A Jog, 1905 (24. évfolyam, 1-53. szám)

1905 / 23. szám - A budapesti kir. itélőtábla működése 1904 ben. [4. r.]

182 A JOG • ,-Gyarmat -Bánya 0 o l'l *J O "O H "3 — jiest bűnt IH (U u p p sc >, c pp « I. E 1 i n t é z e t P ° 1 g á r i Birák száma (elnökökön kivül) 8 7 30 24 40 13 6 7 1. Rendes Polgári 480 267 2,8111. 4,054 — 1,162 1,102 791 2. Tclekkvi 3,121 2,594 11,809 — — 7,079 43 6,840 3. Csőd 9 — 10 43 — !• 3 4 4. Cégbej. és töri. 81 40 — 1,419 — 50 37 23 489 5. Sommás váltó v. 555 434 — 19,262 — 615 254 23 489 6. Értékpapír megs. 20 — 32 1,207 — 6 2 3 7. Ügyv. panasz 5 — 89 — — 12 2 8 8. Perenkiv. 586 12 2,233 — — — — 70 9. Felébb. 325 185 2,862 1,067 — 315 — 184 10. Felül vizsg. 82 37 999 408 — L13 — 30 11. Felfolyam. 33 18 470 144 — 29 — 31 12. Kisebb polg. és vegyes — — — — — 6 — — Összesen 5,300 3,587 21,398 26,604 — 9,391 1,443 8,473 II. E 1 13. Vizsg. b. ügy. 14. Bünv. per. 15. Pénzű. kih. 15. Il-od folyam. 17. Fegyelmi. Összesen Az 1 — 17. összesen Ebből esik egy biróra 256 í-08 356 206 335 379 n t é — 6,174 — 3,062 — 550 — 1,975 : t t 28 í 442 581 b ü n t 447 113 86 15 77 219 237 ü g y 17 10 7 10 17 10 1 t 652 1,333 803 868 1,833 5,692 6,8 íl 18,797 5.310 7,827 5,692 7 1 5 11 18 115 — 66 17 20 i 730 — 444 1,019 1 14 1 9 — 6 12 12 9 22 21 149 206 50 1,605 159 371 600 208 143 37 123 147 61 90 18 22 67 18 40 8,473 9,717 20,634 7,018 12,937 t ő - ü % y 196 433 891 222 457 258 600 741 320 721 — — 426 — — 322 515 3 015 5 325 it. a) polgári Érdemi, it Meg nem jeli Pert besz. v. Sommás vv. Egyezs. jóv. v. Felebbv. it. Felebbv. pert bef. v Feliilvizsg. Felfoly. bj büntető'. 28. ítélet 29. P. ü. kih. it. 30. Esküdtsz. it. 31. II. foly. it. 32. Fegyelmi it. Összesen 18 - 32 Ebből esik 1 biróra 517 7 1,033 978 7 111,761 1,31.'. 625 604 776 1,551 3.07S 869 1,7(12 6,333 1.565 21 in;, 26,605 11,761 10,704 2,368 9,077 7,584 1 1.268 23,712 7,917 1 í.,639 791 652 713 1,108 294 823 394 1,296 1,083 1 126 1,394 791 1,045 III. I t é \ e t e k 368 172 1,340 483 2,176 297 lil 213 360 412 584 285 623 41 30 1,340 483 498 91 400 1 1 23 29 16 117 16 67 64 1,022 1,264 — 170 281 58 86 163 164 16 117 171 555 434 19,262 _ 615 254 489 204 730 — 444 1,019 4 1 49 116 3 26 10 1 5 26 6 4 226 163 2,183 1,133 367 — 174 1 K) 428 485 220 473 6 15 632 476 89 — 8 8 86 44 49 92 'áh. v. 1 38 10 — 1 — 1 2 2 19 1 8 82 37 999 408 _ 113 — 30 37 123 147 62 90 33 18 470 144 — 29 — 31 18 22 67 18 10 408 335 _ 3,062 442 86 249 258 600 741 320 721 _ 57 — — 550 — 15 — — — 426 — 18 27 — 78 23 — 4 21 55 •2Í 25 23 356 379 — 1,975 581 77 237 322 515 1,015 325 517 13 1 7 1 — 6 — 5 — 3 5 2 •7 2,178 1.740 7,223 25,788 5,665 2,827 1,475 1,510 1,428 2,664 3,756 I.S'.IO 3,801 272 247 240 1,07! 141 217 245 215 204 266 220 189 271 Ezen táblázatos kimutatás szerint a legtöbb ügy esik egy biróra a pestvidéki tszéknél : 1,394, utána következik Ipolyság 1,296, Kecskemét 1,126, Bpest keresk. és váltótsz 1,108, Kalocsa 1,083, Szolnok 1,045, Eger 823, B.-Gyarmat 791. Sz.-Fehérvár 791, Bpest polg. 713, B.-Bánya 652, Fiume 394 és Bpest büntető 294. Az Ítéleteknél pedig esett a bpesti kercsk. és váltótszékre: 1,074, ulána B.-Gyarmat 272, Szolnok 27Í, Kecskemét 266, B.-Bánya 247, Fiume 245, Bpest polg. 240, Pestvid. 220, Eger 217, Ipolyság 215, Kalocsa 204, Sz.-Fehérvár 189, Bpest btö 141. Teljesen megváltozik azonban a kép, ha a birói elintézett ügyek sorából kivesszük a tiszta sablonmunkát képező, rendszerint jegyzők által elintézett sommás váltóvégzéseket, meg nem jelenés folytán hozott Ítéleteket, egyezséget jóváhagyó végzéseket és telekkönyvi beadványokat, — a telekkvi pereket természetesen kivéve. Ily levonás mellett esik: 1. A b.