A Jog, 1905 (24. évfolyam, 1-53. szám)

1905 / 22. szám - A budapesti kir. itélőtábla működése 1904-ben. [3. r.]

176 A JOG nem nyilvános. A birák a pplás minden formaságai alól felmenti vék és csak legjobb tudomásuk és lelkiismeretük szerint döntik el a pert. A hozott Ítélet nyomban jogerős és a rendes bíróság a fiumei kir. tszék utján végrehajtható. A nyilt tengeren járó hajón elkövetett bűncselekmény­tényállását a hajó parancsnoka állapítja meg, aki a bűnjeleket megőrizni és a tettest külföldi kikötőben a konsulátusnak, belföl­dön a révhivatalnak átadni tartozik; utóbbi a letartóztatott egyént feljelentése kapcsán az illetékes hatósághoz átkísérteti. Révrendőrségi és egészségügyi kihágások a m. kir. révhi­vatal hatáskörébe tartoznak, — tekintet nélkül a hajó nemzeti jel­legére. Ha magyar hajó külföldi kikötőben vagy a nyilt tengeren követ el büntetendő kihágást, ugy ennek elbírálása az anyakikü­tőre illetékes révhivatal hatósága alá tartozik. Az eljárás sommás és szóbeli; esetleg a rendes jkvi eljárás, a felek és tanuk részle­ges kihallgatásával vétetik folyamatba. A határozat ellen 14 napon beiül felfolyamodásnak van helye a m. tengerészeti hatósághoz. Két egybehangzó határozat ellen nincs helye további jogorvoslat­nak. Megváltoztatás esetén III. fórum a m. kir. keresk. miniszter. Kiszabható büntetés : elzárás, esetleg pénzbüntetéssel súlyos­bítva és pusztán pénzbüntetés. Az elzárás közig, letartóztalási intézetben hajtatik végre, az elzárt egyén saját élelmezési költségén. A pénzbüntetés a tengerészet segélyalapja javára szolgál. Szökevény tengerész — tekintet nélkül saját és hajója honosságára, — a kézrekerülés helyének révhatósági illetékes­sége alá tartozik. Hajótörés vagy más baleset miatti vizsgálat elrendelése és vezetése annak a révhivatalnak hatáskörébe tartozik, amelynek kerületében a hajó anyakikötője fekszik. Pontosabb ügyekben szakértőképpen 2 tengérészeti kapitány és 2 révhivatali tiszt mű­ködik. Ha bűncselekmény kiderül, ez a büntetőbíróságnál fel­jelentendő, más esetben a révhivatal ítélkezik. A közölt adatokból is kitetszik, hogy mily fontos anyag lesz itt tárgyalva. Szükségtelen a mondottak után e munkát még külön ajánlani. A könyv kiállítása díszes és tetszetős. r. I. Eötvös Károly ujabb négy kötete. A «vajda* dolgozószobájá­ból, a védbeszédek és periratok közül megint előtermett négy kötet belletristamunka. Egyik kötet 1848-ról szól «A nagy év» címen ; a másik apróbb eseteket, elmefuttatásokat közöl Tünemények címen. A másik két kötet Deák Ferencről és családjárói szól. Ehhez nem kell kommentár. Eötvös Károly ir Deák Ferencről — elég ennyit mondani. Újsághírekből, képeslapok fotográfiáiból mindenki tudja, hogy a vajda az elmúlt nyáron beutazta a Dunán­túlnak azon helyeit, ahol Deák élt, dolgozott és pihent. Össze­gyűjtötte az adatokat nemcsak az ő intim életére nézve, hanem családját, bátyját Deák Antalt, nővérét Klárát és sógorát Oszfef­huber Józsefet illetőleg is. Ezeket az adatokat adja itt közre, színes és életeleven összeállításban, a maga sajátos művészi eszközeivel. A négy kötet Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársa­ság kiadásában jelent meg. Ara: fűzve 16, diszkötésben 24 korona. A Magyar Bűnvádi Perrendtartás Vezérfonala. Irta Fayer László, egyetemi magántanár. Negyedik kiadás. A kézikönyv igen jelenlékenyen növekedett anyagában és terjedelmében. Feldolgozást igényelt ugyanis az uj bűnvádi eljárási törvénynek uralma alatt kifejlődött birói gyakorlat, mely e könyvben rendszerbe foglalva jelentkezik és kritikai méltatásban részesül. A bűnvádi perrend­tartás szövegének beillesztése, továbbá a kimerítő tárgy- és név­mutató megkönnyítik a használatot. A könyv ára 16 korona. Megjelent a Franklin-Társulat kiadásában. Vegyesek. A házassági törvény 22. íjához. *Egy ügyvédn-töl kaptuk e sorokat: « Balog Elemér dr. nem fogadja el ( Jog 1905 21) Raffay Ferenc dr.