A Jog, 1905 (24. évfolyam, 1-53. szám)

1905 / 38. szám - A nemzetközi börtönügyi kongresszus jelentése. [3. r.]

26H A JOG visálni, legtöbbször azzá csak gyakorlat által válik és a tapasztalat azt igazolja, hogy a legjobb verdiktek oly juryböl származnak, mely már gyakran közreműködött esküdtekből van összeállítva. A sok zátony, amelynek a kezdő esküdt van kitéve, eltűnik a gyakrabban a bűnügyben való ítélkezésre berendeltre nézve. Annélkül, hogy a hivatásos biró routinját megszerezné és annélkül, hogy ezen hivatásos routinnal kapcsolatos hibákba beleesnék, ellentállani tud az elragadtatásnak és azon befolyásoknak, melyeknek az első izben ítélkező jurytag oly könnyen ki van téve egy ügyes vádbeszéd hallatára. Ebből joggal következtethető, hogy az esküdtbiráskodásra képesittettek listájának redukciója a júryt lényegesen javítaná; mert az esküdteket gyakrabban szólítaná a juryben való közreműködésre és ez a szükséges tapasztalat megszerzését vonná maga után. E tapasztalat már gyakorlatilag is Neuchatel kantonban megszereztetett, hol a büntető eljárásnak 1903-ban történt rcvisiója óta az esküdtek száma a felére leszállittatott. Az intézkedés kitűnően bevált és senki sem gondol többé az előzően történtékre. Ezen eszközzel egy más bajon is lehet némileg segíteni: a jury befolyásolásán a sajtó által, mely a bűnügyben egy sensatiós eseményt lát és sokszor illetéktelenül és nem éppen részrehajlatlanul hangulatot kelt még a főtárgyalás előtt. A büntető eljárás nem tud itt remediumot találni ; de bizonyos, hogy a már többször közreműködött esküdt jobban lesz ezen befolyás ellen vértezve, mint a kezdő. Szemére vetették az ekkép szűkebbre szabott jurynek, hogy az összeállításánál fogva a népességnek csak bizonyos osztályait képviseli, és a kasztszellemnek oly visszatükrözése volna, mely egy jó igazságszolgáltatással összeférhetetlen. Odáig mentek, hogy az esküdti minőségét minden polgárra ruházandónak javasolták, aki szavazati joggal bir. Haván egy ország, amelyben a demokratia a szélsőségig van keresztülvive, ugy az bizonyára Svájc ; itt minden úgyszólván a nép által történik. És mégis az imént emiitett revisió arra vall, hogy felismerték a csökkentés szükségét, nemhogy szaporították volna az esküdtek számát. Kétségtelenül felette kívánatos, hogy a népesség különböző osztályai szolgáltassák az esküdteket ; de nem lehet szó arról, hogy itt a különféle elemek mathematikai képviselete fennforogjon. Ellenkezőleg mindenáron; elkerülendő, hogy az esküdt magát egy párt, vagy osztály képviselőjének tekintse, hogy más iránt is érdeklődjék, mint őrének lenni a jó igazságszolgáltatásnak. A problémának megoldása azon ; közegek gondos kiválasztásában rejlik, akik az esküdtek niveauját előkészítik vagy megállapítják. Neuchatelben, ahol a nép választja a juryt, ez a lista minden collegiumban egy bizottság által lesz előkészítve, mely áll a békebiró és ülnökeiből, a képviselők és polgármesterekbe. "Bzen bizottság már 30 év óta működik és munkálata, mely a választók által hitelesíttetett, eddig semmiféle panaszra nem adqtLükot Közli-jrf^Sífr, (Vége következik.) /V' Vegyesek. A börtönügyi kongresszus rendezése. Mult számunkban meg emlékeztünk már azon botrányos mellőzésről, melyben a szaksajtó és benne a szakszerű szaktudósitás a kongresszus alkalmával részesittetett. A magunk részéről ezen kicsinyes és csupán a rendezőséget megbélyegző csiny felett napirendre tértünk volna, de ujabban még nagyobb tapintatlanságokról értesülünk, melyek most már jogossá teszik a feltevést, hogy a