A Jog, 1905 (24. évfolyam, 1-53. szám)

1905 / 22. szám - A budapesti kir. itélőtábla működése 1904-ben. [3. r.]

175 Meg itl is csak 55"'„-a az íteleteknek helybenhagyó. Ha tekintetbe vesszük, hogy mily nagy a formalismus a felülvizsgálati eljárásban és hogy itt csakis jogkérdések, soha azonban ténykérdések nem képezhetik a birói döntés tárgyát, akkor a 45°/0 megváltoztató határozat szinte kellő világításba helyezi az alsóbirósági judicaturát. Felfolyamodás volt: k Befejeztetett 33 18 465 149 32 28 18 22 66 18 40 hh. 199 53 11 8 9 11 30 10 25 mv. 12 8 166 67 11 11 6 9 21 6 12 más módon E -S ,° E 15 1 44 13 4 3 1 1 1 2 61 11 3 33 18 470 144 29 31 18 22 67 18 40 Balassa-Gyarmat Besztercebánya Bpest polg. Bpest keresk. és v. Eger Ipolyság Kalocsa Kecskemét Pestvidék Székesfehérvár — Szolnok — Összesen ~59 889 370 329 92 99 890 58 (96) (835) (437) (305) (56) (74) (872) (59) A közel 3()0/0-os hátralék (9,343 üggyel szemben 2,623) itt is egészségtelen visszonyokra vall, különösen a bpesti polgári és váltótörvszéknél, előbbinél a hátralék 1,217, utóbbinál 7.")() =1,967, vagyis körülbelül 54%. Az F lajstromban elintézett ügyek száma til (62); ebből 24 Bpest polg. és 9 vtszéki, 6 ti Eger, Ipolyság, Szolnok, 5 Pestvid., 2—2 B.-bánya és Kecskemét, 1 B.-Gyarmat. Kisebb polg. peres ügyekben a békebirák által az egri törvényszékhez felterjesztetett 6 (10) semmiségi panasz. Örökösödési ügy. M. évről folyamatban maradt 65 (88), megindittatott hivatalból 122 (110). Befejeztetett teljes átadással 94 (110), más módon 37 (23)= 131 (133). Folyamatban maradt 56 (65). Végrehajtási ügy érkezett 493 (761), befejeztetett 493 (773). Polgári megkeresés érkezett és befejeztetett 117 (108). Polgári vegyes ügy. M. é. folyam, m. 66(52). Érkezett 14,809 (13,115). Befejeztetett 14,832 (13,101), foly. maradt 43 (66). Szándékosan terjeszkedtünk oly apró részletekre, hogy ezzel a bíróságok sokágú, a gyakorlati életnek úgyszólván minden visszonyaira kiterjedő, fárasztó és sokféle szakismeretet igénylő működését kitüntessük. Csak az, aki ezen örökké őrlő malomba beletekint, birhat kellő felfogással arról, hogy mi minden követeltetik a mai bírótól, mi mindent kell értenie és mily nagy annak felelőssége< — a lehető legsilányabb fizetés mellett. Áttérünk most már a büntetőügyekre. Vizsgálóbírói ügy a mult évről folyamatban maradt 576 (631), ebből 447 a bpesti bt., 54 a pestvid., 18 a kalocsai, 16 a szolnoki, 13 az egri. 8 a sz.-fehérvári, 7 a b.-gyarmati, 4—4 az ipolysági és kecskeméti, 3 a b.-bányai és 2 a fiumei tszéknél. Érkezett 9,652 (9,226), ebből 6,062 a bpesti bt., 892 a pestvid., 470 a szolnoki, 449 a fiumei, 440 a kecskeméti, 303 az egri, 252 a b.-gyarmati, 251 a sz.-fehérvári, 215 a kalocsai, 209 a b.-bányai, 109 az ipolysági tszékhez. Elintéztetett 9,679 (9,181), ebből 6,174 a bpesti bt., 891 a pestvid., 457 a szolnoki, 447 a fiumei, 433 a kecskeméti, 284 az egri, 258 a b.-gyarmati, 222 a sz.-fehérvári, 206 a b.-bányai, Ilit; a kalocsai és 113 az ipolysági tszék által. Folyamatban maradt 486 (578), ebből 335 a bpesti bt., 55 a pestvid., 29 a szolnoki, 16 a sz.-fehérvári, 15 a kalocsai, 12 az egri, 11 a kecskeméti, 6 a b.