A Jog, 1905 (24. évfolyam, 1-53. szám)

1905 / 32. szám - Széljegyzetek a modern ügyvédséghez és magyar ügyvédi kérdéshez. [?r.]

126 Indokok : Habár az 1888. évi 947. szám alatt kelt I. B. 11. §-a szerint a telekkönyvi bejegyzések alapjául szolgáló okiratok az állam hivatalos nyelvén állitardók ki s a más nyelven kiállított okiratok a kérvényhez hiteles magyar fordításban csatolandók; s habár a kérvényező a kérvényéhez A) alatt csatolt német szövegű könyvkivonat hiteles magyar fordítását bc nem mutatta: ennek pótlását a kir. Ítélőtábla a fennforgó esetben a hivatkozott rendelet értelmében nem tartotta szükségesnek azért, mert az alább kifejtett indokokból a kérvényt egészben elutasitandónak találta. Ugyanis a tkvi rdts. 88. i?-a c) pontjában emiitett, a lejárt követelések iránt készített s az előirt kellékekkel biró könyvkivonatok alapján is előjegyzésnek a 87. értelmében csak akkor van helye, ha azok a 03. s a következő szakaszokban foglalt általános rendelkezéseknek megfelelnek s a polgári törvénykezési rdts. értelmében bizonyítékul szolgálnak. Eme általános kellékek közzé tartozik a 64. §-ban emiitett ama kellék is, hogy az okiratban a követelés természete vagy tárgya, azaz jogcíme előadandó. A kérvényező által A) alatt csatolt könyvkivonat első tétele alatt 1903. évi január 1. kelettel ^Saldo-Yortrag* körülírással felszámított 04,876 K. 79 f. a jogügyletet, a miből a követelés származik, nem tünteti fel s már maga ez a tétel meghaladja az elöjegyeztetni kért követelés összegét, ugy szintén nem tűnik ki a könyvkivonatból a követelés lejárt volta sem: miért is a könyvkivonat többi tételeinek megvizsgálása néikül, a felhozott indokokból az elsőbirósági végzés neheztelt részének megváltoztatásával F. B. céget zálogjog előjegyzési kérvényével egészben elutasítani kellett. A m. kir. Kúria (1905. évi április hó 7. napján 2,09] 905. 1'. sz. alatt) következő végzést hozott: A másodbiróság végzését, elhagyásával annak az indoknak, hogy az előjegyeztetni kért követelés lejárta a könyvkivonatból ki nem tűnik, az abban felhozott többi indokoknál fogva helyrrenhagyni kellett. A panaszos és a panaszlott közt elszámolás történt; az elszámolás érvényességét az 1874. XXXIV. t.-c. 66. ij-a alapján indított eljárás során emez eljárás természeténél fogva sikerrel megtámadni nem lehet, hanem annak a félnek a ki magát jogában sértve véli, a törvény rendes utja nyitva áll. A budapesti kir. törvényszék (1904. március 31-én 11,095. szám alatt) Kassai Fcrcncz dr. ügyvéd által képviselt I). J. panaszosnak, L. J. dr. ügyvéd ellen 332. k. behajtott pénz kiadása iránti ügyében következő határozatot hozott: A kir. törvényszék panaszlott ügyvédet arra kötelezi hogy panaszosnak 304 korona 40 fillér tőkét, ennek 1903. december hó 13-tól számított ő% kamatát ló nap alatt végrehajtás terhével kiadjon, s 4*2 korona 30 fillér költséget ugyanannyi idő alatt s jogkövetkezmények terhével fizessen. Indokok : Panaszos jogtalanul visszatartott pénzösszeg kiadása iránt indította panaszát. Azt az állítását panaszosnak nem lehetett ugyan bizonyítottnak elfogadni, hogy a panaszlottal való megállapodás értelmében panaszlott a megítélt kártérítési összegnek csak 1 5-öd részét tarthatja vissza a behajtott összegből, mert az erre vonatkozóan kihallgatott neje a megállapodásnál nem volt jelen. Mégis panaszlottat a rendelkező részben meghatározott összegnek kiadására kellett kötelezni. Az a védekezése ugyanis panaszlottnak, hogy a 2 . alatti nyilatkozata szerint panaszossal