A Jog, 1905 (24. évfolyam, 1-53. szám)

1905 / 32. szám - Széljegyzetek a modern ügyvédséghez és magyar ügyvédi kérdéshez. [?r.]

230 A JOG céltudatosan vezetné az ügyvédséget; általában az ügyvédi testület volna az ügyvédek érdekképviselete és teljesitené mindazon teendőket, melyeket most az ügyvédi rendtartás L9.'§-a a kamarák hatáskörébe utalt. Ezek volnának azon legáltalánosabb szempontok, melyek szerint az ügyvédi szervezet és autonómia megalkotandó volna. Még csak azt akarjuk kiemelni, melynek szükségességét nem tudjuk eléggé hangsúlyozni, azt t. i., hogy az ügyvédi testület a felvételnél ne legyen kötve a tormái minősitéshez, vagyis hogy ne legyen kénytelen minden olyan egyént felvenni, kinek ügyvédi oklevele van és ki sem csőd, sem gondnokság alatt nem áll, vagy bizonyos bűncselekmények miatt büntetve nem volt, hanem, hogy az ügyvédi testület jogositva, de kötelezve is legyen, miszerint a felvételre jelentkezőnek egész erkölcsi mivoltát, életmódját, jellemét, felfogását és tudását tegye megfontolás tárgyává és csakis, ha ily irányú kutatás alapján meggyőződik arról, hogy az illető minden tekintetben meg tud felelni az ügyvéd magasztos hivatásának, — veendő lel az ügyvédi testületbe. Nem elég azonban ezt intézményesen megállapítani, hanem az intézménynek lelket, tartalmat is kell adni, mert nagy igazság van a nagy Széchenyi ama mondásában, hogy nem az intézményekben, hanem az emberekben van a hiba, Az ügyvédség reformjával és újjászervezésével egy uj szellemnek is kell bevonulnia az ügyvédség testületébe, mely ment legyen a protekciótól, a nepotizmustól és a pajtáskodástól. Ezek nemcsak az ügyvédi közéletet, hanem az egész közéletünket megfertőzték és megrontották, amiért is az ügyvédség újjászervezésével ugy annak vezetőiben, mint minden egyes tagjában világos tudattá és erős meggyőződéssé kell válnia annak, hogy egy erős ügyvédi közszellem és a kortársi összetartózandóság érzete az ügyvédség érdekeinek legerősebb védbástyája. Ha mindnyájan egyért és egy mindnyájáért sikra száll, akkor lehetetlenné lesz téve az a lealázott helyzet, amelyben ma az ügyvédség van. A bifurcatió ellen felhozott ellenvetések közt fentebb megemlítettük azt az ellenvetést, mely szerint az ügyvédek nálunk plaidirozásból és tanácsadásból nem tudnának megélni. Ezen ellenvetés megcáfolásával e helyütt kívánunk foglalkozni. Az általunk javasolt ügyvédi reform messze terjedő következményekkel fog járni, ugy, hogy már ezáltal is biztosítva lesz az ügy véd tisztességes megélhetése. Az ügyvédi működésből a nem ügyvédi teendők, kiselejteztetvén már ezen körülmény, valamint az ügyvéd képzésére és nevelésére, a minősítés megszerzésére és az ügyvédi testületbe való felvételre nézve fentebb felállított elveknek szigorú és részre haj latlan megtartása folytán az ügyvédek létszáma csökkenni fog. Az ügyvédi pálya egészen más színben fog íeltünni és az ifjúnak már egyetemi tanulmányainak ideje alatt kell majd elhatároznia, hogy az ügyvédi pályára lép-e vagy sem, mert tudni fogja, hogy ha a formai ügyvédi minősítést meg is szerzi, az őt még nem biztosítja arra nézve, hogy az ügyvédi pályára léphessen és ki lesz zárva az, hogy valaki az ügyvédségbe becsöppenjen, amint ma az igen gyakran megtörténik. A bankoknál levő dijnokok, az országgyűlési gyorsírók, a hírlapoknál foglalkozó fiatalemberek valahogyan megszerzik az ügyvédi oklevelet és miután nem tudtak állást kapni, kénytelen-kelletlenül ügyvédi gyakorlatot kezdenek folytatni, hogy bizonyos ünnállóságra tegyenek szert, vagy pedig tovább is mint banktisztviselők vagy országgyűlési gyorsírók mellékfoglalkozásként folytatnak ügyvédi gyakorlatot, mely ügyvédi gyakorlat lényegével, ethikájával és szellemével együtt egyéniségükre, felfogásukra, ambíciójukra, egész lelkületükre nézve idegen és kényszerűségből vállalt. Azért a bankoknak, pénzintézeteknek és a különböző vállalatoknak igazgatói, jogtanácsosai, ügyészei, továbbá az országgyűlési gyorsírók, a hivatásos hírlapírók stb. nem lehetnének az ügyvédi testület tagjai, mert az ügyvédi testület minden egyes tagjának függetlennek és önállónak kell lennie, a szolgálati visszonyban levő, függő helyzet pedig ellenkezik nemcsak az ügyvédi hivatás szükséges függetlenségével és önállóságával, hanem méltóságával is. Mindezen körülmények az ügyvédek számának csökkenését fogják előidézni, a mely csökkenés feltétlenül szükséges, hogy az ügyvédek tisztességes megélhetése biztosítva legyen. A létszám csökkenése mellett szükséges lesz az ügyvédségnek más jövedelmi forrásokat is megnyitni. Arra gondolunk ugyanis, hogy midőn az állam, a törvényhatóság vagy község, vagy ezen közjogi testületek valamely vállalata, magánjogait érvényesiti vagy megvédi, azt ne bürokratikus módon hivatalnokai által eszközöltesse, hanem avval esetről-esetre az ügyvédi