A Jog, 1905 (24. évfolyam, 1-53. szám)

1905 / 22. szám - A budapesti kir. itélőtábla működése 1904-ben. [3. r.]

174 A JOG hogy a 3 év, illetőleg szolgálati ideje alatt a kiszemeltje más­hoz megy nőül. Különösen a földmives osztálynál fordul ez elő, hol a jobb módú leányok igen korán, éppen hogy a fejlett kor-határt, a 16 évet elérték, férjhez mennek, sőt gyakori a felmentéskérés e korhatár alól is. Maga a véderő­törvény csak csekély büntetéssel sújtja a felet: 60 koronától 600 koronáig terjedhető pénzbüntetéssel. Ugyancsak tilos a katonai hatóság engedélye nélkül nősülni: a) a tényleges szol­gálatban álló egyéneknek ; b) az állományba még be nem vett újoncoknak; c) tartósan szabadságolt sorhadköteleseknek némi kivétellel: igy a három utolsó hónapban állók ki vannak véve ; d) helyi alkalmazásra előjegyzett nyugdíjas tiszteknek; e) rok­kantházi ellátásban levőknek; f) tartósan szabadságolt hon­védség kötelékébe tartozóknak a harmadik korosztályból való kilépés előtt. A tényleges szolgálatban levőket a katonai bün­tetőtörvények és fegyelmi szabályok szerint büntetik ; a töb­biekre a már emiitettem büntetés áll. A házassági törvény 26. §-a esetén is comitativ utalással van dolgunk: itt is a minden­kori véderőtörvény az irányadó. Jelenleg az 1899. évi VI. t.-c. 50. és 61. $-ai irányadók. A magyar királyi csendőrség tagjaira ez akadály ki nem terjed, sem a pénzügyőrökre, bár ezeknek felettes hatóságuk engedélyére szükségük van, de ez csak állásukat és nem házas­ságukat érinti. Általában, kiknél a szolgálati szabályzat tiltja is az engedély nélküli nősülést, azt a házassági jog nem hono­rálja, ezen tilalom ellen vétés csak e szabályzat következ­ményeit vonja maga után, tekintet nélkül arra, vájjon állam­hivatalnokok-e vagy sem? Igen nelyesnek tartom a német p. t. intézkedését (1,315. §.), hogy nem csupán katonai szemé­lyeknél, hanem olyan államhivatalnokoknál is, kiknek házasság­kötéséhez az állami törvények szerint külön engedély szük­séges, a megszabott engedély nélkül házasságot nem köthet­nek, úgyszintén azon külföldiek sem, kiknek házasságkötésé­hez az állami törvények szerint engedély vagy bizonyítvány szükséges. Ezt megkívánja már az összhang a jogrendben. Jelesül egyik törvénynek nem szabad discreditálni a másikat, amit az egyik törvény tilt, nem szabad a másiknak megengedni, nem szabad a törvényhozónak az egyik ajtót elzárni és a másik ajtót kinyitni. Ily önellentmondásajogban meg nem engedhető. (Folytatása követk.) Belföld. A budapesti kir. Ítélőtábla működése 1904-ben. \ (Folytatás.) Csüdnyitási kérvény érkezett összesen C>71 (740); ebből 250 a bpesti keresk. és váltótszékhez, 204 a Bpesti polg. tszékhez. Ezeken kivül még csak Pestvid. (39), Szolnok (38), Eger (35), Kecskemét (3'2)és Sz.-Fehérvár (25) szerepelnek nagyobb számmal. Az év elején folyamatban volt 202 (272); ebből 91 a buda­pesti keresked. és váltótszéknél, 25 a bpesti polg. tszéknél, 18 vissza utas. Befejeztetett helybh. mv. B.