A Jog, 1905 (24. évfolyam, 1-53. szám)

1905 / 39. szám - A Halmai-eset - Az 1905. évi április 14-iki dán törvény a fiatal bűnösök és az erkölcstelen (vicieux) vagy erkölcsileg elhanyagolt gyermekek neveléséről. [1. r.]

A J OG Annak dacára tehát, hogy ügyfelem, egy rosszakaratú felperes részére : 200 kor. kártérítés helyett csak : 39 kor. 18 f. fizetésére köteleztetett, mégis fizetnie kell a rengeteg perköltséget, az itélet szerint az 1893: XVIII. t.-c. 108. £-a alapján, holott a 110. §. imperative rendeli, hogy ilyen esetben, a perköltségek kölcsönösen megszüntetendők s fizetnie kell a felebbezésnek még rengetegebb költségét, holott mindkét fél felebbezett s míg a felperes felebbezése egyáltalán nem vezetett semmi eredményre, az alperes felebbezése, a marasztalási összegből: 10 kor. leütését eredményezte; másrészről pedig a költséges birói becslést felperes kérte és bár nem ért el semmi eredményt, ennek költségeit mégis ügyfelem fizeti. Ily körülmények közt, méltán ámult el a felperesi képviselő, midőn a felebbezési bíróság azon ítéletet hirdette ki, hogy bár az alperes felebbezése némi eredményre vezetett is, mégis ez köteles 99 K. 50 f felebbezési költséget fizetni azon felperesnek, kinek felebbezése semmi eredményre nem vezetett s megismételtetni kérte az itélet ide vonatkozó részének kihirdetését, mert nem hitt saját füleinek. S kíváncsi rá valaki, mivel van ezen ítéleti rendelkezés indokolva?! az 1893: XVIII. t.-c. 168. §-ára való egyszerű utalással. * Lehet, hogy folytatom ez ismertetést, ha nem. sok reményem van is ahhoz, hogy az illetékes körök figyelmét vele felhívjam. De lármáznunk kell, mert nem az ügyvéd az okozója a perek keservének, hanem az olyan igazságszolgáltatás, amelyben minden van, csak igazság nincs, de amelynek ódiuma mégis az ügyvédre hárul, s f. évi ápril 29-én is egy áldozatot vitt közülünk: Szűcs Sándor dr. mezőtúri kartársunk személyében, aki szintén az igazságtalan ítélkezésnek lett szánandó áldozata, — mert a fél rajta töltötte bosszúját s agyonlőtte. Örök igazság marad, hogy «fiat iustitia, pereat mundus». De aztán az ítélkezés lényegében legyen alapos és igazságos s ne csak a szemnek és fülnek legyen tetszetős. Ennek pedig mellőzhetlen előfeltétele, hogy a szóbeli felebbezési tárgyalás, a valóságban is feleljen meg eszményének s ne csak egy ember sejtse valamennyire az ügy vitás kérdését, de alaposan ismerje meg azt az ítélkező tanácsnak minden egyes tagja. Belföld. \/ A Halmai-eset. A budapesti ügyvédi kamara tagjai, Halmai Elemérnek letartóztatásából eredő és az ő sérelmével együtt az egész ügyvédi karnak sérelme miatt mozgalmat indítottak és 400 aláírással ellátott beadványnyal fordultak orvoslásért a kamara elnökéhez, rendkívüli közgyűlés egybehivását kérelmezve. F. hó 18-án eló'készitő értekezletre gyűltek össze a mozgalom megindítói. A budapesti ügyvédi kamara tanácskozó termében több mint 200 ügyvéd jelent meg. Baracs Marcel dr., kamarai ügyész előadása után, Vázsonyi Vilmos dr. gyújtó hatású beszédére elfogadták a következő határozati javaslatot: Á budapesti ügyvédi kamara tagjainak értekezlete megbonthatatlan és teljes szolidaritást vállal a közszabadság védelmében és felháborodásának egész erejével tiltakozik a budapesti államrendőrség erőszakoskodásai ellen. Megdöbbenéssel figyeljük már régebb idő óta, hogy