A Jog, 1905 (24. évfolyam, 1-53. szám)

1905 / 27. szám - A munkás-törvények a gyakorlatban. [3. r.]

A JOG 211 másával vádlottak tagadásával szemben is kétségtelenül meg volt állapitható a kihágás elkövetése, hogy t. i. társaikat izgatták, azokat a szerződésszegésre, a munka abbahagyására csábították s még ezután ők léptek fel követeléssel; mindezekért a fenti büntetést alkalmazni, Sudár Mátyást és Valentini Pált :5—3 kilogramm szalonna árának lefizetésére kötelezni s őket teljesen jogtalan és alaptalan követelésükkel elutasítani kellett)). Kelt Nagyszalontán a járási főszolgabiróságnál 1901. december hó 8-án Csanádi Jenő s. k. t. főszolgabíró (P. H.)» (Folytatása következik.) Belföld. A pécsi ügyvédi kamara válasza az uj igazságtigyminiszter bemutatkozó leiratára. Nagyméltóságú m. kir. Igazságügyminiszter ur! Az igazságügy tárca vezetésének átvételéről Nagyméltóságod által folyó évi június hó 20-ról 0,562/1. M. E. szám alatt hozzánk intézett leiratát tudomásul vévén, arra vonatkozólag van szerencsénk jelenteni, hogy a törvény által hozzánk utalt ügyek elintézése körül elö'irt kötelességeinket minden körülmények között ezentúl is hiven teljesíteni fogjuk. A Nagyméltóságod által jelzett ama kívánságot illetőleg, hogy a kamara «az igazságügy egyetemes érdekeinek előmozdítását és a bírói függetlenség megóvása mellett, az állami jogrend biztosítását célzó törekvéseit» támogatásban részesítse, kijelentjük, hogy bár az 1874 : XXXIV. t.-c. 19. §-a e részben az ügyvédi kamarák hatáskörét kiterjeszti a jogszolgáltatás és ügyvédség terén mutatkozó hiányok orvoslása és korszerű reformok életbeléptetése iránti véleményadásra és javaslatok tételére, mégis mivel a kormányelnöknek az országgyűlésen tett hivatalos kijelentése szerint a jelenlegi kormány feladata csupán az ország ügyeinek a fennálló törvények keretén belül való vezetésére szorítkozik: alig hisszük, hogy az idézett törvényszakaszban érintett véleményezési joggal Nagyméltóságod hivataloskodása idején élni alkalmunk legyen, vagy az igazságügy egyetemes érdekeit érintő reformok életbeléptetését a magunk részéről kezdeményező javaslatokkal sürgethessük. Meggyőződésünk szerint az állami jogrend biztosítását célzó kormányhatósági intézkedésekre sem lesz szükség, mert az állami jogrendet biztosítják fennálló törvényeink és a kormányzottak részéről sem észlelhető olyas irányzat, mely a jogrend biztosítására különleges kormányi intézkedéseket igényelne. Ügyelni fogunk azonban és amennyire hatáskörünkben és tehetségünkben áll, rajta leszünk, hogy a jog, törvény és igazság uralma, amely egyedül képes biztosítani az állam jogrendjét és ebben az egyesek jogait és szabadságát, minden törvénytelenséggel szemben a leghathatósabb védelemben részesüljön. Hogy e cél elérésére a birói függetlenség megóvása a törvény által is előirt elsőrendű feladat, azt annyira magától értetődő dolognak tartjuk, hogy ennek állami jogrend biztosítása mellett külön korlátként való hangoztatására szükség sincsen, sőt félreértések szülő anyjává válhatik, mert a birói függetlenség megóvása nem korlátja, de éltető eleme az állami jogrend biztosításának. Kelt a pécsi ügyvédi kamara választmánya részéről 1905. évi június hó 27-én tartott ülésből. Visy László s. k. kamarai elnök. Pleininger Ferenc s. k. kamarai titkár. Külföld. Külföldi judicatura.*) 1. A vételügyletnek uzsora-vétellé minősítésénél, a vagyoni előny szabály szerint a megvett dolog általános forgalmi értéke szerint állapítandó meg. R.G. V. 145/047. 1904 október 19-én kelt határozata. Ad n. p. t. 138. §. 2. bek. M. á. p. t. t. 957. §. Seufferts: Archív 60. k. 6. f. 211). 1. 2. A fél követelheti az orvostól a benyújtott számla tételenkénti részletezését. Müncheni O. L. G. 1905. január 28-án kelt 712/04. sz. határozata. Ad n. p. t. 612. M. á. p. t. t. 1,611. §. Seufferts: Archív 60. k. 6. f. 225. I. 3. Az örökségvevőnek nincs joga örökösödési bizonyítványra. Bajor O. L. G. 1905 február 10-én kelt 4/1905. sz. határozata. Ad n. p- *. 2,353., 2,371. §. M. á. p. t. t 2,000. §. Seufferts: Archív 60. k. 6. f. 233. 1. 