-nak (A magyar magánjog kézikönyve c. m. 162. I.) azt a nézetét, hogy a h. t. 22. §-ában szabályozott tiltó akadály akkor is fennforoghat, ha bizonyos már hogy «az első házasság nem áll fenn». Szerinte ezt a házasságot csak a holttányilvánitás alapján kötött uj házasság szüntetheti meg, amiből következik, hogy a holttányilvánitott félnek a házastársa és az, akivel ez házasságot akar kötni, nem tudhatják, hogy az első házasság nem áll fenn. Ez a nézet téves s a 22. ij-nak ez az igazi félremagya­rázása. Hiszen a holttányilvánitott meghalhatott, a holttányilváni­tás után házasságát fel is bonthalták, érvénytelenné is nyilvánít­hatták, ami mind azt eredményezi, hogy az első házasság nem áll fenn. Ha elolvasta volna a cikkíró a h. t. javaslatának minis­teri indokolását (Különös indokolás 53. 1.) másképpen magyarázná a 22. £-t. Itt ugyanis a következőképpen okolták meg e tiltó aka­dály felállítását: «Ha a holttányilvánitott házastársa, vagy az, akivei uj házasságot akar kötni, tudja, vagy tényekkel igazolva van, hogy a holttányilvánitott az uj házasságkötés előtt meghalt ugyan, de halála nem a holttányilvánitó ítéletben megállapított napon következett be, vagy hogy a korábbi házasság bíróilag felbontatott, vagy érvénytelennek nyilváníttatott, az uj házasságra bocsátás alapját a holttányilvánitó ítélet többé nem képezheti, hanem csak a korábbi házasság megszűnése vagy érvény telenné nyilvánítása. Ily szabály á házassági anyakönyvek adatainak meg­bízhatósága érdekében is kívánatos >. Reméljük, hogy nem tartja fenn Balog Elemér ezután a maga nézetét! A többi iró is (ptt. Janesó : Magyar házassági és házastársi öröklési jog c. m. 121. 1., ZUnszkx-Reincr: Magyar magánjog, VI. kiadás 711. 1., Tóth: Házas­sági jog 43. 1) a helyes értelmet adja a 22. i?-nak>. A Budapesti Ügyvédi Kör mult heti választmányi ülésén egyhangúlag elhatározta, hogy gyermekvédelmi bizottságot létesít, mert fel akarja karolni mindazon nagy kérdéseket, melyek a gyermekvédelem problémái közül az ügyvédi kart közvetlenül érdeklik. A bizottság az ülést követőleg megalakult. Elnöke Szilágyi Arthur Károly dr., titkára ifj. Chorin Ferenc. A magyar vasúti sztrájk az osztrák judicaturában. Az Oberster Gerichtshof elutasította egy cégnek a magyar-osztrák államvasuti társaság ellen benyújtott kártéritési keresetét, amelyre egy marhaszállitmánynak a vasúti sztrájk miatt való elkésése szol­gáltatott okot. Miként az alsóbb forumok, az Oberster Gerichtshof is vis majornak nyilvánította a sztrájkot. A kölcsönről kiállitott kötelezvényben az adós részéről el­vállalt az a kötelezettség, hogy a kölcsön körül felmerülő bélyegille­téket és egyéb költséget viseli, csak a hitelező intézet készkiadá­sainak megtérítésére való kötelezettséget foglal magában, nem pedig az okmányok kiállításáért, ezek között a törlési engedélyért fizetendő dij fizetésének elvállalását is. A budapesti keresk. és váltó­törvényszék kövekezöleg ítélt: Jogtalan volt alperesnek az a köve­telése, hogy felperes a tőke kifizetése alkalmával 30 koronát fizessen a törlési engedély dija fejében, mert az A) alatti okirat 9. pontjának a válaszban közölt és alperes által nem kifogásolt szövege szerint felperes csak a bélyegilleték és egyéb költség viselését vállalta magára. A költség viselésének elvállalása alatt csak a részkiadás megtérítésének elvállalását nem pedig az enge­délyért fizetendő dij fizetésének elvállalását, lehet érteni. Minthogy pedig alperesnek, mint jelzálogos hitelezőnek törvényes köteles­sége volt a törlési engedélyt kiállítani és minthogy az alperes által felhozott az a