az államrendőrség nem ragaszkodik a jog változatlan parancsaihoz, hanem a politikai érdek muló szempontjai szerint intéz támadásokat szabad polgárok oly törvényes jogai ellen is, amelyeket semmi politikai érdekért támadni nem szabad. Most pedig Rudnay Béla főkapitány és Bérezi Béla rendőrtanácsos arra vetemedtek, hogy gyanús besúgás alapján felségsértésre való szövetkezés koholt vádja miatt nyomozatot indítottak Halmai Elemér dr. védő ellen ; őt letartóztatták és nála házkutatást tartottak. Az ügyészség már meghozott beszüntető határozata kétségtelenné teszi, hogy jogi tudatlanságot színlelve, két rendőrtisztviselő vakmerő merényletet követett el az ügyvédi függetlenség és a védelemnek szabadsága ellen. Kijelentjük tehát, hogy Rudnay Béla és Bérezi Béla hivatalban maradását a közbiztonság súlyos sérelmének tartjuk ; kérjük ennélfogva, hogy a kamara elnöke a rendkívüli közgyűlést haladéktalanul hivja össze, amely kamara közgyűlésének kötelessége lesz, hogy e közveszély elhárításának módjait jelölje me . Mi pedig addig is kijelentjük készségünket, hogy eskünkhöz hiven, törhetetlenül és elszántan őrt állunk alkotmányunk mellett, minden erőszakkal és jogtalansággal szemben. A budapesti ügyvédi kamara választmánya f. hó l!)-én a következő határozatot hozta : A választmány megbotránkozással vett tudomást ama súlyos sérelemről, amelyet a nyomozó rendőrhatóság, védőügyvédnek törvényellenes letartóztatása és nála tartott házkutatás által a közszabadságon és a védő jogán és függetlenségén elkövetett. Helyesli a választmány, hogy a sérelmet szenvedett kartárs a maga védői jogát az ügyvédi kamara oltalma alá helyezte. Követeli e durva jogsértés példás megtorlását. A kar szolidaritásának ünnepélyes megnyilatkozása céljából október 2-án délutáni hat órájára rendkívüli közgyűlést hiv össze. A Budapesti Ügyvédi Kör választmánya f. hó 21-én esti 7 órakor rendkívüli választmányi ülést tartott a kör nyári helyiségében. A választmányi ülésnek — melyen Szohner Lajos elnökölt, előadó pedig Mihalavics Béla dr. volt — egyetlen tárgya volt: A rendőrhatóság támadása az egyéni és a jogvédelem szabadsága ellen. A Halmai-eset ismertetése után a választmány a következő határozatot hozta: A budapesti ügyvédi kör válaszmányát mélyen felháborította a budapesti m. kir. államrendőrségnek azon eljárása, hogy az egyéni szabadság és a jogvédelem részére törvény által adott biztosítékok selyos megsértésével, büntetendő cselekmény tényálladékának teljes hiánya dacára a védőt letartóztatta. Megelégedéssel veszi tudomásul, hogy az ügyvédi kamara yálasztmánya, mint az ügyvédi testület hivatalos képviselete a sérelem megtorlása tárgyában intézkedik és a kar szolidaritásának knnepélyes megnyilatkozása céljából rendkivüli közgyűlést hivott egybe. Egyszersmind elhatározza az ügyvédi kör választmánya, hogy átiratot intéz az ország összes ügyvédi kamaráihoz és ügyvéd-egyesületeihez, hatonló eljárás követése céljából. Külföld. Az 1905. évi április 14-iki dán törvény a fiatal bűnösök és az erkölcstelen (vicieux) vagy erkölcsileg elhanyagolt gyermekek neveléséről. — A Bulletin de la commission penitentiaire international 2-dik füzete Goos Károly dr. nyug. miniszter tollából közli a fenti törvény szövegét, melyet elég fontosnak véljük arra, hogy azt egész terjedelmében közöljük. I fejezet. Személyek, melyekre a törvény alkalmazható. 