A Jog, 1905 (24. évfolyam, 1-53. szám)

1905 / 38. szám - A nemzetközi börtönügyi kongresszus jelentése. [3. r.]

267 szó, csak a végeredmény jöhet számba, mely az, hogy a telekkönyvi hatóság adhat-e előjegyzést vagy sem ? Igaz, hogy felperes nem kért a polgári bíróságnál biztosítási végrehajtást, hanem egyenesen a telekkönyvi hatósághoz fordult előjegyzési kérelmével. De a telekkönyvi hatóság sem adhat egyszerű kérvényre többet, mint a polgári bíróság. Ha ez a biztosítási végrehajtást el nem rendelheti, akkor a telekkönyvi előjegyzés esete fenn nem foroghat. Az 1868:1.IV. t.-c. 257. S-a szerint, a per bírája előtt kötött egyezség ítélet erejével bír. Nyilván e §.-t tartotta szem előtt a kir. tábla, mikor az előjegyzésnek helyt adott. De ezen kívül hivatkozik a végr. törvény 1. d) pontjára is, mely kimondja, hogy mi képez végrehajtható közokiratot. Házasságon kivül született gyermek tartása iránt indított perben létrejött egyezség alapján, a még le nem járt havi részletekre még veszély esetén sem lehet előjegyzést adni, mert az egyesség mint a biztosítási végrehajtás alapja a végrehajtási törv. 223. és 224. §§-ban nincs emlitve. A végrehajtási törv. 1. §.-ára való hivatkozás e helyen nem talál, mert ezen !<• a kielégítési és nem a biztosítási végrehatásról, rendelkezik. Teljesen osztom ázt a véleményt, mit Imling fentebb hivatkozón müvében kifejt, hogy «a bíróság előtt kötött egyezség, végrehajthatóságára nézve oly marasztaló ítélethez hasonlít, mely ellen a végrehajtásra'halasztó hatálylyal bíró felebbezés nem használható ; ily ítélet alapján pedig a teljesítési határidő bekövetkezte előtt telebbezés beadásának dacára, a 224. §. biztosítási végrehajtást nem enged». Hamar Gyula, szakolcai járásbiró. Irodalom. A nemzetközi börtönügyi kongresszus jelentése. X (Folytatás.)* A korona bíráinak kollégiuma (hoszországban jogászokból áll, kik a büntető jogot és eljárást az egyetemeken 2 éven át tanulják. Mielőtt esküdtszéki tszékek elnöki állásába jutnának (azaz mielőtt a kerületi tszék elnökének helyetteseivé kineveztetnének), a jogászok az egyetemről távoztukkor kisebb állásokra ki lesznek nevezve és fokonkint előléptettetnek, különféle tisztségek betöltése után. Törvényszéki bírói állásba jutván, ott rendesen több éven át maradnak a büntető vagy polgári osztályban. Eme fokozatos előléptetési rendszer lehetővé teszi, hogy elméleti képzettségüket nagy gyakorlati tapasztalatokkal kibővítsék. Elvitázhatlan az orosz birák függetlensége a vádhatósággal és más hatóságokkal szemben. A minister bírói állásra nem nevez ki senkit megszabott időrevagy ideiglenesen és igy a birák hosszú éveken át maradhatnak elnökei az esküdtbiróságnak, majdnem előléptetés nélkül, de viszont részrehajlatlanságuk hírének örvendenek. A vád viszketege nem bántja őket, inkább a felmentés felé hajlanak, hacsak a bűnösség nincsen kétségbevonhatlan módon beigazolva. A francia elnökök diseretionair hatalmáról itt persze szó sem lehet. Az esküdtek kollégiuma, mely a népesség igen tág köréből toborozva lesz, a^örvény által a törvényszék mellé még kedvezőbb feltételek mellett helyezve van, mint Ausztriában. A bűnvádi eljárás az esküdteknek biztosítja a jogot a nyomozásban a birákéhoz hasonló feltételek mellett résztvehetni; jogukban áll a tanuk és szakértőkhöz kérdéseket intézhetni, a bűnjeleket megvizsgálni, felvilágosítást kérni minden előttük kétesnek látszó kérdésben; a jury elnökét szabadon választják és résztvehetnek az elébük terjesztendő kérdések kidolgozásában és