A Jog, 1905 (24. évfolyam, 1-53. szám)

1905 / 27. szám - A munkás-törvények a gyakorlatban. [3. r.]

212 A JOG Berlini K. G. 1905. január 4-én kelt határozata. Ad n. p. t. 1,579. §. Házas. törv. (1894: XXXI. t.-c.) 90. §. 17. Az örökösödési bizonyítványban a toldalék, amelyet az örökhagyó ideiglenesen használt, hogy magát egy más hasonnevű egyéntől megkülönböztesse, figyelembe nem jön. Berlini K.G. 1904 december 12. kelt határozata. Ad n. p. t. 2,353. §. M. á. p. t. t. 2,000. §. 18. Az eredmény nélkül működő alkusz kártalanítása oly ajándékozásnak tekintendő, amelylyel az ajándékozó erkölcsi kötelezettségének, illetőleg illembeli tekintetnek tesz eleget. Boroszlói O. L. G. 1905. március 9-én kelt határozata. Ad n. p. t. 652., 534. §. M. á. p. t. t. 1,047., 1,517. §. Balog Elemér (ír. Irodalom. A Grill-féle Döntvénytár perrendtartási kötete. A Vavrik Béla dr., kir. kúriai tanácselnök főszerkesztése mellett Gyomai Zsigmond dr. ügyvéd szerkesztésében megjelenő Grill-féle Döntvénytár harmadik perrendtartási kötete most hagyta el a sajtót. Az eredetileg egy kötetre tervezett törvénykezési anyag a közlésre érdemes határozatok nagy tömegénél fogva ugy felszaporodott, hogy egy nehezen kezelhető kötet helyett két kötetben bocsátja azt a kiadó cég közre. A most megjelent kötet a rendes és a sommás eljárást, t. i. az 1868: LI\f., 1881: LIX. és az 1893: XVIII. t.-c. anyagát dolgozza fel ; a törvénykezési jog többi része, nevezetesen a különös peres eljárások, a perenkivüli eljárások, ideértve a végrehajtási eljárást is, az ügyvédi, közjegyzői rendtartás a legközelebb megjelenő kötetre maradtak. A kötet anyagát a perjog kiváló művelői: Pap József dr., ügyvéd, a budapesti egyetemen a perjog nyilv. rk. tanára, Térfi Gyula dr., igazságügyminiszteri osztálytanácsos és Gaár Vilmos dr., bpesti kir. törvényszéki biró dolgozták fel, mig a szerkesztés munkáján Pap József dr., és Térfi Gyula dr., osztoztak. Az egész mű (9—10 kötet) ára diszcs kötésben 100 K. A mű Grill Károly könyvkiadó válalatánál (IV., Zöldfa-utca) 3 K-nás havi részletfizetés ellenében is megrendelhető. Megjelentek: Magyar magánjog. Szerkesztő : Fodor Ármin dr. I. kötet. Altalános rész. Személyjog. Budapest, Singer és Wolfncr kiadása. Ara füzvcl 1 korona. Az 542 oldalas kötet főrészei : 1. A tárgyi jog : írták: Kiss Mór dr. és Kolosvdry Sándor dr. — 2. Az alanyi jog. Irta Kiss Mór dr. — 3. A jogok keletkezéséről, módosításáról és megerősítéséről. Irta Szladits Károly dr. -- 4. A jogok védelme. Irta . Imási Antal dr. Az igazságügyi orvosi tanács munkálatai, 2 füzet. Kiadja a m. kir. igazságügyminisztérium. Szerkesztik Korányi Frigyes dr., Réczcy Imre dr., Balogh Jenő dr., Gencrsich Antal dr., Moravcsik Emil dr. Sckachter Miksa dr. — A füzet ára 4 korona. Vegyesek. Előfizetés a yog-ra. Vidéki t. előfizetőink részére mai számunkhoz postautalványt mellékeltünk. A lejárat idejét a szelvényre ragasztott cimszalag tünteti föl. A pozsonyi kir. jogakadémián az 1904—1905. iskolaévben az I. félévben 299, a II. félévben 275 joghallgató volt beírva, és pedig az I. évi jogi tanfolyamban 93, 85, a II. évi jogi tanfolyamban 96, 100, a harmadik évi jogi tanfolyamban 55, 57, a negyedik évi jogi tanfolyamban 55, 33. Vallás szerint volt az I. félévben római katholikus 186, a II. félévben 166, görög katholikus 2, 2, görög keleti vallású 9, 10, ágostai hitvallású evangélikus 44, 37, evangélikus reformált vallású, 15, 15, izraelita 43, 45. Nemzetiség szerint volt az I. félévben magyar 279, II. félévben 257, német 6, 6, tót 4, 2, román 3, 3, olasz 