A Jog, 1905 (24. évfolyam, 1-53. szám)

1905 / 25. szám - Francia homestead-törvény - Fiat lux. Fénykévék polg. törvénykezésünknek sz. fővárosunkban tapasztalt állapotaira. Írta Toldy Géza dr. budapesti ügyvéd. Budapest, 1905. Patria irod. vállalat. 216 l. [Könyvismertetés][2. r.]

98 A JOG 5. §-ára utalni, mely szerint valamely szőlő birtokosa szó'lőfelujitási kölcsönnel megterhelni kivánt szőlőjét a törvényben megszabott feltételek alatt más területtel is helyettesitheti s igy a korábban bejegyzett jelzálogos hitelező, tehát a záloglevél kibocsátására jogosított intézet is, azzal az óvatossággal sem élhet, hogy szőlőre kölcsönt nem ad. Ekként a szőlőfelujitási kölcsön bejegyzéséről nem is értesített hitelező és az 1876. évi XXXVI. t.-c. rendelkezéseinél fogva különös figyelembe veendő, záloglevelek kibocsátására jogosított intézet is, csak üzletének azzal, a közérdekre nagyon sérelmes módon való korlátozásával óvhatja meg a záloglevelek biztonságába vetett hitet és csak abban az esetben tehet eleget az 1876. évi XXXVI. t.-c. 13. §-a rendelkezésének, ha olyan ingatlanra, mely szőlővel való beültetésre alkalmas, kölcsönt egyáltalában nem ad. Ha még figyelembe vétetik az, a gyakorlati életben tapasztalat szerint sürüen előforduló, körülmény, hogy az 1896. évi V. t.-c. meghozatalánál irányadóul szolgált feltevések nem válnak be, a szőlőfelujitási kölcsön által célzott kellő eredmény nem éretik el és a szőlőbirtok értéke nem emelkedik az azt terhelő szőlőfelujitási kölcsön arányában : ugy nyilvánvaló az is, hogy a jelzálogos hitelezőnek nem csak látszólagos, hanem valóságos érdeke is lehet abban, hogy a szőlőfelujitási kölcsönre vonatkozó tulajdoni korlátozást kikösse. Mindezeknél fogva ki kellett mondani, hogy a rendelkező részben körülirt korlátozás, mint joghatállyal biró, a tkben feljegyezhető. Kelt Budapesten, a budapesti kir. ítélőtáblának 1905. évi május hó 11. napján tartott teljes üléséből. Hitelesíttetett az 1905. évi május hó 30. napján tartott teljes ülésben. Az útadó, az 1890: I. t.-c. 23- §-ában foglalt rendelkezés értelmében, az ott meghatározott maximumig időről-időre megállapítandó százalékban nem közvetlenül az ingatlan után és nem csak a föld és házadó, hanem egyéb adók után is vettetvén ki, nem tekinthető az 1881: LX. t.-c. 189. §-a b.) pontjának rendelkezése alá eső, az ingatlant közvetlenül terhelő, hanem olyan adónak, amely az imént idézett törvénybeli rendelkezés ellenére megfelelő törvényes rendelkezés hiányában, mint az ingatlant nem közvetlenül terhelő adó, előnyös sorozásban nem részesülhet. A zentai kir. járásbíróság (1904. évi június 25-én 6,567/1904. sz. a.) K. Istvánnak, Cs. Axentiáné K. Milena ellen folytatott végrehajtási ügyében) következőleg végzett: A sorrend megállápitásának tárgyát képező jelen végrehajtási ügyből kifolyólag az 1904. évi május hó 25-ik napján megtartott árverésen eladott és a martonosi 432. sz. betétben A I. 1—3 sor 4,279., 4,280 és 4,281/2. hrsz. a foglalt ingatlanok vételára, valamint az időközi kamatai, melyekre nézve a következő kifizetési sorrend állapittatik meg. I. Előnyös tételekre. 1. végrehajtatónak árverés foganatositási költségek, továbbá a sorrend határozati és jegyzőkönyvi bélyegek fejében Kozics Elemér dr. ügyvéd kezéhez 48 K. 52 f. 2. A zombor; kir. pénzügyigazgatóság 57,258/1904. számú értesitvénynyel bejelentett követelésekből, a kir. kincstár részére soroztatik a) /. földadóban 1901—1903 évekre 7 K. 05 f) b. házosztályadóban 16 K. c) ált. jöv. pótadóban 3 K. 60 f. d) orsz. betegápolási pótadóban 1 K. 39 f. e) kamatban 2 K. 25 f. f) községi pótadóban 16 K. 23 f., összesen 46 K. 52 f. Az I. 2. g) pontja alatt a kir. kincstár részéről útadóban felszámított 11 K. 20 f, valamint ennek" 27 f.-ért kitevő kamatai, miután az végrehajtást szenvedett és az összes hitelezők által kifogásoltatott, a sorrendből kihagyatik, miután az 1890. évi I. t.