A Jog, 1905 (24. évfolyam, 1-53. szám)

1905 / 2. szám - Az automobilosok kártérítési kötelezettsége

JOGESETEK TARA FELSŐBÍRÓSÁGI HATÁROZATOK ÉS DÖNTVÉNYEK. Melléklet a Jog 2. számához. Köztörvényi ügyekben. Az adósság átvállalásának törvényszerinti joghatálya az, hogy annak következtében az eredeti adósok az átruházott adósságot illetőleg minden személyi s dologi felelősség alól felszabadulnak, ha csak kifejezetten ki nem jelentették, hogy az átvállalók adóstársai akarnak maradni továbbra is. Általánosan elfogadott jogszabály, hogy a vevő, ellenkező kikötés hiányában, a vételár-fizetési kötelezettségének azonnal köteles eleget tenni, mihelyt az eladó is megfelelt a maga kötelezettségének, s a fennforgó esetben e részben ellenkező kikötés nem történt. A temesvári kir. törvényszék (1902. évi június 27-én 10,838. sz. a. Mi V. és társai felpereseknek M. E és neje K. B. alperesek ellen ingatlanok tehermentesítése s jár. iránti ügyéljen ítélt: A kir. törvényszék felpereseket keresetükkel elutasítja és kötelezi őket, hogy alpereseknek 120 K. perköltséget lő nap végrehajtás terhével megfizessenek. Indokok: Felperesek keresetükben azt adják elö, hogy ők 1898. évi dec. 15-én eladták a kétféli 297. sz. tjk.-ben A t 3., 4., 6., 7., 8. sorszám alatt felvett 15 holdnyi ingatlanokat M. L és neje K. B. varjasi és K. A. és neje M. A. kétféli lakosoknak olyképen, hogy az ingatlanok vételárából kötelesek legyenek vevö'k és pedig M. I. és neje az eladott ingatlanokra C. 15. s. sz. alatt bekebelezett 2,000 frtból 1,066 frt 64 krt, K. A. és neje pedig C. 15. sor. sz. alatt bekebelezett 2,000 frtból 933 frt. 36 krt. és a C. 20. sor sz. alatt bekebelezett 850 frtot egészen kifizetni, illetve ezen tartozásokat magukra vállalván, az el nem adott, de a fenti követelésekkel terhelt ingatlanokat tehermentesíteni s felpereseket mint személyes adósokat a kötelezettség alól teljesen mentesíteni. Minthogy a C. alatt csatolt telekkvi kivonat igazolása szerint a C. 15. és 20. sorsz. alatt 2,000 frt. és 850 frt. erejéig a zálogjog ingatlanaikra még mindig be van kebel ezve, kérik alpereseket keresetileg arra kötelezni, hogy a tehermentesitést eszközöljék, esetleg a bekebelezett összeget bírói letétbe helyezzék. Alperesek a kereset elutasítását kérik, mert habár igaz, miszerint a keresetben érintett jelzálogilag biztosított tartozások kifizetését magukra vállalták, azonban határozottan tagadják, hogy a kétféli 297. sz. tjkvben foglalt és felperesek tulajdonát képező ingatlanok tehermentesítését is magukra vállalták volna, tagadják, hogy arról az adásvételi szerződés kötése alkalmával említés is történt volna. A tehermentesítésre nem is vállalkozhattak, mert ehhez a hitelező hozzájárulás is szükségeltetik s így miután a szerződésbeli kötelezettségüknek, amennyiben a magukra vállalt adósságokat pontosan törlesztik, eleget tesznek, a kereset elutasítását kérik. Minthogy az alperesek által a viszonválaszhoz 3. és 4 '- alatt eredetben csatolt adásvételi szerződésnek 3. pontjai nem hagynak fenn kétséget az iránt, hogy alperes vevők a megállapodás szerint az agrár takarékpénztárnál 933 frt 36 krt és a varjasi takarékpénztárnál 850 frtot elvállalnak számadás kötelezettsége nélkül, csak azt jelenti, hogy alperesek ezen adósságokat agy fizetik, mint azok visszafizetésére felperesek vállalkoztak. Minthogy a per folyamán hit alatt M. K., F. G., I. T. és H. M. tanuk