A Jog, 1905 (24. évfolyam, 1-53. szám)

1905 / 39. szám - A Halmai-eset - Az 1905. évi április 14-iki dán törvény a fiatal bűnösök és az erkölcstelen (vicieux) vagy erkölcsileg elhanyagolt gyermekek neveléséről. [1. r.]

•21(\ A JOG ügyvédség visszonyáról, végül ismerteti az angol polgári peres eljárást s mindkét ügyvédi kar perbeli tevékenységét és szerepét. Ezt a füzetkét figyelemreméltó tanulmánynak mondhatjuk. Vegyesek. Rendőri túlkapások. Nem foglalkozunk politikával és azért teljes tárgyilagossággal szemlélhetjük az élet nagy színpadán, véghezmenő eseményeket, az egekig csapkodó hullámokat és azon, nagy kavarodást, mely társadalmunkat osztályokra és pártokra, szenvedélyes és harcias ellenfelekre kettéválasztja. Ezen objektivitásunk azonban nem terjed annyira, hogy akkor is nyugodt szemlélők maradjunk, mikor saját testünk, vérünh\ lesz minősíthetetlen módon megtámadva, midőn önvédelmünkről van szó ! Halmay Elemérben az egész ügyvédi kar, a védelemnek szentséges palládiuma, a szólásszabadság joga lett brutális módon éppen azok által megtámadva, kik a törvény által annak védelmére vannak rendelve. Ily eljárással szemben megszűnik köztünk minden belső viszály, minden pártkülömbség — az ügyvédi karnak egygyé kell tömörülnie és a merényletnek haladéktalan megtorlását, a merénylőnek példás megbüntetését követelnie! Bérczy kapitánynak — e jogtipró embernek — nincs többé helye a közrend védői, a törvény őrei sorában ; a legkevesebb amit követelünk, az, hogy állásától nyomban felfüggesztessék és abból fegyelmi uton elmozdittassék. Trepoff állása megingott, — a muszka rendőrség nem kívánhat magának erélyesebb, kíméletlenebb, jogtipróbb főnököt. íme idáig jutottunk a bűnvádi eljárásunk kegyelméből. A tolvajok jobban garázdálkodnak mint valaha. Ha vagyon elleni bűntett lesz feljelentve, a rendőrség (fájdalom, saját kárunkra tapasztaltuk) fülét sem mozgatja; házkutatásra, lopás esetén, vagy pláne letartóztatásra nem kapható minden indicium dacára, mert — szerinte, — ezt a bp. tiltja, — ő pedig a törvényt tisztelni köteles. Es aztán: oly csekély a létszám! Annál jobban dúslakodik a politikai virtuskodás terén. Ártatlan, nyugodt szociálisták ellen kardot rántani, védtelen embereket, asszonyokat, gyermekeket vad rohammal szétkergetni, — és rendes polgári állással és lakással bíró intelligens polgárokat puszta — még oly gyanús — feljelentésre megfélemlíteni és letartóztatni — ebben telik gyönyörűsége, erre van személyzet, pénz, idő bőviben és nem létezik a büntető perrendtartás. Hiszen csak alig 1—2 éve annak, hogy a szociálisták beszédeit (a mi erélyes tiltakozásunk folytán) többé nem gyorsírják és az év; jelentésben többé nem reprodukálják! Halmay urat nem ismerjük, személyével és viselt dolgaival nem is foglalkozunk, — de itt egy magasztos, szent elvről van szó : az ügyvédi kar sérthetetlenségéről, függetlenségéről és a rendőri brutalitásokkal szemben egyszer mindenkorra való immunitásáról. Ezt sem Bérczynek, sem másnak megtámadnia nem szabad annélkül, hogy egyhangúlag és erélyesen oda ne kiáltsunk: «hands off!» r. I. A budapesti egyetem jogi karának tanrendje az 1905'906-ik tanév I. felére. Magyar polgári törvénykezési rendtartás. (Bíróságok, Ügyletek, Sommás és rendes eljárás.) Herczegh Mihály dr. — Magyar családi jog (házasság, apai hatalom, gyámság, gondnokság), tekintettel a hazai jogtörténetre. Ugyanazon tanár. — Ausztriai általános magánjog. Sághy Gyula