rendezők előre megfontolt szándékkal cselekedtek, tudva éltek vissza a reájuk bizott hatalommal és készakarva tartották távol a szakértő közönséget. Józan eszű ember ugyan azt gondolná, hogy ajogászkongresszus első sorban jogászok számára lesz egybehiva ; hogy az igazságügyi kormányzat, költséget és fáradságot nem kiméivé, csakis azért látja szívesen vendégeiül a külföldi jogászvilág koriphaeusait, hogy saját, a gyakorlati élet terén működő kiváló büntető szakemberei a tanácskozásokban részt vehessenek és az ott nyert bő anyagot a gyakorlati életben gyümölcsöztethessék. A kongresszus rendezői azonban jóval magasabb nivóju elmék. Szerintük a kongresszuson kívülük és saját klikkjükön kivül senki másnak nincs keresni valója, — legkevésbbé pedig a kriminálistáknak, akik itt náluknál talán jobban tudnának érvényesülni. Eődolog a reklám — ehhez pedig a rendező urak kitűnően értenek ! Ezért adtak oly bőkezűen a napilapok tudósítóinak az ünnepélyekre is érvényes meghívókat. (Ezek szerepléséről és viselt dolgairól pedig Tóth Béla a Pesti Hirlap szept. 9-iki Esti levelében érdekes és épületes dolgokat közöl.) Ellenben teljesen ignorálták a fővárosi bírói és ügyészi szakköröket. Sem a koronaügyészség, sem a főügyészség, sem a bpesti és pestvidéki ügyészségek, és éppoly kevéssé a bpesti büntető tszék és jbiróság (a Kúria- és Tábláról nincsenek e részben informátióink, de nincs okunk feltételezni, hogy itt kivételt tettek volna) — nem kaptak meghívót a kongresszus tanácskozásain való megjelenésre és részvételre. A dolog komikumát még emeli, hogy ugy Székely koronaügyész, mint Pongrácz főügyész a tagsági dijat lerótták és evvel komoly szándékukat nyilvánították, hogy a tanácskozásban résztvenni óhajtanak, — ennek dacára azonban semmiféle értesítést nem kaptak. Jogászkongresszus jogászok nélkül és azok boykottálása mellett büntetőjogi és börtönügyi viták az erre leghivatottabb, a gyakorlati életben működő kriminálisták nélkül — ez tehát a rendező bizottságnak legújabb, méltán az ország határain tul is feltűnést keltő, mert speciálisan magyar — találmánya! ; Hallgatni az ily közmegbotránkozást keltó visszaélésekkel szemben bűn volna. Ezen urak - ugy látszik — a magyar szaktudomány képviseletét a külfölddel szemben a maguk és klikkjük részére kibérelték és maguk mellett más isteneket nem tűrnek ! Hogy e nagy munka mellett oly csekélységekről, mint a rend fentartása és a megjelent vendégek útbaigazításáról nem gondoskodhattak, — ez csak kézenfekvő ! Így panaszolta nekünk egy vidéki tagja a kongresszusnak, hogy a IFlassics-íéle felolvasás az Akadémia nagytermébe volt hirdetve, később azonban a parlament üléstermében lett megtartva. Erről a fontos körülményről azonban megfeledkeztek a kongresszus tagjait értesíteni, kik nagy számmal jelentek meg az Akadémiánál, hogy ott bosszankodásukra zárt ajtót és egy semmi felvilágosítással nem szolgálható kapust találjanak. Rendezőnek ott persze nyoma sem volt. Épp oly pórul jártak többen, akik a rákospalotai javítóintézet megszemlélése végett a pályaudvaron megjelenve, keresték a véleményük szerint rendelkezésre bocsátott külcn vonatot. Sem erre, sem a rendezők egyikére sem akadtak, ki őket útbaigazította volna. — Hogy a különféle buffetben a tulajdonképpeni vendégek — hölgyek és urak - - már csak üres tálakat találtak, a budapestiek hősies rohama után, - ez is egy pesti specialitás. Bőven kárpótolva voltak a rendező urak e kis fatalitásokért a jóllakott napi sajtó képviselőinek hozsánna-kiáltásai által. És mindezek után egész komolyan