elszámolt, nem fogadtatott el azért, mert ha panaszos a 2 • . alatti okiratnak általa történt aláírását be is ismerte, s annak tartalma panaszlott mellett bizonyít, az okirat tartalmának valótlanságát az elszámolásra és felmentésre nézve A. G. dr. tanúval bizonyította panaszos. E tanúnak vallomásából megállapítható, hogy összeszámolás a költségjegyzékre nem történt s panaszos a felmentésbe nem egyezett bele, hogy tehát a 2 1 . alatti okiratot kényszer helyzetben irta alá. Ily körülmények között panaszlott a panaszos által beismerten behajtott 1,214 korona összegből csak 47o korona perköltséget vonhatja le, mivel annak levonásába beleegyezett panaszos. A fenmaradó 744 koronából illeti panaszlottat, a megállapodás értelmében (• . alatt) V6-Öd rész vagyis 148 korona 80 fillér. Ezt vonhatja le panaszlott a 744 koronából, marad ekként 595 korona 20 fillér panaszos javára. Es minthogy beismerése szerint panaszos 290 korona 74 fillért már kapott, a .'5(14 korona 40 fillért és nem kifogásolt kamatát panaszlott jogtalanul tartja vissza, mert az hogy perenkivüli költség cimén jár-e, és mennyi, e helyütt meg nem bírálható. Ezt meghaladó követelésével tehát panaszos el volt utasítandó. A budapesti kir. ítélőtábla (1904. június 1-én 5, 133. sz. alatt) következő határozatot hozott: A kir. ítélőtábla az első bíróság határozatát megváltoztatja, a panaszost panaszával elutasítja s arra kötelezi, hogy fizessen a panaszlottnak a felebbezés költsége fejében 10 nap alatt végrehajtás terhével. 23 korona 30 fillért. Indokok : Az elsőbiróság határozatának a panasz főtárgyára vonatkozó részét megváltoztatni s a panaszost panaszával elutasítani kellett, mert a valódiságára nézve kétségbe nem vont 2 ;. alatti okirattal bizonyítást nyert az, hogy a panaszos és a panaszlott közt elszámolás történt; s mert az elszámolás érvényességét az 1*73. XXXIY. t.-c. 06. §-a alapján indított eljárás során emez eljárás természeténél fogva sikerrel megtámadni nem lehet, hanem annak a félnek a ki magát jogában sértve véli, a törvény rendes utja nyitva áll. A panaszost a felebbezési költség viselésére kötelezni kellett, mert a felebbezés sikerre vezetett (4,544/1879. sz. igazságügyminiszteri rendelet 8. pont); egyéb költséget azonban a panaszlott az eljárás során fel nem számított s igy ez irányban intézkedni sem lehetett. A m. kir. Kúria (1905. május 31-én 7,429. sz. alatt) következő határozatot hozott: A másodbiróság határ ozata indokainál fogva helyoenhagyatik. Alperes a már 4 év előtt általa megszakított életközösséget a megszabott határidőben helyre nem állította, s szabályszerű idézés dacára nem jelenvén meg, nem mutatta ki, hogy az életközösség megszakítására s helyreállításának megtagadására jogos oka volt. A. székelyudvarhelyi kir. törvényszék (1904. december 27-én 5,809/1904. p. sz. a.) Viola Sándor dr. ügyvéd által képv. B. I.. felperesnek, nem védekezett B. Zs. alperes ellen házasság felbontása iránti ügyében következőleg itélt: A kir. törvényszék a felperes B. L. és alperes B. Zs. között az etédi ev. ref. lelkész előtt Etéden 1899. márc. 22-én megkötött házasságot, alperes hibájából s vétkessé nyilvánítása mellett, az 1884. évi XXXI. t.-c. 77. §-a) pontja alapján felbontja. Indokok: Alperes szabályszerű idézése dacára a tárgyaláson nem jelenvén meg, valónak volt tartandó azon meg nem cáfolt kereseti állítás, hogy a férjét jogos indok nélkül hagyta el; minthogy alperes a birói meghagyással szemben tanúsított engedetlenségének sem adta okát, felperes keresete folytán a peres felek házasságát alperes vétkessé nyilvánításával s a perköltségben történt marasztalása mellett az 1897. évi XXXI. t.