dr. — Római jog. (Bevezetés a jogi tanumányokba. Források. Általános tanok az institutiókból.) Vécsey Tamás dr. — Magyar polgári törvénykezési jog. Plósz Sándor dr. — Magyarország statisztikája. (I. rész. Népességi tan.) Láng Lajos dr. — A vámpolitika története. Ugyanazon tanár. — Egyházjog. Antal Gyula dr. — Ausztriai örökösödési jog. Ugyanazon tanár. — Egyházi jog. K. Kováts Gyula dr. — A hazai protestáns és görögkeleti egyházak szervezetei. Ugyanazon tanár. — Államszámviteltan (Gazdasági rendtartás, tekintettel a törvényhatóságok és községek hártartására.) Bochkor Károly dr. — Nemzetgazdaságtan. Földes Béla dr. — Társadalmi statisztika. Ugyanazon tanár. — Magyar magánjog. (Általános rész.) Grosschmid Béni dr. — Kereskedelmi és váltójog. Nagy Ferenc dr. — Magyar büntetőjog. (Általános rész.) IVlassics Gyula dr. — Magyar alkotmány- és jogtörténet. Timon Ákos dr. — Magyar pénzügyi jog. Mariska Vilmos dr. — Repetitorium a magyar pénzügyi jogból. Ugyanazon tanár. — Politika. (Alkotmánytan.) Concha Győző dr. — Államtudományi szeminárium. Ugyanazon tanár. — Kereskedelmi és váltójog. Schwarz Gusztáv dr. — Pandekta-exegetikum (haladottabbak számára.) Ugyanazon tanár. — Büntető perjog. Balogh Jenő dr. — A büntetőjog alapfogalmai. Ugyanazon tanár. — Büntetőjogi szeminárium és praktikum. Ugyanazon tanár- — Magyar büntetőjog. (Általános rész.) Fayer László dr. — Büntetőjogi szeminárium. Ugyanazon tanár. — Római jog. (Jogügyletek, dologi és kötelmi jog az Institutiókból, gyakorlatokkal egybekötve.) Szentmiklósi Márton dr. — Európai jogtörténet. Király János dr. — .Magyar közjog. Kmety Károly, dr. — Magyar közigazgatási jog. Ugyanazon tanár. — Jogbölcselet. (A jog keletkezésének és fejlődésének törvényei és visszavezetésük elemi okokra.) Pikler Gyula dr. — Jog és államtudományi encyclopedia. Ugyanazon tanár.—Jogbölcseleti és összehasonlító jogtudományi szeminárium. Ugyanazon tanár — Bölcseleti jog. Csarada János dr. — Nemzetközi jog. Ugyanazon tanár. — Magyar magánjog. (Általános rész.) Katona Mór dr. — Jogesetek az örökjogból. Ugyanazon tanár. — Magyar polgári törvénykezési jog. Magyary Géza. — Magyar csődjog, Ugyanazon tanár. — Törvényszéki elmekórtan. (Joghallgatók számára.) Moravcsik Ernő Emil. — Közegészségtan. (Joghallgatók számára.) Liebermann Leó dr. — Egyházjog. Reiner János. — Polgári törvénykezési rendtartás. (Bíróságok, felek, eljárás, bizonyítás, birói határozatok.) Különös tekintettel a magyar polgári perrendtartás törvényjavaslatára. Pap József dr. — Telekkönyvi és örökösödési eljárás. Csillag Gyula dr. — Gyakorlati feladványok a perenkivüíi eljárásból. Ugyanazon tanár. — A tőzsde-ügyletekről. Neumann Ármin dr. — Egyházjog. Mclichár Kálmán dr. — Magyar közjog. Polner Ödön dr. — Magyarország közjoga. (Általános tanok, terület, nép.) Ferdinandy Géza dr. — Statisztika elmélete. Szeless József dr. — Magyarország statisztikája. Etobránszky Péter dr. — Törvényszéki orvostan. Csatáry Lajos dr. — Közgazdaságtan. (A gazdasági élet általános jelenségei és törvényei.) Kovács Gyula dr. — Valutarendezés. Ugyanazon tanár. — A közszolgálat joga. Jászi Viktor dr. — Válogatott helyek a magyar pénzügyi jogból. Exner Kornél dr. — Társadalmi politika. Somogyi Manó dr. — Magyar közigazgatási jog. Fényi József dr. — Magyar büntetőjog. — (Általános rész.) Doleschall Alfréd dr. — Európai jogtörténet. Illés József dr. — Á büntetőjog és a tízparancsolat. (Folytatás, a főbb