A Jog, 1905 (24. évfolyam, 1-53. szám)

1905 / 3. szám - A törvényes képviselő felebbezési joga a büntető perben - Az elbirtoklás és a telekkönyvi elbirtoklás

A JOG 21 ingatlant elbirtokolja, még ha nem szerepelt is a telekkönyvben. Ez elbirtokláshoz e szerint a telekkönyvnek semmi köze. Következik ebből, hogy ide az optkönyv nem hat ki és igy visszaállított magyar jogunk alapján az ingatlanok elbirtoklásához 32 esztendő kívántatik. Természetes, hogy e visszonylatban a másik oldalon az elévülés ideje is 32 év. Ha azonban arról van szó, hogy a telekkönyvekben bejegyezve levő jogok mennyi idő alatt évülnek el, itt már az optk. által megállapított 30 év az irányadó, mert az Orsz. Ért. 156. §-ához képest ez az optkönyvnek oly határozatát képezi, mely ((valamely Leiekkönyvi jog elenyésztetésére alapul szolgáin Nyilvánvaló ezekből, hogy jogrendszerünk ügy a 3", mint a 32 éves elévülési, illetőleg elbirtoklási határidőt ismeri. Az úgynevezett «telekkönyvi elbirtoklás» kérdésében a Kúria 59/1875. sz. határozatában (Dtár r. f. XIII. 77.) kimondotta, hogy a 3 évi elbirtoklás csak jóhiszemű harmadik személyek javára szolgál, a budapesti ítélőtábla ezzel ellenkezően 51,21 í'1885. szám alatt (Dtár XVI. 300.) ugy határozott, hogy az a közvetlen szerző javára is szólna. Zliiisvky-Reiner Magyar Magánjogának 395. lapján (VIII. kiad.) a Kúria nézetét tartja helyesnek, Huf «Telekkönyvi rendtartásának» 132. lapján (II. kiad.) az ellenktző nézetet vallja. Szerintem de lege lata a 3 évi telekkönyvi elbirtoklás semmiképpen sem egyedül harmadik személyekre vonatkozik, hanem a közvetlen szerzőre is. Csak az döntendő el, vájjon az optkönyv érteiméber hogy áll a kérdés, mert az optkönyv itt nyilván irányadó jogunkban. Az optkönyv 1,460. §-a szerint az elbirtoklás kellékei 1, hogy valaki a dolgot vagy jogot valósággal birja, 2. hogy b'rtoka jogszerű, jóhiszemű és valódi legyen, 3 hogy a birtoklás a törvény által meghatározott idő alatt folytattassék. Az elbirtoklási idő általában 30 év, de az 1,467. §. értelmében, ha a fenti kellékeken kívül az ingatlan a birtoklónak nevére bekebelezve is van, akkor csak 3 év, szintúgy az idegen dologbeli jogokra nézve az 1,479. §. értelmében, Az optkönyv itt sehol sem szól harmadik személyekről. Nyilvánvaló tehát, hogy a közvetlen jogszerző, ha birtoklásához az általános kellékeken felül telekkönyvi bejegyzés is járul, az ingatlant 3 év alatt valósággal elbirtokolja, míg tekkönyvi_ bejegyzés nélkül -csak 32 év alatt birtokolná el. Az Orsz. Ért. szabályai az optkönwnek ezen rendelkezéseit kétségkívül fentai tották, de a telekk. rendtartás 149. §-a is egyenesen ezekre a rendelkezésekre hivatkozik, midőn a kereseti jog tartalmát a kitörlési perekben szabályozza. A kereseti jog elévülését harmadik személyek irányában a telekk. rdts. 150 § a ugyancsak 3 évben állapítja meg és ez értelemben beszélhetünk 3 évi telekkönyvi elbirtoklásról harmadik személyek irányában, mert harmadik személyek 3 év multán (a 947/1888. sz. ig. min. rendelet folytán rövidebb idő alatt) csakugyan elbirtokoltnak tekinthetik a bejegyzett jogot, sőt itt még az elbirtoklásnak általános kellékei (valóságos, jogszerű, jóhiszemű, valódi) sem szükségesek, csak az, hogy a jog a telekkönyvben bejegyezve legyen. Van tehát 3 évi telekkönyvi elbirtoklás, mely a közvetlen szerző javára szolgál, és az