-gyarmati tszékre: 6,333—3,678 = 2,655 ügy és 2,778—601 — 1,577 itélct. Esik tehát egy biróra 331 ügy és 197 Ítélet. 2. A b.-bányai tszékre: 4,565—3,027 = 1,538 ügy és 1,740— 472 = 1,268 ítélet. Esik egy biróra 219 ügy és 181 Ítélet. 3. A bpesti polg. tszékre.: 21,405—11,809 p= 9.596 ügy és 7,223 — 570 = 6,653 Ítélet. Esik egy biróra 319 ügy és221 Ítélet. 4. Bpesti keresk. és vtszékre: 26,605—19,262 = 7,343 ügy és 25,188—20,186 ==? 5,602 Ítélet. Esik egy biróra: 305 ügy és 233 itélet. 5. Bpest büntető-re : 11,761 ügy és 5,665 itélet. Esik egy biróra 294 ügy és 141 itélct. 6. Az egri tszékre 10,704—7,681 = 3,023 ügy és 2,827— 710 = 2,117 itélet. Esik egy biróra 232 ügy és 162 itélet. (Folytatása következik) Révai Lajos dr. Nyilt kérdések és feleletek. Az ügyvédi rendtartás köréből. (Válasz Thuróczy Lajos ny. kir. aljárásbiró ur kérdésére ) Tekintve, hogy az 1874. évi XXXIV. t.-c. a) pontja értelmében az ügyvédjelöltek lajstromába csak az vehető fel, a ki a ogi és államtudományok befejezése után az elméleti államvizsgákat, vagy az első szigorlatot sikerrel letette: ennélfogva oly egyén, kinek nincs meg mindkét államvizsgája, vagy egy szigorlatja — bár a jogi államvizsgája és birói gyakorlati vizsgája van is — de lege lat a, a törvényt stricte véve, az ügyvédjelöltek lajstromába föl nem vehető! Igaz, hogy a birói vizsga nagyjában magában foglalja a három jogi szigorlat tárgyát sigy egy szigorlatot jóval fölülmúl; de mert a szigorlat elméleti, a birói vizsga meg gyakorlati irányú, a törvényt — mely tisztán elméleti vizsgálatokról szól — oly tág értelemben magyarázni nem lehet! A felvetett esetre nézve legfeljebb a kir. Küria hozhatna elvi jelentőségű határozatot! Azonban ahhoz, hogy t. Collega ur ügyvédi vizsgát tehessen, nincs most szüksége az ügyvédjelöltek lajstromába leendő fölvételére ! Collega urnák kellene csupán a jogtudorságot megszereznie, melynek elnyerése után a fent idézett t.-c. 5. teának 4. bekezdése alapján kérheti az ügyvédi vizsgára való bocsátását. Tyrnauer Albert dr., orosházai kir. aljárásbiró. Sérelem. A váltó-óvás helytelen felvételéről. Tapasztalható egyik-másik kir. jbiróságnál, hogy azon esetben, ha a közjegyzői székhelyről a kir. közjegyző távol van, e helyett a váltó-óvásokat nem a kir jbiróság vezetője, hanem illetéktelenül a kir. aljegyző veszi fel. Ide szögezem azon két, ide vonatkozó szakaszt, mely világosan praecisirozza, hogy az adott esetben miként kell az óvással eljárni, s kinek áll kötelességében az óvást felvenni. Az ide vonatkozó egyik szakasz és pedig az 1876: XXVII. t.-c. 98. §-a ekként hangzik: «a váltó-óvásokat közjegyzői székhelyeken és e helyekhez csatolt jbirósági területen a közjegyző, — más járásokban a jbiró, aljbiró, a jbirósági jegyzők és aljegyzők teljesitik». Ezen szakaszból nyilván való tehát, hogy a jbirósági jegyzők és aljegyzők is vehetnek ugyan fel óvásokat, de csak kötött esetekben, ha t. i. az a jbirósági terület, melyen az óvás felveendő, egyidejűleg nem közjegyzői székhely is. De nem csak ezen most idézett imperativ intézkedése rendelkezik a váltó-óvásnak ki állal történendő felvételéről, hanem az 1886: VII. t.-c. 9. §-a is. Véssük csak egybe eme két szakaszt, s nyomban kiviláglik, miként támogatja és egészíti ki egymást ezen két szakasz? A most idézett 1886 : VII. t.-c. 9. §-a ekképpen hangzik: «addig, amíg a közjegyzői kamara helyettest nem rendel, vala-