állanak, nélkülözhetetlen az a nagy gonddal és szakértelemmel összeállított munka, amely Kormos Alfréd, az ismert közgazdasági iró szerkesztésében immár 15-ik kiadását érte meg és Pénzügyi Compass néven az ország kereskedelmi és ipari világában közkedveltségnek és nagy elterjedésnek örvend A Pénzügyi Compass diszes kiállításban és ízléses angol vászonkötésben jelent meg és 12 koronáért a Magyar Pénzügy kiadóhivatalában (VII., Almássy-tér 2.) kapható. Megjelent és beküldetett; Döntvénytár, a felsőbíróságok elvi jelentőségű határozatai, jegyzetekkel ellátva. Kiadja a Jogtudományi Közlöny szerkesztősége. IV. folyam I. kötet. Budapest 1905 Franklin társulat. Ára 4 K. Vegyesek. Székely Ferenc koronaügyésznek. Az igazságszolgáltatás terén szerzett érdemei elismeréséül, a másodosztályú vaskorona-rendet adományozta a király. Az igaz érdem megbecsülését bármily formában szívesen látjuk és kitűnő koronaügyészünknek szerencsekivánatainkat fejezzük ki. Elhunyt táblai tanácselnök. Mint igaz részvéttel értesülünk, iványi Fekete Ödön, ny. kii. táblai tanácselnök, a Lipótrend lovagja életének 63-ik évében elhunyt. A magyar igazságszolgáltatás egyik legkiválóbb tagját, lapunk pedig nagyrabecsült munkatársát vesztette benne. Béke poraira.