testület tagjait bizza meg. Evvel első sorban ismét csak a köz nyerne, mert jogot érvényesíteni vagy megvédeni bürokratikus módon hivatalnokok által nem lehet, mint azt számtalan esetben látjuk, másrészt pedig az ügyvédeknek egy nagy. jövedelmi forrás nyílnék meg. Ennek folyományaként a kincstári jogügyek igazgatósága, a m. á. v. jogügyi osztálya, a t. ügyészségek és más hasonló hatóságok megszűnnének, illetőleg olyképpen volnának átalakitandók, hogy a netáni hatósági teendők mellett a pereknél csupán a jogi ügyvivői teendőket végeznék. Külföldön a köztestületek magánjogainak érvényesítése vagy megvédése nem bürokratikus módon hivatalnokok által, hanem az ügyvédi kar tagjai által történik; Angliában még az ügyészség sincsen államilag szervezve, hanem a barristerek legkitűnőbbjei bízatnak meg az államügyészi funkciók végzésével. Az ily megbízást nyert barrister még a gyakorlat folytatásától sincs eltiltva, bár az angol barrister ily esetben önkényt hagy fel a gyakorlat folytatásával. Mai közigazgatási eljárásunkat az önkény, a jogi alapgondolat hiánya és a zűrzavar jellemzi. A jogsegély nyújtás lehetetlen, az ügyvédi képviselet csak alaki és az ügy értelmének eldöntésére minden befolyás nélküli. A jogsegélynyujtás lehetetlensége a felsőbb közigazgatási forumoknál még fokozotabb, ugy, hogy a legfelsőbb fokbani, a minisztériumok általi döntésnél a jogsegélynyujtás már csak befolyás és protekció alakjában történik. Kell, hogy végre valahára mégis csak belássuk, hogy a jog alapgondolatától áthatott közigazgatás teszi az államot jogállammá, nem pedig a végrehajtó hatalom gyakorlása címén az absolutistikus időkből visszamaradt közigazgatási önkénykedés. Akár a peres eljáráshoz hasonlóan fog szerveztetni a közigazgatási eljárás, akár pedig legalább a perenkivüli bírói eljárás kautéláival fog elláttatni a jövendő közigazgatási eljárás, bármelyik esetben is a közigazgatási bíróságok felállításával az ügyvédség részére egy nagy működési tér fog megnyittatni, mely uj jövedelmi forrást fog képezni az ügyvédek számára. Valamint a közigazgatási eljárás reformjával nemcsak az ügyvédség részére nyitunk uj jövedelmi forrásokat, - a mi utóvégre öncél nem lehet, — hanem a köznek és a polgári szabadságnak használunk, épugy a köznek és a polgárok érdekeinek teszünk szolgálatot a mellett, hogy ez által az ügyvédség részére ismét ujabb jövedelmi forrást nyitunk,— ha nem szűnünk meg népünket figyelmeztetni a prophylacticus igazságszolgáltatásra és annak számos előnyeire nézve kioktatjuk. Hány rosszul szerkesztett végrendelet vagy szerződés oka hosszadalmas és költséges pereknek és mennyi kellemetlenségtől és költségtől menekülnének meg polgáraink, ha minden egyes esetben előzőleg ügyvédi tanácscsal élnének. Mig külföldön egyes nagyobb kereskedőházak fontosabb levelezéseiket ügyvéd által felülvizsgáltatják, addig nálunk olyanok is készítenek okiratokat, kiknek a jogról csak halvány sejtelmük van. Bifurcatió esetében az okiratokat a jogi ügyvivők fogják ugyan szerkeszteni, mégis azonban a jogi ügyvivők saját érdekükben is minden fontosabb ügyben, bonyolultabb szerződésnél vagy nagyobb horderejű jogi transactióknál mindenkor az ügyvéd tanácsát és véleményét fogják kikérni. Mindezen körülmények az ügyvédek számát csökkenteni, másrészt pedig részükre uj jövedelmi forrásokat fognak megnyitni, ugy, hogy bifurcatió esetében az ügyvédek megélhetése jobban lesz biztosítva, mint ma. Nem szabad figy-elmen kivül hagyni azt sem, hogy a közvetlenség és szóbeliség behozatalával jobban és igazságosabben fog megoszlani az ügyvédi jövedelem, ami az ügyvédség általános vagyoni helyzete szempontjából igen fontos. A bifurcatió és az általunk javasolt reform alapján az ügyvédség elhelyezkedése körülbelül az volna, hogy Budapesten körülbelül 200—300 ügyvéd volna, mig a táblai, illetőleg törvényszéki székhelyeken 20 - 30 ügyvéd. Ez a létszám teljesen megfelelne az igazságszolgáltatás igényeinek és biztosítaná az ügyvédségnek legalább a tisztességes megélhetést. A bifurcatió és az általunk csak általános vonásokban vázolt ügyvédi reform, valamint a fentebb hangoztatott elvek és szempontok szigorú betartása azt fogja eredményezni, hogy csak az igazán hivatással bírók fognak majd bejuthatni az ügyvédségbe, nem pedig boldog, boldogialan, hivatott és hívatlan, mint ma. Ezeknek a megélhetése pedig még a mi szegényes gazdagsági visszonyaink közt is biztosítva lesz. Nem kell tehát numerus clausus, csak vissza kell vezetni az ügyvédséget igazi hivatásához és az ügyvédi pályára csak az arra valókat engedni iFolytatása következik.) Nyilt kérdések és feleletek. Mi a sommás elj. 52. és 162. ijij-ainak helyes értelme? — Kérdés. — E-y előfordult esetben a kir. jbiróság a kielégítési végrehajtás elrendelését a som. elj. 52. §-a alapján megtagadta, a