1,1. Ösztöndijt élvezett az I. félévben 14 hallgató 22,577 K és 25 drb arany összegben, a II. félévben 14 hallgató 21,137 K és 50 drb arany összegben. Az igazgatón kivül működött az I. félévben 9, II. félévben 8 rendes és 1 rendkívüli tanár, az I. félévben 4, a II. félévben 3 előadó s az akadémiai könyvtárnok. A nevezett iskolaév I. félévben 29, a II. félévben 30 tantárgy adatott elő, hetenkénti 100, 98 órában. Az emiitett iskolaévben megtartatott 125 első alapvizsgálat, 137 második alapvizsgálat, 21 jogtudományi államvizsgálat és 31 államtudományi államvizsgálat. Az akadémiai könyvtár könyvállománya 1904. év végen 11 504 kötetből állott. Az akadémián fennálló jogász-segélyző-egylet alaptőkéje a mondott iskolaév végén 51,200 korona névértékű. 4°,',,' fóldtehermentesitési kötvényből, egy darab pozsonyi Il-od kerületi takarékpénztári részvényből és egy darab Bazilika-sorsjegyből állott. Gép és géprész még akkor is az ingatlan tartozékát képezi ha nincs is ahoz hozzáépítve. Az igényper nem csak tulajdonra, hanem más oly jogra is alapitható, amely anyagi tartalmánál fogva jogszerűen akadályul szolgálhat arra, hogy a lefoglalt tárgy vhajtási uton a foglaltató részére értékesitessék; már pedig a jelzálogos hitelező zálogjoga jogszerű ak adályul szolgálhat arra, hogy ajelzájogul szolgáló ingatlan tartozékai az ingatlantól elkülönítve külön »«ULA« BÍSZVÍNYTÁnSMÍ ingóság gyanánt végrehajtásilag eladassanak. Ezen jogot pedig a jelzálogos hitelező az ingó módra foglaltatóval szemben igényper utján is érvényesítheti. Valamely malom, illetőleg gyár állandó üzemi felszerelését tevő minden gép és géprész még akkor is, ha az ingatlan építkezéssel hozáerősitve nincs, az illető malomnak, illetőleg gyárnak <artozéka. A m. kir. Kúria, mint felülvizsgálati bíróság: (1904. június 9. I. G 142. sz, a.) A felebbezési bíróság ítéletében foglalt tényállás szerint felperesek keresetüket arra alapították, hogy az ő részükre jelzálogul szolgáló ingatlanon malom és bőrgyár van felállítva és ezeknek a lefoglalt tárgyak a szükséges üzemi felszerelései. A felebbezési biróság felpereseket keresetükkel kereshetőségi jog hiányából utasította el. A felebbezési bíróságnak ez a jogi indokolása nyilván téves; mert az állandóan követett birói gyakorlat szerint az ingatlannal szorosabban összefüggő tartozék az ingatlannal jogilag egy tekintet alá esik és az igényper nemcsak tulajdonjogra, hanem más oly jogra is alapitható, mely anyagi tartalmánál fogva jogszerűen akadályul szolgálhat arra, hogy a lefoglalt tárgy végrehajtási uton a foglaltató részére értékesíttessék és a jelzálogos hitelező zálogjoga anyagi tartalmánál fogva olyan, mely jogszerű akadályul szolgálhat arra, hogy a jelzálogul szolgáló ingatlan tartozékai az ingatlantól elkülönítve külön ingóság gyanánt végrehajásilag eladassanak; ezt a jogát pedig a jelzálogos hitelező az ingó módra foglaltatóval szemben igényper utján is érvényesítheti. (Hasonló értelemben határozott a Kúria 1Í01. G. 494. és 1901. G. 509. számok alatt. Valamely dolognak ingatlan, ingó vagy tartozék volta jogi fogalmak és a dolog ebbeli minősége az ezeket a jogi fogalmakat meghatározó jogszabályok szerint bírálandó meg; ténykérdés pedig e részben csakis a dolognak tényleges állapota, amelynek alapján a megfelelő jogszabály alkalmazásával a megbirálás történhetik ; nevezetesen tartozék mindaz a dolog, ami a fődologgal olyan állandó visszonyban van, hogy a fődolog céljaira szolgál, amiből következik, hogy valamely malom, illetőleg gyár állandó üzemi felszerelését tevő minden gép és géprész még akkor is, ha az ingatlanhoz építkezéssel hozzáerősítve nincs, az illető malomnak illetőleg gyárnak tartozéka. — A felebbezési biróság elfogadta az elsőbiróság ítéleti ténymegállapítását: e szerint pedig a felperesek részére jelzálogul szolgáló ingatlanon malom és bőrgyár van üzemszerűen felállítva és felszerelve, az igényelt tárgyak annak a malomnak és bőrgyárnak üzemi felszerelését tevő gépek és géprészek is azzal a malommal és b.'