egybehangzóan azt vallották, hogy arról, miszerint alperesek a felpereseknek megmaradt kétféli 310. számú házat tehermentesíteni tartoznak, mit sem tudnak, hogy arról szó sem volt; minthogy az állandó birói gyakorlat szerint az Írásbeli szerződéstől elütő szóbeli megállapodás, ha az létre is jött volna, figyelembe nem vehető, ennélfogva felpereseket alaptalan keresetükkel elutasítani kellett. Az alperesek által felhívott K. Gy. tanú kihallgatása a 3. és 47, alatti szerződésekkel szemben mellőzendő volt. A temesvári kir. ítélőtábla (1903. évi január 5-én 3,060/1903. sz. a.) ítélt : A kir. ítélőtábla az elsőbiróság ítéletét helybenhagyja. Indokok: A keresethez A. és B. alatt egyszerű másolatban csatolt adásvevési szerződés szerint az alperesek a felperesektől a kétféli 294. számú telekjegyzőkönyvben A. [. 1—8. sorszámok alatt felvett jószágtestből az annak egyes alkatrészeit képező 3., 4., 6., 7., 8. sorszámok alatti birtokrészeket azzal a kötelezettséggel vették meg, hogy a kialkudott vételárnak csak egy részét voltak kötelesek az eladók kezeihez fizetni; a vételár többi részének fizetése helyett pedig átvállalták az azon jószágtestre C) 15. sorszám alatt a magyar takarékpénztárak központi jelzálogbankja javára bekebelezett 4,000 kor.követelést és a C) 20. sorszám alatt az első varjasi takarékpénztár javára bekebelezett 1,700 kor. vételárt. Minthogy az alperesek a szerződés szerint vállalt kötelezettségüknek eleget tettek, jelesül a viszonválaszhoz 5. és 6. a. csatolt és sem valódiság, sem a tartalom valósága tekintetében nem kifogásolt kötelezettségi okiratok szerint az elöl említett tartozást magukra vállaltak és magukat az azzal járó minden kötelezettségek teljesítésére kötelezBudapest, 1905. január 8. ték, az utóbb említett követelést pedig az ellenirathoz 2 f) alatt csatolt törlési engedély szerint egészben kifizették, s minthogy az alperesek szerződésileg átvállalt 4,000 kor. követelés kifizetését a megállapított törlesztési részletekben vannak jogosítva fizetni, és a tanuk vallomása szerint a szerződésnek megkötése alkalmával szó sem volt arról, hogy az alperesek kötelezték volna magukat a követelés kifizetésére, illetve a felperesek tulajdonában még megmaradt ingatlanok tehermentesítésére: az elsőbiróság ítéletének a per főtárgyáról intézkedő részét ezeknél az indokoknál fogva helybenhagyni kellett. A m. kir. Kúria (1904. évi szept. 14-én 3,339/1903. P. sz. a.) ítélt: Mindkét alsóbirói ítélet megváltoztatásával, az alperesek köteleztetnek : L, hogy a kétféli 297. számú telekjkönyvben, A L L 2. 5. sorsz. a. foglalt felperesi ingatlanokra C. 15. sorsz. alatt a magyar takarékpénztárak központi jelzálogbankja javára 2,000 frt. tőke s jár. erejéig bejegyzett zálogjog törlésének bekebelezésére alkalmas és a jelzálogos hitelező által kiállított engedélyokiratot felpereseknek 60 nap alatt kiszolgáltassanak; különbeni végrehajtás terhével tartoznak és pedig 1. 1—2. r. alperesek egymás közt egyetemlegesen, a C) 15. sorsz. a. bejegyzett zálogjog kitürölhetése céljából 1,066 frt. 64 kr, vagyis 2,133 kor. 28 fiütőkét, 2. 