-a. 23. §-a értelmében az útadó nem kizáróan a föld és házadó, hanem a kereseti, a nvilvános számadásra kötelezett vállalatok, egyletek adója, bánya-tőke, kamat és járadékadó után is kiróható oly egyénre is, aki föld és házadóval terhelve nincs, minélfogva az útadó cimén felszámított összeg oly előnyös tételként sorozandó közadónak nem tekinthető, amely az ingatlant közvetlenül terhelné s annak sorozása az 1881. évi LX. t.-c. 189. §-a B) pontja szerint előnyösen lenne sorozható a 3. 7- A kir. kincstár képviselője által előnyös tételként sorozni kért és az eladott ingatlanra G. alatt, a kir. kincstár javára bekebelezett 857 K. és 66 f. adótartozás végrehajtást szenvedett és a jelzálogos hitelezők kifogása folytán a sorrendből szintén kihagyatik, mert eltekintve attól, hogy a kincstár képviselője ezen követelés fennállását igazoló adóhátraléki kimutatást a sorrendi tárgyalás alkalmával be nem mutatta, kihagyatott ezen követelés a sorrendből azért, mert a követelés bekebelezését elrendelő 10,326 1900 sz. tkvi iratoknál csatolva levő adóhátraléki kimutatás és a pénzügyigazgatóságnak kérvényéből kitünőleg ezen adótartozás nemcsak az ezen végrehajtási ügyből kifolyólag eladott ingatlanokat, hanem ezen kivül még más számú ingatlanokat is terheli: a becsatolt kimutatásokból megállapítható, hogy az eladott ingatlanok 3 évi adója 7 K. 5 f, a házosztályadó pedig 16r K.-t és igy együttvéve összesen 23 K. 05 f.-t tesz ki, mely összegből kétségtelenül nyilvánvaló, hogy a fenti 857 K. ezen ingatlant csakis esen összeg arányában terhelheti, amelyről pedig kimutatás becsatolva nem lévén, annak sorozása mellőzendő volt. 4. sorozat P. Ignác mint A. Jovó ügygondnoka részére 12 K. Polldk Ignác ügyvéd kezéhez. II. Bekebelezett terhekre: 5' H. József szabadkai lakos javára soroztatik a Cl. alatti zálogjog és a csatolt kötelezvény alapján a •/. tökében 400 K. ennek 1901. évi május hó 25-től járó 8°/o kamatai s H. József szabadkai lakos kezéhez. 6. A C2. alatti zálogjog szerint soroztatik A. Jovó martonosi lakos részére, illetve, miután nevezett a beérkezett kézbesítői jelentés szerint elhalt, állítólag örökösök nélkül, ismeretlen örökösei részére 300 K. Ezen követelés ellen végrehajtást szenvedett és S. Katalin jelzálogos hitelező kifogást emelt, miután az nem áll fenn. Tekintettel arra, hogy ezen követelés végrehajtást szenvedett és egyik jelzálogos hitelező által kifogásoltatott és tekintettel arra, hogy a hitelező ismeretlen örökösei részére a 3,629 1904. tkvi sz. végzéssel kinevezett ügygondnok Pollák Ignác ügyvéd ezen követelés fennállását szabályszerű okirattal igazolta, ennélfogva az 1881 : LX. t.-c. 197. §-a értelmében kifogást tevők ellen P. 1. ügygondnok perre utasittatik és meghagyatik a nevezettnek, hogy a fenti követelés fennállása iránt jelen végzés jogerőre emelkedésétől számított 30 nap alatt a pert tegye folyamatba és annak megindítását a bíróságnál, mint tkvi hatóságnál a fenti határidő alatt igazolja, mert különben ezen követelés a sorrendből ki fog hagyatni, 7. A C3. alatti követelés fenn nem állván a jelzálogos hitelezők kijelentése szerint a sorrendből kihagyatik 8. A C. 4. 5.*;. alatt K Sámuel jelzálogos hitelező javára 183 frt 98 kr. követelésre S. Mor dr., mint nevezett jelzálogos hitelezőnek a végrehajtási iratokból kitünőleg meghatalmazott kéviselője részére tőkében soroltatni kért 80 kor. végrehajtást szenvedett és S. Kálmán jelzálogos hitelezők kifogása folytán a sorrendből kihagyatik, mert a 2. NB. alatt csatolt végrehajtást szenvedett jelzálologos hitelező képviselője által irt és tartalmilag nem kifogásolt magánokiratból kitünőleg jelzálogos hitelező fenti követelésére, ugy az összes kamatok és perköltségekre nézve véglegesen kielégítve lett, tehát jogosan e helyütt mit sem számit fel. 9. A C7. alatti végrehajtási zálogjog valamint a C8. alatti engedmény alapján, tekintettel arra, hogy kir. kincstár képviselőjének kijelentése szerint a C8 alatti bekebelezett 77 kr. illeték nem áll fenn, soroztatík K. J. halasi lakos részére a C10. alatti figyelembe vételével tőkében 192 kor. 60 fill., perköltségben 97 kor. 10 f. és sorrendi tárgyalási díj cimén 16 kor. Kozics Elemér dr ügyvéd kezéhez. 