formulázásában. Tanácskozásra való visszavonulásuk előtt meghallgatják az elnök resumé-ját, mely semmiféle utasítást nem tartalmaz a kérdés eldöntése tekintetében, csupán a tényeket részrehajlatlanul csoportosítja és megadja a szükséges felvilágosítást a különböző, a viták alatt felmerült jogi kérdések tárgyában : a bűntett természete, a bizonyitékok egyikének vagy másikának fontosságáról, a bűntett jogi természetét illetőleg, a bűnösség fokáról, stb. Érthető, hogy az orosz jury-nek ily szervezete, neki a rokonszenvet első sorban a birák részéről biztosítja és néki nagy népszerűséget szerez, ami viszont tevékenységének sikerére előnyös visszahatással van. Hivatásos jogászainkat sem a kasztszellem, sem a rendszeres scholasticismus szelleme nem vezérli és azért a jury intézményét rokonszenvvel fogadták és rokonszenvüket működésének 40 éve alatt fenn is tartották. Midőn körülbelül 10 év előtt egy bizottság egybehivatott a bűnvádi eljárás revisiója céljából, mely a legfőbb jogászi hivatalos előkelőségekből: a felebbviteli tszékek elnökeiből és főügyészeiből, összesen 20 személyből állott, akkor ezek közül 18 ugy vélekedett, hogy a jury tökéletesen működik. A két egyén közül, akik a jury ellen nyilatkoztak, az egyik sohasem dolgozott együtt a jury-vel. Maga az igazságügyminiszter is meleg beszédet mondott a jury mellett és működésének eredményeiről. Midőn ennek dacára a tervbe vett, de eddig meg nem valósított reformok szempontjából két, a juryre nézve nem kedvező cikk látott napvilágot (ezek egyikének szerzője a fentemlitett értekezleten is vett részt) •- akkor a petersburgi jogászegylet, mely tagjai közzé a legkiválóbb elméleti és gyakorlati * Előző közlemény a .'!7-ik számban. jogászokat számítja, a moszkvai jogászegylettel karöltve egy ünnepélyes ülést tartott, hogy meghallgassa Arsenieff C. C. ismert, az elméleti és gyakorlati téren egyaránt kiváló jogásznak felolvasását a jury intézménye tárgyában. Az ezt követő vitában egyhangúlag lett kifejezve a jury iránti rokonszenv és rosszalás a gyülekezet két, — a jury iránt ellenséges indulatú tagja ellen, kik a fentemiitettekkel azonosak voltak. Míg Németországban a hármas beosztás óta (büntettek, vétségek és kihágások) 466,338 bűntett és vétség közül csak 0,100 került a jury ítélkezése alá; Olaszországban 1900-ban • ;t 4,492 bűntett közül 4,843; Franciaországban U,01-ben 218,057 bűnügyből 2,283 — addig Oroszországban 19UO-ban a jury 211,803 verdiket mondott 33,605 a törvényszékek által jury közbejötte nélkül elbírált ügygyei szemben. Ily tág hatásköre a jurynek, annak 40 éves fennállása óta, legjobban tanúskodik tevékenységének üdvös volta melleit. Szerző nem dicsekvésből hozza fel mindezeket, hanem annak beigazolása végett, hogy a jury kérdése nem általánosítható. Állandó szervezet mellett és a különleges helyi feltételekhez való alkalmazkodással a bűnvádi eljárásnak a jury elveivel való összeegyeztetésével, — működése mindenütt kifogástalan lesz. Ha oly nagy állam, mint amilyen Magyarország, annyira fejlődött politikai szervezettel, — a kérdésnek érett megfontolása után --- a juryt behozta, akkor nem kell más példák után futnunk. Ezen tény a legjobb felelet azon véleményre, hogy a jury elve túlhaladottnak és az igazsá szolgáitatás aktív eszméjével meg nem egyezőnek tekintendő volna. (Ha szerző esküdtszékeinknek csodabogárszámba menő számos verdiktjét és az ezek szülte jogbizonytalanságot ismerné, akkor talán nem jutna ily apodiktikus konklusióhoz.) Nem : ezen elv magát nem élte tul; ha a