1. §. A jelen törvény által engedélyezett nevelési és javítási eszközök, a célba vett személyek jólétével megegyező mértékben alkalmazhatók : a) 18 éven aluli fiatalemberekre, akik egy kora előtti (précoce) perversitást vagy erkölcsi elhanyagolást (abandon) (I. 9. §.) tanúsító büncselekedetet követtek el; épp ugy kiskorúak ellen, kik hason bűncselekmények elkövetői, melyekért korukra való tekintettel reájuk semmiféle büntetés ki nem mondható, b) 15 éven aluli gyerekekre, kik annélkül, hogy egy idősebbekre nézve büntethetőnek itélt cselekedetet elkövettek volna, mégis erkölcsteleneknek ismertetnek vagy kitéve vannak, hogy azzá váljanak a teljes elhanyagoltságuknál fogva, a szülők vagy más nevelőik rossz példája, illetve az azokra nézve fenálló nehézségek folytán, hogy e gyermekeket nevelhessék vagy elegendőképpen ellenőrizzék. Különleges esetekben, vagy általában a szülők vagy a gyám kívánatára e szabály a 15 —18 éves fiatal emberekre is alkalmazható, ha meg van állapítva, hogy azok, lassúbb vagy nem elegendő szellemi fejlődésük folytán, nem érték el a rendes, koruknak megfelelő érettségüket, c) A 15 éven aluli gyermekekre, kiket szüleik vagy nevelőik rossz bánásmódban részesítenek és kiknek egészsége és rendes testi fejlődésük ez által súlyosan veszélyeztetnék. 2. §. Az iskolának szabálytalan látogatása a gyermek hibája folytán, a terhére róható idült lustaság és az iskolában tapasztalt rosz viselkedése oly okok, melyek a sikertelen megintések után megengedhetővé teszik a kötelező iskolalátogatásnak alávetett gyermekeknek 6 hónapig terjedhető időre a családon kivül való elhelyezését és azoknak egy fegyelmi iskolában (école de disciplin) való internálását, ha az ilyen létezik. II. fejezet. Gyámsági tanács és felső gyámhatéság. 3. §. A falusi községekben, épugy mint a vidéki 10,000 lakónál kisebb létszámú városokban és helységekben minden község által egy 5 tagból álló gyámsági tanács lesz kirendelve és pedig 1. egy a községi elöljáróság által saját kebeléből választott tag, akinek működési tartama összeesik a községi tisztjének tartamával. 2. A lelkész, vagy ha többen vannak, az, a kit erre a felebbvaló lelkész kijelöl. 3. A község tanítói karának egy tagja (tanitó vagy tanitóné); ideértve nemcsak az állandó személyzetet, hanem az állam által elismert iskolákban, vizsgára elő nem készítő tanítók testüleletét — megválasztva rnaga e személyzet által. 4) Mindkét nemből választható 2 a községben lakó egyén, megválasztva a községi elöljáróság által az aránylagos képviselet (representation proportionelle) rendszere alapján. A 2—4. alatti választások tartama 0 év, a választásokat követő január 1-től számítva. Az igazságügyminiszter — a községi elöljáróság előterjesztése alapján, egy nagyközséget több gyámtanácsi körre feloszthatja. A tanács maga választja elnökét és alelnökét. 4. §. Kopenhágában és a vidéki 10,000 és azon felüli lakosságú városokban és helységekben annyi gyámtanács lesz kinevezve, a hányat az igazságügyminiszter jónak lát. E tanácsok állanak: 1) Egy elnökből, akit az igazságügyminiszter kinevez. Ez a birói tisztet vagy most gyakorolja vagy előzően gyakorolta vagy legalább azon minősítéssel bírjon, hogy e tisztségre kinevezhető legyen (remplir les conditions d'éligibilité requises pour ces fonctions).