optkönyvön alapul és van szintén 3 évi ((telekkönyvi elbirtoklás)), mely a telekk. rdts. 150. S-ának alapján harmadik jóhiszemű szerzőkkel szemben a törlési keresetet hatálytalanná teszi. Belföld. A budapesti kir. ítélőtábla uj elnökének beiktatása a kir. ítélőtábla dísztermében folyt le. Frenreisz István tanácselnök nyitotta meg-, akinek indítványára Bubla Ferenc, Csiky József és Türk Sziláid táblabirákból álló küldöttség ment az uj elnökért. Cíathó Ferencet a terembeléptekor lelkes éljenzés fogadta. Ezután Hatvány László elnöki titkár felolvasta az esküformát, a melyet az uj elnök utána mondott. Az eskütétel után Frenreisz István tanácselnök meleg szavakban köszöntötte az új elnököt. Méltóságod — úgymond — fiatal korától kezdve mindig az igazságszolgáltatás terén működött s minden állásában kiváló tudásával és ítélőképességével a jogászi körök elismerését vívta ki, ugy hogy a közvélemény már mintegy praedestinálta erre a díszes állásra. Ezt a nézetet.'vallotta az igazságügyi kormány is, amely méltóságodat ajánlotta 6 felségének kinevezésre. Nem fog itt méltóságod uj jogkörben működni, hiszen 10 éven át végezte ugyanezeket a teendőket. Uj csak az a körülmény, hogy hazánk első Ítélőtábláját az ügyek nagy száma és fontossága különböztetik a többitől. Tekintettel arra, hogy ide tartoznak a fiumei ügyek és a besztercebányai törvényszék ügyei is, azt lehet mondani, hogy a budapesti tábla hatásköre kiterjed az Adriai tengertől a Kárpátokig. Nagy a teher, amely az elnök vállaira nehezedik, de meg van róla győzödye, hogy meg fog tudni birkózni vele. A maga és^ birótársai nevében kéri az elnök jóindulatát és rokonszenvét, ők viszont tehetségük szerint támogatni fogják munkájában. Ezután Pongrácz Jenő budapesti főügyész köszöntötte az uj elnököt. Igaz. hogy a főügyészség csak melléje van rendelve az Ítélőtáblának, ámde a munka közösségében részt kérnek az ünneplésből is. A maga és a főügyészség tagjainak nevében üdvözli az elnököt, s kéri rokonszenvét' és bizalmát. Az üdvözlésekre Csathó Ferenc a következő' beszédben válaszolt: Tekintetes kir. ítélőtábla! Ö cs. és kir. apostoli felségének legalázatosabb hódolattal fogadott rendelkezése következtében és az itt elhangzott esküm után, a budapesti kir. Ítélőtáblának immár törvényszerű, az azzal összekötött jogok gyakorlására hivatott és az azzal kapcsolatos kötelességek teljesítésére köteles elnöke vagyok. Mint ilyen, Isten nevében, O felsége legkegyelmesebb urunk iránt való legalázatosabb hódolattal, a magyar alkotmány iránt való odaadó hűséggel, a törvények és felebbvalóim iránti engedelmességgel, a kötelességérzet teljességével, szivemben a békével és felebaráti szeretettel, e diszes elnöki helvét ezennel elfoglalom. Tekintetes kir. Ítélőtábla! Tisztelt itélőbirótársaim ! Mindenekelőtt fogadják hálás köszönetemet a t. szónokuk részéről mindnyájuk nevében kifejezett üdvözlésükért. De különösen fogadják hálás köszönetemet a rokonszenv és bizalom azon megnyilatkozásáért, a melylyel belépésem óta megtisztelni méltóztattak. Mélyen meg vagyok e miatt hatva és ha meghatottságomban magamtartása kellő határán maradhatok, csak annak tulajdonítható, hogy a rokonszenvnek és bizalomnak én is teljességet hozom magammal. Elnöki tisztemben követendő irányelveimet a következőkben körvonalazom : Előbbi azonos alkalmazásom ideje óta az én elvi