3—4. r. alperesek egymás közt szintén egyetemlegesen, ugyana célból 933 frt 36 kr. vagyis: 1,866 kor. 72 fill. tőkét, 3. mindkét alperescsoport a reá eső tőke után, a kereset beadása napjától számított három évi &% kamatot, 2" „ kártalanítási dijat, és valamennyien együtt 400 költségbiztositási összeget birói letétbe helyezni. II. A fent idézett telekkönyvben C. 20. sorszám alatt az első varjasi takarékpénztár javára 1,700 kor. tőke s jár. erejéig bekebelezett zálogjog tekintetében pedig 3—4. r. alperesek annak tűrésére köteleztetnek, hogy az ítélet tdapján felperesek az ellenirathoz 2. . alatti eredetiben csatolt törlési engedélyt a zálogjog törlésére felhasználhassák. Végre: III. minden esetben tartoznak alperesek végrehajtás terhével 15 nap alatt felpereseknek 275 kor. 30 fill. per- és felebbezési költséget egyetemlegesen megfizetni. Indokok: Nem vitás peres felek között, hogy a 3. és 47- a. eredetben becsatolt adásvételi szerződések szerint a kétféli 297. számú tjkv.-ben foglalt L 3., 4., 6., 7., 8. sorsz. a. ingatlanok közül 1—2. r. alperesek a 4. és 6. sorsz., 3—4 r. alperesek pedig a többi 3., 7., 8. sorsz. alatti ingatlanokat azzal a kötelezettséggel vették meg, hogy a vételárnak készpénzül kifizetett részét meghaladó részlete fejében átvállalják a fent meghatározott telekjkvben C) 15. és 20. sorsz. alatt bejegyzett jelzálogos adósságokat, még pedig az elsők 1-2 r. alperesek 1,066 frt 64 kr. tőke s jár., 3—4. alperesek pedig 933 frt. 34 kr. s jár. erejéig; ezen felül ez utóbbiak átvállalták még a C. 20. sorsz. a. jelzálogos adósságot egészen. Minthogy az adósság ily átvállalásának törvényszerinti joghatálya az, hogy annak következtében az eredeti adósok az átruházott adósságot illetőleg minden személyi s dologi felelősség alól felszabadulnak, ha csak kifejezetten ki nem jelentették, hogy az átvállalók adóstársai akarnak maradni továbbra is ; ily kijelentés azonban a fennforgó esetben felperesekrészéről nem történt, sőt az egész adásvételi ügylet a vételár kiegyenlitésének módozatainál fogva, nyilvánvalóan arra irányult, hogy felperesek a jelzálogos adósságok áthárításával magukat és megmaradt vagyonukat azok terhétől teljesen mentesíteni kívánták; minthogy továbbá nem vitás a felek között, hogy alperesek a megvett ingatlanoknak nemcsak tényleg birtokában vannak, hanem a nyilvánkönyvi tulajdont is megszerezték; s ekként felperesek az adásvételi szerződésnek a maguk részéről teljesen eleget tettek; végre minthogy általánosan elfogadott jogszabály, hogy a vevő, ellenkező kikötés hiányában, a vételár fizetési kötelezettségének azonnal köteles eleget tenni, mihelyt az eladó is megfelelt a maga kötelezettségeinek, s a fennforgó esetben e részben ellenkező kikötés nem történt, s igy az átvállalás folytán alperesek neki, kiket az 5. és 6*/. alatti okirataik szerint a C. 19. alatti jelzálogos hitelező uj adósául már el is fogadott s akik a jelzálogos terheket a vételár lejében vállalták magákra, immár beállt az a kötelezettsége, hogy az átvállalt tartozások terhe alól felperes eladókat személyükre s megmaradt ingatlanukra nézve feloldozzák, mi az átvállalt jelzálogos terhek kitörlésének lehetővé tételében, ez pedig, tekintettel arra, hogy alperesek a zálogjog kitörlésének kérvényezésére a per adatai szerint nem vállalkoztak, abban áll, hogy alperesek a jelzálogos hitelezők engedélyét a törlésre megszerzik és felpereseknek kiszolgáltatják ; a minthogy ezt a 2- . a. szerint a C. 20. sorsz. a. a jelzálogos követelés tekintetében részben már teljesítették is, csak a felperesek rendelkezésére nem bocsátották: mindezeknél fogva, az alsó birói Ítéletek megváltoztatásával, alpereseket a C. 20. sorsz. a. bejegyzett zálogjog tekintetében első