-bányai, 4 a fiumei és 3 a b.-gyarmati tszéknél. A vizsgálat kiegészítése ir. indítvány érkezett 85 (96) ; ebből 43 a bpesti bt., 22 a szolnoki, 11 a pestvid., 5 a sz.-fehérvári, 2 a b.-bányai, 1—1 az egri és kalocsai tszékhez. Bűnvádi per: B.-Gyarmat Besztercebánya Bpest büntetü E.ger Fiume Ipolyság Kalocsa Kecskemét Pestvidék Székesfehérvár Szolnok Összesen vröl f, adt :zett Befejeztetett a V é amatmarai "° rt « E Érkt Ítélettel in. módon Össz Foly ban 62 38« 326 82 408 40 30 339 279 56 335 34 1,046 3,03i 2,075 395 987 3,062 1,015 110 433 2,075 395 47 442 101 5 98 60 26 8K 17 13 242 20ó 44 249 6 33 280 214 44 258 55 141 621 537 63 600 162 198 722 595 146 741 179 66 341 266 54 320 87 247 637 588 133 721 163 1,951 " ~7/t3Ö~ 5,540 1,682 7,222 1,859 (1,986) (6,568) (5,080) (1,523) (<i,6U3) (1,951) lytatása következik ) Révai Lajos dr. Külföld. Angol törvény a kereskedelmi vesztegetésről. A kereskedésben általánosan dühöngő tisztességtelen verseny immár megtetéződik a vesztegetéssel is, aminek az alkalmazottak vannak kitéve az árusítók, ügynökök, szállítók részéről. Angliában ugy elharapódzott ez a vesztegetési rendszer, hogy káros hatását nem csupán egyes vállalatok érzik, de megsínyli az egész forgalom. Ez a rendszer kivált a fogyasztási szövetkezetekben burjánzik erősen. Kiirtása végett az angol kormány — a londoni kereskedelmi kamara kezdésére — már évekkel ezelőtt kidolgoztatott egy törvényjavaslatot, amelynek elfogadása, többszörös átdolgozás, változtatás után, most áll küszöbön. Fontosabb intézkedései ezek: Büntetendő valamely cég alkalmazottja, intézője, üzletvezetője, ha alattomban kér, elfogad, avagy kapni törekszik olyan ajándékot vagy részesedést, aminek az a célja, hogy őt a főnöke üzletével összefüggő ügyekben befolyásolja; nemkülönben büntetendő mindenki, aki a befolyásolást megkísérli a jelzett módon. Büntetendő továbbá az alkalmazott, ha tudatosan hamis vagy felületes számadásokkal él, hogy főnökét üzleti ügyeiben félrevezesse; valamint az is, aki valamely alkalmazottnak hamis vagy megtévesztő számadásokat juttat a kezébe. A büntetés vagy 500 font sterlingig fokozható pénzbírság, vagy börtön (esetleg kényszermunkával). //. Irodalom. Magyar tengerészeti igazgatás, irta Král .Miklós dr. Budapest, 1905. 8° 246 1. Ara 5 K. - Egy valóban hézagpótló munka, — bár csak csekély számú érdeklődő olvasóközönségre számithat. Bizonyára az utóbbi körülmény okozta, hogy szerző közhasznú munkájának nem tudott kiadót találni és a nagy, fárasztó szellemi munkát még anyagi áldozatokkal is volt kénytelen megtoldani. Habent sua fata libclli.' Másutt, ha nem akad kiadó, —- akkor akadémiák vagy más tudományos intézetek vállalják el az ily szükséges és úttörő munkák kiadását és felmentik a szerzőt az anyagi gondoktól, — nálunk az Akadémia az ily vállalkozással szemben kis ujját sem mozgatja — hacsak az illető nagy protekciónak vagy kedvező felekezeti visszonyoknak nem örvend, — két tényező, amely a jelen mű szerzőjénél kissé fogyatékos. Szerző előszavából megtudjuk, hogy 1867 óta, amikor tengerészeti igazgatásunk önállóvá vált, az erre vonatkozó törvények és rendeletek, hivatalos (!) vagy magángyűjteménye, magyar