-Gyarmat B.-Bánya Bpest polg. Bpest keresk. és v Eger Ipolyság Kalocsa Kecskemét Pestvidék Székesfehérvár Szolnok Összesen 72 23 1.452 720 78 25 53 109 126 55 118 306 179 2,627 1,097 333 190 158 384 587 222 429 9 128 6 11 5 4 10 185 93 1,360 •522 151 112 90 181 347 88 258 116 70 782 302 136 38 44 143 138 88 150 fo. 11 tó 3 4 10 a szolnoki, 13 az egri, 12 a fiumei, LU a kecskeméti, 9—9 a b.-gyarmati és ipolysági, 5 a székesfehérvári, 4 — 4 a besztercebá­nyai és pestvid. és 2 a kalocsai tszéknél. CsÖd nyittatott 88 (84); ebből 33 a Bpesti keresk. és váltó­tszéknél, 10 a Bpesti polg. tszéknél, 9 Szolnokon, 7 -7 Eger és Sz.-Fehérvárott, 5-5 Besztercebánya és Pestvid., 3—3 Fiume és Ipolyság, 2—2 B.-Gyarmat, Kalocsa és Kecskemétre. Ebből 55 (64) volt kereskedelmi, a többi pedig polgári. Megszűnt a csőd a hitelezők beleegyezésével 7 (11), a csöd­vagyon felosztásával 52 (66), vagyonhiány miatt 37 (71) esetben. Persze itt is az oroszlánrész a bpesti bíróságoknak jut. Az év végéri foly. maradt 193 (202) csőd, ebből 81 a bpesti keresk. és váltótszéknél, 25 a bpesti polg. tszéknél, 16—10 Eger és Szol­nokon, 12 Fiume, 9 Besztercebánya, 8—8 Ipolyság és Pestvidék, 7 Székesfehérvár, 5 Kecskemét, 4 Kalocsa és 2 B.-Gyarmaton. Kár, hogy a kimutatás nem tünteti ki egyúttal a csődök időtartamát és a felosztás alá került hányadot. i és 740 (637) társas cég és tö 544 teteti lése a bpesti keresk. és vtszékre. Értékpapírok és okiratok megsemmisítése ír. ügy érkezett 376 (350); ebből 207 a bpesti ker. és vtszékhez, 92 a bpesti polg tszékhez, 21 a székesfehérvári, 20 a b.-gyarmati, 14 a kecskeméti, 6—6 a^ egri és pestvid., 5 a kalocsai, 3 az ipolysági, 2 a fiumei törvényszékhez. Anyakönyv/ ügy volt 7 (17); ebből 5 a bpesti polg. tszék­nél, 1 — 1 az egri és fiumei tszéknél. Ügyvéd elleni panasz érkezett 239 (233); ebből esik: 134 a bpesti polg., 26 a szolnoki, 16 a kecskeméti, 14 a pestvid., 13 az egri, 9—9 a b.-gyarmati és sz.-fehérvári, 8— 8 az ipolysági és kalo­csai és 2 a fiumei tszék területén működő ügyvédekre. Ebből az év végén folyamatban maradt 62 (81), éspedig 45 a bpesti polg., 4—4 a b.-gyarmati, kecskeméti és szolnoki, 2 — 2 a kalocsai és pestvidéki és 1 az egri tszéknél mtíködő ügyvédekre. A statistika e részletére cseppet sem vagyunk büszkék és örömest látnók annak alapos csökkenését. Amint az élet és vagyon elleni bűntetteknél, ugy, sajnos, az ügyvédek elleni panaszoknál is bizonyos percentuális stabili­tást látunk. A legtöbb differentia — abból származik, hogy az ügy­véd behajtott pénzeket visszatart saját költségei kielégítésére. A józan ész azt rendelné, hogy az ügyvédnek a törvény által bizto­sított visszatartási jog adassék saját költségei biztosítására, — akkor °'l0 része ezen panaszoknak megszűnnék. De ki hallgat nálunk a józan észre ? Egyéb polg. per.enkivüli ügy érkezett 4,972 (5,032); ebből 2,258 a bpesti polg., 1,005 a szolnoki, 586 a b.