4. A vagyonközösségnek élők közötti megszüntetésénél mindenik házastársnak az általa a közösségbe behozott vagyon értékét vissza kell téríteni. Ha erre a meglévő vagyontömeg értéke nem elegendő, ugy mindenik házastárs viseli a hiány felét. Ha ellenben felesleg van, ugy mindenik fél megkapja a fölösleg felét. *) Rövidítések. R. G. = Reichsgericht (Kúria); O. L. G. — Oberlandcsgericht (Tábla); K. G. = Kammergericht (Tábla); n. p. t. = német polgári törvénykönyv; C. P. O. = német polgári perrend ; m. á. p. t. t. — magyar általános polgári törvénykönyv tervezete. Gráczi O.L. G. 1904 szeptember 5-én Bc. b 100 04. sz. határozata. Ad o. p. t. 1,264. M. á. p. t. t. 182. §. Allgemeine österreichische Gerichtszeitung 23. sz. 5. Az akaratnyilvánítás betű szerinti értelmezésétől nem lehet korlátlanul eltérni. R. G. 1905. április 6-án kelt 494 04. sz. határozata. Ad n. p. t. 133. §. M. á. p. t. t. 980. §. Juristische Wochenschrift 11. sz. 6. Ingatlanok tulajdonának átruházásánál a szerződés formahiányát csak a birtoklás abbanhagyása és az átruházásnak a telekkönyvbe való bevezetése teszi hatástalanná. A falsa demonstratio a birtoklás abbanhagyását illetőleg lényegtelen, nem azonban a telekkönyvbe való bevezetést illetőleg. R. G. 1905 április 9-én kelt 448/04. sz. határozata. Ad. n. p. t. 313. §. M. á. p. t. t. 945. §. Juristische Wochenschrift 11. sz. 7. Alkusz-szerződésnél a visszavonási jogról való lemondás iránti egyezség hatályos, nemkülönben az egyezség, melynél fogva a megbízó köteles az alkusznak diját akkor is megfizetni, ha közbenjötte nélkül adódik el a dolog. Határidő megállapítása hiányában a forgalmi élet felfogása a döntő. R. G. 1905 április 7-én kelt 412/04. sz. határozata. Ad n. p. t. 652. M. á. p. t. t. 1,647. §. Juristische Wochenschrift 11. sz. 8. A kamatok mint mellékkövetelés csak akkor érvényesíttetnek, ha és amennyiben egyszersmind a főkövetelés fenforgása iránt, amely után a kamatok követeltctnek, per van folyamatban. R. G. 1905 február 22-én kelt 53/05. sz. határozata. Ad C. P. O. 4. §. Sommás eljárás 1 §. Perrendi javaslatunk 8. §. Juristische Wochenschrift 11. sz. 9. A főnök, aki alkalmazottjának jobb tudomása ellenére helytelen (kedvező) bizonyítványt állit ki, a későbbi szolgálatadónak az okozott kárért felelős. R. G. 1905 április 17-én kelt 329/04. sz. határozata Ad n. p. t. 823., 826. M. á. p. t. t. 1,077., 1,079. §. Juristische Wochenschrift 12. sz. 10. Titkos fentartás a vétkes hitvestársnak való megbocsátás esetén hatálytalan. R. G. 1905 május 1-én kelt 588/04. sz. határozata. Ad n. p. t. 1,570. Házassági törvény (1894: XXXI. t.-c.) 82. §. Juristische Wochenschrift 12. sz. 11. Vétclügyletnél a szavatosság kizárása esetén, rendszerint a tévedés miatti megtámadás is ki van zárva. RG. 1905 április 18-án kelt 373/04. sz. határozata. Ad n. p. t. 119. §. 2. bekezdés. M. á. p. t. t. 988. §. Das Recht 11. sz. 12. Nem a felek perbeli állása, hanem a szolgáltatások, amelyek iránti választási jog kérdésben forog, döntők az iránt, kit illet meg a választási jog. R. G. 1905. március 14-én kelt 635/04. sz. határozata. Ad n. p. t. 262. §. M. á. p. t. t. 1,129. §. Das Recht 11. sz. 13. Ha a tömeggondnok valamit, mint tömegtartozást fizet ki, amely valójában nem tömegtartozás, hanem egy közönséges csődkövetelés, ugy a fél a nyert értéknek a felosztási hányadot meghaladó részét a csődtömeg rovására a jogos alap nélkül szerezte meg, ennélfogva ennek kiadására köteles. R. G. 1905 május 8-án kelt 493/04. sz. határozata. Ad n. p. t. 812. §. M. á. p. t. t. 1,762. §. üus Recht 11. sz. 14. Több állattartó a sérültnek egyetemleges adósokként felelnek. R. G. 1905. március 16-án kelt 248 04. sz. határozata. Ad n. p. t. 833., 840. §. M. á. p. t. t. 1,780., 1,092. §. Das Recht 11. sz. 15. Nem tekinthető a gyermek törvényessége elismerésének, ha a férj születését az anyakönyvi hivatalban bejelenti. Hamburgi 0. L. G. 1904 nov. 1-én kelt határozata. Ad n. p. t. 1,598. §. M. á. p. t. t. 195. §. Rechtssprechung der Obcrlandesgerichte 10. k., 285. 1. 16. Az elvált és egyedül vétkesnek nyilvánított férj az összes tartási igényeknek eleget tartozik tenni, még ha ujabb házastársát és kiskorú gyermekeit is eltartani tartozik, hacsak nem igazolja, hogy saját társadalmi állásának megfelelő tartásának veszélyeztetése nélkül képtelen az összes jogosultakat eltartani.