börtönbüntetés alkalmazása körül nyert tapasztalatok, melyek azt a meggyőződést keltik, hogy annak hatása a bűn elleni küzdelemben nagyon is illusorius és ha az uj és felvilágosodott nézetek folytán, melyek a büntető megtorlás terén nyilvánulnak, — egy valóságos forradalom készül e téren, — akkor végzetes hiba volna ebben a stádiumban az esküdtbiróságok szervezetét megrendíteni, melytökéletes és hosszú, keserves munkának szüleménye volt. Ezen okok folytán Goguel jelentése azt indítványozza, hogy tényleg az igazságügyi szervezetnek legtökéletesebb alakulatát a jury képviseli. A működésénél tapasztalható és különböző államokban eddig észlelt hibák, a helyi bűnvádi eljárás hiányos voltának rovására Írandók. Ezek pedig nem képezhetik egy nemzetközi kongresszus tanácskozásának tárgyát. * * Ugyanerről a kérdésről értekezik Borel Eugen dr. neuchateli jogtanár és volt főügyész a * Bulletin - ujabban érkezett 2-ik füzetében. A jury létezésének kérdése — úgymond - nem áll vita alatt; a kongresszus nincs hivatva ezen intézménynek sem helyeslésére sempedig elitélésérc, mely ma még tulbenso összefüggésben áll több ország hagyományaival és politikai intézményeivel. — semhogy hosszas vitát lehetne erről folytatni a bűntett megtorlásának szűkebb, úgyszólván technikai szempontjából. A feladat csak egy általános áttekintés elnyerése és a gyakorlati következtetések levonása lehet a különféle országokban a juryt illetőleg tett tapasztalatokból, melyek alkalmasaknak látszanak a büntető jogszolgáltatás ezen ágának javítására. Ebből a szempontból ismerteti szerző a svájci szövetség 25 kantonjának a juryre vonatkozó történetét. E kantonok mindenike teljes autonómiával bír a bírósági szervezet és a bűnvádi eljárás dolgában. 1. Genfben már a 18-ik század vége felé, a nagy francia forradalom behatása alatt behozatván, a jury Svájcban a liberális mozgalom programmjában szerepel, mely előzője és előkészítője volt az 1848-iki nemzeti krisisnek és az uj svájci szövetség alkotmányának Waadtban 1846-ban behozatván, hódit Freiburg, Neuchatel, Bern, Zürich, Thurgau, Aargau, Solothurn és Tessin kantonokban, majd Később behatol a szövetségi törvénykezésbe s a katonai büntetőjogszolgáltatásba. Később megállapodik és uj vívmányok helyébe, az utolsó 50 év óta érzékenyen visszafejlődik ; letűnik a katonai újból szervezett bűnvádi eljárásból, Wallis kanton hatályon kivül helyezi alkotmányának soha végre nem is hajtott szakaszát a jury behozatala tekintetében, W'aadt beszünteti a juryt a rendőri kihágások tekintetében, más kantonok fokonkint megnyirbálják a hatáskörét, végül Tessin azt szó nélkül eltünteti. Tévedés volna ebből azt a következtetést vonni, hogy Svájcban a jury végórája ütött volna. Azon kantonokban, ahol még fennáll, a nép ragaszkodik hozzá és ezt annyival is inkább teszi, mert a nyert tapasztalatok alapján sok tekintetben javíttatott. A svájci kantonok politikai mikroorganismusának parányisága és a közhatóságok functionálásnak relatív könnyűsége egyszerűsítik a törvényhozói munkát és könnyebben mint másutt lehetségesitik a bűnvádi eljárást és a szervezetet tárgyazó törvények részleges rcvisiójál. Az első szemrehányás, melylyel a juryt illetik, abban áll, hogy nem érti eléggé a dolgot, hogy befolyásoltatja magát és hogy nem viszi tökélyre az igazságszolgáltatás által reá bizott munkát : a felvilágosodott és szabad Ítélkezést. E tekintetben a juryről csak az áll, mint minden más intézményről, amennyit ér az ember, annyit ér a munkája. A jó esküdtet nem lehet impro-