-gyarmati, 210 a Pestvid., 153 a kecskeméti, 70 az ipolysági, 57 a sz.-fehérvári, 21 a kalocsai és 12 a b.-bányai tszéknél. Ebből az év végén folyam., maradt 40 (56) és pedig 25 a bpesti polg., 7 a sz -fehérvári és 4—4 a kecskeméti és pcstv. tszéknél. Hitbizomány kezeltetik 33 (27); ebből 16 a b.-gyarmati, 6 a sz.-fehérvári, 4 a bpesti polg., 3 a pestvid., 1—1 a b.-bányai, egri ipolysági és szolnoki tszéknél. Felcbbczett sommás ügy volt: W 1 6 39 in 1 1 2 2 19 12 5 513 180 25 22 13 24 87 24 12 O 325 185 2,862 1,067 315 184 159 371 600 208 443 102 42 570 385 114 52 46 92 148 89 125 5 .is 3 ,° 3 cL 316 150 2,700 1,490 368 102 198 403 469 172 411 O (0 C -te •tfl T3 > te 19 90 83 39 51 21 49 46 22 37 § « •p D sír" 226 163 2,183 1,133 367 174 110 428 485 220 473 aá tí M 2,831 6,512 229 3,387 2,007 88 91 (2,782) (6,243) (263) (3,063) (1,897) (78) (78) Az elintézett 0,719 felebbvitt ügyből tehát újból csak 3,387, vagyis körülbelül a fele helybenhagyó, —ami a járásbíróságok érett judicaturájába vetett hitet alaposan megingatja. De nem is fog ez addig jobbra fordulni, amig a bíró kénytelen lesz nyakra-főre dolgozni, hogy a hó végén bizonyos számú — 30, vagy ennél is több ítéletet liferálhasson, hacsak a bíróság vezetőségének és a törvényszék elnökének rosszaló megjegyzéseit és megintéseit nem akarja magára vonni. Az ily bíró feljajdul, ha a felek beható tár­gyalás és az ügy kellő tisztázása után egyezségre lépnek, vagy a pertől elállanak, — mert rá nézve evvel egy biztos ítélet elveszett. (Az egyezségek ugyanis számba nem vétetnek, noha nézetünk szerint itt rejlik a bíró működésének leggloriosusabb része.) A járásbíróság vezetőjére nézve tehát teljesen közömbös, hogy jó-e, rossz-e az ítélet, hosszu-e vagy csak 3 sornyi annak indokolása — csak mennél több ítélet legyen kimutatva. Viszont a felebbviteli bíró utálja a selejtes munkát és rosszul klasszifikálja az ekkép ítéleteket gyártó bírót, akinek ítéletei gyakran hangos derültséget keltenek a tanácsban. Ezen Scylla és Charybdis közt nincs menekvés, — ez megőrli a legjobb birót! 917 (814) 6,719 (6,193) 1,765 6,779 (1,683) (6,265) 542 478 5,962 (5,497) 6 15 632 476 89 86 44 49 __92_ 1,505 (1,527 53 17 1,217 750 96 31 51 122 113 69 104 A felülvizsgálati ügyekből: Balassa-Gyarmat Besztercebánya Bpest polg. Bpest keresk. és Eger Ipolyság Kalocsa Kecskemét Pestvidék; Székesfehérvár Szolnok Összesen Mult évről folyamat­ban maradt Érkezett Befejeztetett hh. mv. fo. Más módon Összesen 2 81 25 11 20 26 82 — 45 27 6 3 1 37 96 1,010 581 161 155 102 999 v. 60 390 237 72 57 42 408 4 114 63 17 21 12 113 3 27 3 3 10 14 30 8 32 — 6 2 29 37 8 123 85 19 14 5 123 2 148 95 28 4 20 147 — 61 36 15 6 4 61 — 90 58 13 14 5 90 183 2,121 1,210 351 306 260 2,127 (26,) (1.808) (1,153) (299) (231) (203) (1,886 1 7 38 10 1 1 2 2 19 2 __8 _ 91 2,623 (75) (2,832) 107 177

Next

/
Thumbnails
Contents