kérdezzük: minek nekünk kongresszusok? Kinek érdekében és javára lesznek azok megtartva ? Ki húzzon azok tanácskozásaiból gyakorlati hasznot? Néhány strébernek becsvágya és gomblyukfájdalmai az ily költséges luxuscikkek beszerzését még sem szükségessé, sem kívánatossá nem teszik. A magyar igazságügyi kormány ezúttal kitett magáért. Egy nagy, két kötetü, magyar nyelvű munkában számol be a tudós - - de a magyarból kukkot sem értő — világnak a magyar börtönügyről és az országos letartóztatási intézetekről. Azok pedig, akik e munkának némi hasznát vehették volna, — a jogi szaklapok — azt eddigelé éppenséggel nem kapták meg. De, pardon - kivételt mégis tettek: a Jogt. Közlöny már mult heti számában volt azon kedvező helyzetben, e közérdekű munkából mutatványokat közölhetni. A pajtáskodás és protekció bacillusai az egész kongresszus alatt oly bőségesen tenyésztek, hogy az ily kisebb visszaéléseken megütközni sem tudunk. Az eddigi bő tapasztalatok alapján talán egy kis kátét is lehetne szerkeszteni a magyar kongresszusok rendezői részérc, mely jövőre útmutatást adna nekik a tapintatlanságok még gvorsabb és sikeresebb elkövetésére. r. I. A pozsonyi kir. jogakadémia évkönyve beszámol az 1904 —1905 (121 dik) iskolaévről. A tanári karnak egyik tagja: Vutkovich Sándor dr. jogakad. tanári működésének 30-dik évében elhunyt ; kívüle még Ekmayer Ágost dr. nyug. akad. igazgató elhunytát is gyászolja az akadémia. A tanári testület tagjai: 1. Fésűs György dr. igazg. (magyar és európai jogtörténet és egyházjog ny. r. t.). 2. ifj- Vutkovich Sándor dr. (jog és államtud. bevezetés, alkotmány és kormányzati politika, magyar közjog és európai nemzetközi jog ny. r. t ). 3. Mandello Gyula dr. (nemzetgazdaság, pénzügytan, pénzügyi jog ny. r. t.). 4. Falcsik Dezső dr. (váltó és kereskedelmi jog, peres és perenkivüli eljárás ny. r. t.) 5. Oberschall Pál dr. (jogbölcsészei és büntetőjog ny. r. L). 6. Kováts Ferenc dr. (magyar közigazg. jog és magyar állam statistikája ny. r. t). 7. Pázmány Zoltán dr. (római jog ny. r. t). 8. Katona Mór dr. (magyar magánjog és osztrák magánjog ny. rendk. t). Előadók: Fischer Jakab dr. állami kórházi főorvos (tszéki elmekórtan); Zsigárdy Aladár dr. tszéki és fogházorvos (tszéki orvostan); Pávai-Vajna Gábor dr. (közigazgatási egészségtan). Bölcsészeti tanfolya?n : Vutkmch Sándor dr. f (a bölcsészet h. tanára); Ortvay Tivadar dr. (egyetemes és magyar történelem ny. r. t.); Wertheimer Ede dr. (egyetemes történelem ny. r. t). — A joghallgatók száma volt az első évi jogi tanfolyamban 99; a másodikban 111; a 3-ikban 64; a 4-ikben 58. Vizsgálatra jelentkezett; az I. alapvizsgára 124, ebből képesittetett 70; a II. alapvizsgára 137, ebből képesittetett 99; államtudományi államvizsgára 31, ebből képesittetett 23; jogtud. államvizsgára 21, ebből képesittetett 13; összesen tehát jelentkezett 313 és ebből képesittetett 211. Származásra nézve volt 299 hallgató közül 292 magyar, 4 osztrák, 3 külföldi; nemzetiségre nézve 279 magyar, 6 német, 3 román, 4 tót, 6 szerb és 1 olasz; vallásra nézve 186 róm. kath., 2 gör. kath., 9 gör kel 44 ág. hitv 15 ev. ref., 43 izraelita. Az akadémia könyvtára áll 22,466 kötetből 112 065 K. értékben. - A jogászsegélyző egyesület m.é. bevétele volt 4,389 K. 20 fill., kiadása 3,549 K P> fill ebből segélyezésre 2,475 K. Alaptőkéje 51,410 K. Tagjainak száma 168 rendes, 30 pártoló es 75 alapító tag. Könyvtára 305 kötetet foglal magában. A szerkesztésért felelősek : Révai Lajos dr. stiller Mór dr. V., Kálmán-utca Ifl. V., Rudoit-rakpart i