büntetőjogi normák ethikai háttere.) Vámbéry Rusztem dr. — A magyar büntetőtörvénykönyv története. Ugyanazon tanár. — Pénz és hitelviszonyok ismertetése elméleti és történeti szempontból. Jankovich Béla dr. — Agrárpolitika. Fellner Frigyes dr. — Társadalmi fejlődés. Tegze Gyula dr. — Az államhatalom. (Királyság, országgyűlés.) Horváth János dr. —Had-, kül-és pénzügy 1848-tól máig. Ugyanazon tanár. — Birói hatalom s az igazságszolgáltatás a magyar közjogban. Ugyanazon tanár. — A kötelmekről általában a római és a pandekta-jogban. Páz?nány Zoltán dr. — Pénzügytan. Hegedűs Lóránt dr. — A képviseleti rendszer elmélete. Haendel Vilmos dr. — A nemzetközi szerződésekről. Lers Vilmos dr. — Vasúti jog. Bawngarten Nándor dr, — Biztosítási jog. Ugyanazon tanár. — Államszámviteltan. Wallon Dezső dr. Ex-lex alatt illetékekre vonatkozó fizetési meghagyásokat kézbesíteni nem lehet. A közigazgatási bíróság egyik tanácsa ujabban dr. M. K. d—i ügyvéd panasza folytán az ex lex alatt ennek kézbesített fizetési meghagyásokat hatályon kivül helyezte. Az 1904. évi 17,144. sz. alatt hozott erre vonatkozó határozat indokolása a következő: A fizetési meghagyások hatályon kivül voltak helyezendők, • mert azok az 1903. év augusztus 31-én, illetve szeptember 3-án, tehát oly időben kézbesítettek, amidőn a költségvetés törvény vagy azt pótló felhatalmazási (indemnity) törvény meghozva nem volt, már pedig az 1867. év X. t.-c. értelmében költségvetési vagy ezt pótló felhatalmazási törvény hiányában illetéket kivetni nem lehet. Minthogy pedig a fizetési meghagyás kézbesítése az illeték kivetésének alapját képezi, a panasznak, mely a fizetési meghagyás kézbesitése ellen irányul, helyet kellett adni. Ezt az Ítéletet a d—i kir. pénzügyigazgatóság a pénzügyminisztériumhoz felterjesztvén, ez a f. é. 35,651. szám alatt a következő rendelettel válaszolt: M. K. dr. d — i lakos illetékügyi iratait azzal küldöm vissza a kir. pénzügyigazgatósághoz, hogy bár a fizetési meghagyásoknak a költségvetési törvényen kivüli állapot tartama alatt való kiadása az innen kiadott rendelettel eltiltva nem lett, mégis, miután a közigazgatási bíróság csatolt ítéletében azt az álláspontot foglalta el, hogy a fizetési meghagyások a jelzett időtartam alatt jogszerűen ki nem adhatók, azoknak kiadását a költségvetésen kivüli állapot megszűntéig továbbra is tartsa függőben. — Ezt ajánljuk társaságaink figyelmébe, mert illeték és egyéb hiányokból kifolyólag ugyancsak zaklatják most is az intézeteket. Amos József pozsonyi kir. közjegyzőjelölt (pozsonyi-országút 71. sz.) irodai alkalmazást keres. Dr. Bárdió György kaposvári kir. közjegyző f. évi november l-re állandó helyettest keres. Ajánlatok egyenesen hozzá intézendők. Dr. Roskoványi Lajos ügyvédjelölt Karcagon, teljes gyakorlattal, beszél németül és tótul, vidéki irodában alkalmazást keres. Ki tudna ügyvédnek letelepedésre alkalmas helyet ajánlani ? Ajánlatok «Hálás 23» jeligével a kiadóhivatalba kéretnek. Vidéken több éven át önállóan működő ügyvéd közjegyzői irodába helyettesnek vagy nagyobb ügyvédi irodába irodavezetőnek ajánlkozik. Cime a kiadóhivatalban. Kir. közjegyzőhelyettes, önálló, gyakorlott, német és tót nyelvjogositványnyal, alkalmazást találhat a homonnai kir közjegyzőnél. (Esetleg évente pár hónapra mint kisegítő.) PMAAS ««ZVt»*TÁJM»eA'o NYOMDÁJA 8ÜO*PE8TEN. A szerkesztésért felelősek: Révai Lajos dr. Stiller Mór dr. V., Kálmán-utca 16. V., Rudolf-rakpart 6.