-c. 77. >}• a) pontja alapján fel kellett bontani A marosvásárhelyi kir. ítélőtábla (1905. feb. 22-én 484/1905. p. sz. a.) következőleg itélt: A kir. ítélőtábla az elsőbiróság Ítéletének a házasság felbontását 4árgyazó, hivatalból felülvizsgált részét, azzal a helyesbítéssel, hogy a felek a házasságot az etédi állami anyakönyvvezető előtt kötötték, indokai alapján helybenhagyatik. A m. kir. Kúria (1905. június hó 6-án 2,013/1905. sz. a.) következőleg itélt: A másodbiróság ítélete helybenhagyatik. Indokok: Alperes a kir. törvényszéknek 3,904/1903. számú meghagyása dacára a már 4 év előtt általa megszakított határidőben a keresethez csatolt helyhatósági bizonyítvány szerint helyre nem állította, s a kereset tárgyalására szabályszerű idézés dacára nem jelenvén meg, nem mutatta ki, hogy az életközösség megszakítására s helyreállításának megtagadására jogos oka volt. A másodbiróság Ítélete tehát ezen indokok alapján helybenhagyatott. Kereskedelmi, csöd- és váltó-ügyekben. A becsatolt könyvkivonatban kitüntetett követelés -bánya vételára és költségek » címén lévén kimutatva, ez az előjegyeztetni kivánt követelés kereskedelmi ügyletből eredőnek nem tekinthető, miből folyóan a keresk. törv. 31. ij-a értelmében erre a követelésre vonatkozóan a bemutatott könyvkivonat bizonyítékul nem szolgálhatván, az a telekk. rendt. Íj ának c) pontjában a bizonyító erőre vonatkozóan, előirt kellékkel nem bir, következésként ennek a könyvkivonatnak alapján a zálogjog előjegyzése megengedhető nem volt. A nagyszöllösi kir. jbiróság (1904- aug. 6-án 5,139/1904. tkvi sz. a.) G. Adolfnak. B. Jenő ellen, zálogjog előjegyzése iránt indított tkvi ügyében következő végzést hozott: St. F. bpesti kir. közjegyző által 1,110/1904. sz. a. hitelesített könyvkivonat alapján a zálogjog 16,115 K erejéig a nagyszöllösi 1,580. és 1,697. sz. tjkvben foglalt ingatlanokra G. A. bpesti cég javára 15 napi igazolás kötelezettsége mellett előjegyeztetni rendeltetik. A kamatok előjegyzése iránt előterjesztett kérelem elutasittatik, mert a csatolt könyvkivonat ez iránt intézkedést nem tartalmaz. A kassai kir. Ítélőtábla (1904. évi november 30-án 3,696 1904 tkvi sz. a.) végzést hozott: A kir. ítélőtábla az elsőbiróság végzésének nem neheztelt részét nem érinti, felfolyamodással megtámadott azt a részét pedig, mely szerint a zálogjog 16,115 K. tőke erejéig előjegyeztetni rendeltetett, megváltoztatja és G. A.-nak a zálogjog előjegyzésére irányuló kérelmét elutasítja; mert: a becsatolt könyvkivonatban kitüntetett követelés «bánya vételára^ és *költségek» cimén lévén kimutatva, ez az előjegyeztetni kivánt követelés kereskedelmi ügyletből eredőnek nem tekinthető, miből folyóan a keresk. törv. 31. §-a értelmében, erre a követelésre vonatkozóan a bemutatott könyvkivonat bizonvitékul nem szolgálhatván, az a telekk. rendt. 88. §-ának c) ponljában a bizonvitó erőre vonatkozóan előirt kellékkel nem bir, következésként ennek a könyvkivonatnak alapján a zálogjog előjegyzése megengedhető nem volt. A m. kir. Kúria (1905. április 7-én 032 1905. p. sz. a.) következő végzést hozott : A másodbiróság végzése indokolásánál fogva helybenhagyatik. Nem kéretett a keresetDen, hogy alperes a jogtalanul felvett vetelart a csődtömegbe beszolgáltassa és illetve ezt megfizesse, azonban az ügylet hatálytalanítása iránti kérésben, mint többen ez a kevesebb kérés is bennfoglaltnak tekintendő.