nyelven meg nem jelent. Főforrás még ma is a Mária Terézia idejében kiadott «Editto politico di navigazione mercantile>, mely azóta egyre foltozgattatik császári pátensekkel és különféle — többé-kevésbbé illetékes hatóságok rendeleteivel; ugyanez történik 1867 óta nálunk is magyar törvények és miniszteri rendeletek utján. Képzelhető, hogy mily nehéz még a szakértőnek is ezen tömkelegen keresztülhatolnia, — hát még a laikusnak ! Teljes elismeréssel adózunk tehát a fiatal szerzőnek egyfelől azért, hogy ezt az óriási, — hol hatályon kivül helyezett, hol egészben vagy részben módosított rendeletek törmelékével járatlanná tett — anyagot könnyen hozzáférhetővé tette, — másfelől pedig, hogy a ma érvényes szabályokat rendszerbe foglalta, tárgyak szerint csoportosította és rövid magyarázatokkal kisérte. Aki pedig mindezt cselekedte, az korántsem a tengerészeti igazgatásnak egyik, munkában megőszült magasabb tisztviselője, hanem egy fiatal, a birói pálya létrájának még igen alantas fokán álló jogász, — aki ezt a teljesen parlagon heverő tudományágat elsőnek kezdte mivelni és mindjárt hivatottságának, képzettségének ily fényes tanujelével beköszöntött. A munka 15 fejezetből áll. Az első 3 fejezet tartalmazza a magyar tengerészet történetéhez való adalékokat; a tengeri ügyek közjogi szabályozását és a hatósági szervezetet. A további 4—12. fejezet a keresk. hajók lajstromozásáról, lobogójukról, a tengerrendészetről, tengerészrendtartásról, a révhivatali tisztviselők minősítéséről, az illetékekről, a tengeri egészségügyi rendészetről, halászatról és a hajózás állami támogatásáról tárgyal. A 13-ik fejezet a tengeri magánjogot, a 14-ik fejezet az eljárási szabályokat öleli fel, végül a 15. fejezet a fiumei kikötő leírását tartalmazza. Az 1898: XX: t-c. 6. cikke szerint, a keresk. tengerészetnél Austriával egyforma tengeri magánjog fog alkalmaztatni, és annak korszerű átalakítása minél előbb eszközöltetni. Meg is indultak az 1899. évi német tengeri jognak recipiálása iránti tárgyalások a magyar és osztrák kormányok közt, — és azóta folyton tárgyalnak! 1894-ben jelent meg Nagy Ferencnek a magyar kormány megbízásából készített törvénytervezete a tengeri magánjogról, i mely az osztrák kormánynak is megküldetett, ott azonban újból valamely miniszteri asztalfiókban alussza az igazak álmát. A peres eljárást— az uj pptási javaslat indokolásában foglalt kijelentés szerint — külön törvény fogja szabályozni, melynek előmunkálatai már folyamatban vannak. Egyetlen magánjogforrásunk tehát az 1807. évi Code de Commerce II. könyve, illetve annak 1808-ban «Codice diCommercio di terra e mare» olasz szövege. Az eljárási szabályok értelmében, a tengerészek szolgálati szerződésből eredő ügyei, a révhivatalok mint békebiróságok által döntetnek el, fönnmaradván a meg nem elégedő félnek a törvény rendes utja. A tengeri biráskodás alá tartozó ügyekben kizárólag a jiumei tszék ítélkezik elsőfokulag olasz nyelven; innét a felebbvitel II. fokban a budapesti kir. ítélő táblához, III. fokban a Kúriához megy. Előleges megegyezéssel a felek a fiumei keresk. és iparkamarai választott bíróságát köthetik ki. Itt az eljárás szóbeli, de