írgyárral oly módon függenek össze, hogy azoknak a céljaira szolgálnak. A sommás eljárási törvény 197. §-a szerint a felülvizsgálati eljárásban is irányadó ebből a tényállásból, a fent kifejtetteknél fogva jogszerűen következik, hogy az igényelt tárgyak a felperesek részérc jelzálogul szolgáló ingatlannak ezzel szorosabban összefüggő tartozékai és mint ilyenek, felperesek igénykeresete következtében az ingatlantól elkülönítve külön ingók gyanánt végrehajtásilag el nem adhatók. Ezeknél fogva á felebbezési biróság anyagi jogszabályt sértett azzal, hogy felpereseket keresetükkel elutasította; éppen azért felperesek felülvizsgálati kérelmének helyt kellett adni^és a felebbezési biróság ítéletének megváltoztatásával, az igényelt tárgyakat alperessel szemben a foglalás alól felmenteni. Az árverést a kitűzött határidő előtt megtartani nem szabad. A kassai kir. Ítélőtábla F. Wolfnak, A. Markusz elleni, a homorinai kir. járásbíróság, mint telekkönyvi hatóság által 1904. évi június hó 20, napján 4,074. szám alatt kelt végzéssel elintézett végrehajtási ügyét Sz. Mihálynak 1904. évi július hó 20. napján 5,247. szám alatt beadott felfolyamodása folytán az 1904. évi október hó 12. napján tartott nyilvános ülésben vizsgálat alá vévén, következő végzést hozott: A kir. ítélőtábla az elsőbiróság végzését megváltoztatja, az előterjesztésnek helyt ad, F. Wolfnak A. Markusz elleni, végrehajtási ügyében Izb.-Bélán 1904. évi február 10-én foganatosított birói árverést megsemmisíti és az elsőbiróságot további szabályszerű eljárásra utasítja. Annak a kérelemnek azonban, hogy az eljárt bírósági végrehajtó az előterjesztéssel kapcsolatos költségekben marasztaltassék, helyt nem ad. Indokolás: F. Wolfnak, A. Markusz ell. végrehajt, ügyében 7,994/1903. szám alatt kibocsátott árverési hirdetménynyel az árverés megtartására határnapul 1904. évi február hó 10-iknek d. e. 9 órájára tüzetett ki és a 633/1904. számú végzéssel kiküldött bírósági végrehajtó az áverésnek a fenteob megjelölt időben való foganatosítására nyert megbízást. A bemutatott árverési jegyzőkönyv, valamint a bírósági végrehajtó állítása szerint az árverés a kitűzött órában tartatott meg ; de ezzel ellentétben a meghallgatott négy tanúnak egybehangzó vallomásával bizonyítást nyert az előterjesztéssel: élő • telekkönyvi tulajdonosnak az a panasza, hogy az árverés nem a kitűzött órában d. e. 9 órakor, hanem előbb és akként lett foganatosítva, hogy a még d. e. 9 óra előtt befejeztetett, holott 9 órakor több árverezni kívánkozó jelentkezett; mely egybehangzó tanúvallomásokkal megállapítást nyervén az a ténykörülmény, hogy az árverés nem a kitűzött időben, hanem korábban tartatott meg az elsőbiróség végzését megváltoztatni, az előterjesztésnek helyt adni és az 1881: LX. t.-c. 179. §-ának d) pontja alapján az árverést megsemmisíteni kellett. Annak a kérelemnek, hogy az eljárt bírósági végrehajtó az előterjesztéssel élő költségeiben marasztaltassék, a kir. ítélőtábla helyt nem adott, mert az 1871 : VIÍ1. t.-c. 66. §-ában meghatározott nyilvánvaló vétség esete fenn nem forog. (3,061 1907. P. sz.) 3 NYOMDÁJA BUDAPESTEN