10. A C13. alatti zálogjog szerint feltételesen soroztatik Cs. Arkádiáni sz. S. Katalin javára 700 K. annak 1904 évi május hó 20-tól járó 7°/<> kamatai Felsch Miksa dr. ügyvéd kezéhez. Ezen követelés fenállása ellen Spitzer Mór dr. ügyvéd, mint K. Sámuel jelzálogos hitelező képviselője kifogást emel azon az alapon, mert az nem áll fenn; tekintettel arra, hogy kifogást tevő hitelező ezen állítását mivel sem igazolta, ennélfogva a végr. törv. 197. §-ának 2. p. alapján perre utasittatik s meghagyatik, hogy a fenti kifogás folytán a jelen végzés jogerőre emelkedésétől számított 30 nap alatt a pert indítsa meg és ezen körülményt a telekkvi hatóságnál jelentse be, mert ellenkező esetben Cs. A.-né szül. S. K. részére feltételesen sorolt összeg feltétlenül sorozottnak fog kimondatni. A vételár maradvány a tkvi. tulajdonosnak kiadatik. A szegedi kir. ítélőtábla (1904. évi december ]4-én. 4,065/1904. p. sz. a.) következő végzést hozott: I. Az elsőbiróság végzésének neheztelt az a része, mely szerint a 11 kor. 20 fill. útadónak és ez ezután felszámított 27 f. kamatnak sorozása mellőztetett, megváltoztatik, és ez a követelés az előnyös tételeknél 2. g. és h. pontok alatt soroztatik,, mert a felszámított útadó a csatolt kimutatásban mint az elárverezett ingatlanok után járó tartozás van kimutatva, a melynek mennyiségére nézve a tkvi hatóságot a 1881 : LX. t.-c. 196. §-a értelmében a megvizsgálás joga nem illeti meg és mert az útadó az ingatlanok után járó ház és földadó alapján az 1890 évi I. t. c. 23. §-a értelmében vettetvén ki, az a hivatkozott törvényszakasz 16-ik bekezdése szerint az egyenes adók módjára hajtatik be, mint ilyen pedig az 1883 évi XLIV. t.-c 88. §., illetőleg az 1890 évi ápr. hó 12-én 21,802. sz. a. kelt kereskedelmi miniszteri rendelet C mellékletének 26. §-a értelmében az előnyös követelések közzé tartozik. II. Ugyanazon végzésnek megtámadott az a része, mely szerint az előnyös követeléseknél 3. tétel a. soroztatni kért 857 K. 66 fill adótartozás a sorendből kihagyatott, megváltoztatik akképp, hogy ez a követelés nem az előnyös tételeknél, hanem a bekebelezett terheknél II. 10. tét. a Cs. A.-né követelését (C 13 sor. sz.) megelőző rangsorban feltétlenül soroztatik: mert ez a követelés a II. sorsz. a. a kir. államkincstár javára közokirat alapján van bekebelezve, s annak fennállása tekintetében kifogás nem emeltetett, illetőleg az nem is állíttatott, hogy a kifizetés által vagy egyébként megszűnt volna: mert továbbá azt a követelést a kir. államkincstár képviselője a sorrendi tárgyaláskor sorozásvégett felszámította. Erre való tekintettel pedig és figyelemmel az 1881 : LX. t.-c. 192. §-a utolsó bekezdésére, nem volt szükség arra, hogy a kérdésben levő adótartozásokról a kir. kincstár részéről kimutatás adassék be, mert végül az érintett 857 K. 66 fill. adótartozás a neheztelt végzés szerint nemcsak az elárverezett, de egyéb ingatlanok és a végehajtást szenvedők esetleg egyéb jövedelmei után is vettetvén ki és pedig, az árverést megelőző 3 ev előtti időről, azok az 1881: LX. t.-c. 189. §. b) pontja, illetőleg az 1883. évi XLIV. t.-c. 88. §. értelmében előnyös tételekben sorozhatok nem voltak, annak azonban a törvényes akadálya nincsen, hogy az a felszámítás alapján és a bekebelezés rangsorában ne soroztassek. A m. kir. Kúria (1905. évi április 19-én 787/1905. p. sz. a> következő végzést hozott: A másodbiróság végzésében I. alatt foglalt rendelkezés