körülmény, hogy alperesnek jogügyi segédszemélyzete van, nem jogosítja fel alperest arra, hogy az ő alkalmzottai által végzett munka átalány-díjazása fejében felperestől külön megála­poldás nélkül díjazást követelhessen, ennélfogva alperesnek a 30 k. dij fizetése iránti követelése is jogtalan volt. Felperesnek a keresetben és a válaszban foglalt, alperes által nem tagadott előadása szerint felperes megbízásából a magyar földhitelintézet fizette ki alperesnek 1903. október 2. napján a tőkét és járulé­kait és kötzük az alperes által követelt 30 koronát, mint a törlési engedély diját. Alperes nem tagadta felperesnek azt a válaszbeli előadását sem, hogy felperes a stornodij jogossága ellen alperesnél nyomban feszólalt, mihelyt erről a magy. földhitelintézettől értesí­tést kapott. Minthogy e szerint alperes joga nélkül vette fel a 30 korona törlési engedélydijat, felperes pedig a visszakövetelés iránti jogát kellő módon fenntartotta: alperest a kereseti tőke és külön nem kifogásolt kamat fizetésére kötelezni kelllett. A budapesti ítélőtábla az elsőbiróság ítéletét helybenhagyta s ugyanezt tette a Kúria is, lí)05. ápr. 17-én, 1,262/904. sz. a. A részvényes szavazata saját megválasztásánál. Azt a gya­korlatilag fontos kérdést, vájjon megilleti-e szavazati jog a rész­vényest részvényei után, ha ő neki magának a felügyelő-bizott­ságba való beválasztásáról van szó, a német birodalmi törvény­szék mostanában igennel döntötte el. Ez a kérdés eddigelé el­döntetlen volt, mert a német kereskedelmi törvény 252. §-a értel­mében «oly határozathozatalnál, amely a részvényessel kötendő jogügyletre vonatkozik», a részvényesnek nincsen szavazati joga s ezt mások részére sem gyakorolhatja. Erre vonatkozólag a birodalmi törvényszék az itélet indokolásában körülbelül ezeket mondja: A kereskedelmi törvénynek idézett rendelkezése, amely nagyjában összevág a szövetkezeti törvények vonatkozó rendel­kezéseivel, azon a mérlegelésen alapul, hogy nem lehet elvárni az érdekelttől, hogy saját érdekét alávesse a társaság érdekének. Ez a rendelkezés meg akarja akadályozni a társaság érdekeinek veszélyeztetését és olyan határozatokra vonatkozik tehát, amelyek­nek tárgya a részvényesekkel való jogügyletek, amelyeknél a részvényes magánérdeke a társaság érdekeivel ütközik össze. Ez az eset nagyobbára akkor fog beállani, ha a részvényes nem mint a társaság tagja, hanem mint valamely harmadik személy szere­pel a jogügylet megkötésénél; ez az eset azonban nem fog be­állani akkor, ha a részvényes az alapszabályokban részére a tár­saság igazgatására vonatkozó biztosított ténykedése közben, sza­vazati jogát a közgyűlésnek oly határozathozatalánál gyakorolja, amely az ő, a felügyelő-bizottságba való saját megválasztására vonatkozik. Ilyenkor nem a közönséges értelemben vett harma­dik személylyel való jogügyletről van szó, hanem oly ügyletről, mely által a társaság egyszerre képződik, vagy szervi mivoltában kiegészitődik. Ha az ilyen, a társaság belső rendjét érintő hatá­rozat hozatalából a részvényest, akinek saját megválasztásáról van szó, alapelvileg kizárnak, akkor ez a joghelyzet, minthogy a kölcsönös érdekek rendszerint nem ellentétesek egymással, inkább a társaság kárára, mint hasznára válnék és ezáltal éppen ellen­kezőjét érnék el annak, amit a kereskedelmi törvény 252. §-ával elérni akarnak. Ehhez még az is megjegyzendő, hogy ugyanezen alapelvek az igazgatósági tagok választásánál is kell, hogy érvény­ben legyenek. Epp így magyarázza a dolgot Staub is, aki még tovább következtetve azt is feltételezi, hogy igazgatósági és fel­ügyelő-bizottsági tagok akkor is szavazhatnak, ha elmozdításuk fölött való határozathozatalról van szó. ffUM BE92VEKY 7/ÍMAtÁO MÍCWuAM BUDAPESTÉ*

Next

/
Thumbnails
Contents