álláspontom nem változott. Nekünk, bíráknak, ténykedésünk alapjául itt vannak a törvények és törvényes rendeletek, melyekhez szorosan alkalmazkodnunk kell. Mégis a végrehajtás módja és mikéntje körül mutatkozik egy szabad terület, melyen belül az egyéni felfogás, egyéni akarat is érvényesülhet. Én erre nézve a lehető méltányosság, az odaadó türelem és humanismus alapján állok. A magyar biró függetlenségét egyik alaptörvényünk biztosítja, de törvényes követelmény az is, hogy ezen függetlenségnek ellenbiztositéka is legyen, hogy annál a független bírónál, aki polgártársai összes érdekei felett van hivatva dönteni, ezen érdekek megóva is legyenek Ezen ellenbiztositékot elsősorban a birónak jellemszilárdsága adja meg, amely kötelességének meggyőződése szeriqti teljesítésében sem kedvezésért, sem szenvedésért meg nem tántorodik. A második a biró tudása, mindig magasabb és magasabb tudásra törekvése, a harmadik azon buzgóság, amelylyel hivatása oltárán áldozik. Törvényhozásunk bölcsesége a bizonyítékok szabad mérlegelésének lehetőségét, sőt kötelezettségét törvénybe iktatta. A szabadon mérlegelő birónak módjában van megalkotni meggyőződését, mely az ő lelkiismereti felfogása szerint az igazság felderítésére vezet. Az a független, jellemszilárd, tudós és buzgó magyar biró, aki a bizonyítékok szabad mérlegelését s e közben a hazai szempontokat, népünk sajátos viszonyait, jellemét, észjárását, szokásait és akaratnyilvánításának módjait is latba veti, elkerülhetetlen csekély arányú tévedéstől ellekintve, bizonyos, hogy diadalra juttatja és diadalában fentartja azt a magasztos célt, melynek szolgálatába szegődött, az igazságnak kiszolgáltatását, az igazságét, mely csak egy van és csak egy lehet, a mindenkori anyagi igazság! Majd igy folytatja beszédét: Igyekezetem oda irányul, hogy ugy a vezetésemre, mint a felügyeletemre bizott bíróságoknál minden itélőbirótársam és minden más alkalmazott a képességének és munkaerejének megfelelő helyen álljon. Nem tévesztem szem elől a jogegységnek ellenőrzése tekintetében reám háruló kötelességet sem. Köztudomás szerint a törvényalkotás terén örvendetes jelenségek mutatkoznak. Küszöbén állunk annak, kogy a közvetlenség és szóbeliség alapjára fektetett perrendi szabályok az egész vonalra kiterjedő' hatályIval megalkottassanak. Boldog volnék, ha ez üdvös javaslatnak törvénybe iktatását megérhetném és életbeléptetésénél a közel jövőben önökkel közremüködhetném. Kiemeli azután, hogy a személyzet ügyeit és érdekeit szivén fogja viselni, keresni fogja a személyes érintkezés alkalmát és hivatalos helyiségének ajtai mindig nyitva lesznek az őt felkeresni kívánóknak. A hivatalos érintkezésben a higgadt, tárgyilagos és szívélyes magatartás híve és híve a sokat kevés szóval elintézésnek. Törekvése lesz, hogy az összetartozóság érzete és a testületi szellem ereje a leghatásosabban érvényesüljön. Beszédét ezzel fejezte be: Lelkesedéssel, teljes odaadással csüggök pályámon és mindama kötelesség folytán, a mely ma itt reám hárult és mindama hatalommal, mely ma itt kezembe jutott, hivatásom legmagasabb fokára törekszem, s habár gyenge erőmmel oda el nem juthatok, mindenesetre jó harcot akarok harcolni. Ebben az értelemben ismételve ajánlom magamat és az általam képviselt ügyet nagybecsű támogatásukba. A beiktató ünnepség az"elnök lelkes éltetésével ért véget.