A Jog, 1905 (24. évfolyam, 1-53. szám)

1905 / 21. szám - Magánjogi tanulmányok az igényper keretében. [Könyvismertetés]

82 A JOG ezzel szemben előadta, hogy néh. Sch. Sándor egyik örökösének örökségi jutalékát megvette, és mint ennek jogutóda a többi örökössel akként egyezett meg, hogy osztályrészül a 39—4U hr. számú Sch.-féle beltelket s az ehhez még'néhai Sch. Sándor által csatolt 37 — 38. hr. sz. üres területet oly kiterjedésben, ahogy azt Sch. Sándor birta, kapta; azzal azóta mint tulajdonával rendelkezett, háborítatlanul birta és erről felpereseknek mint szomszédoknak tudomásuk volt. A perfelek között nem vitás, hogy néh. Sch. Sándor előbb a spataki 2,950. sz. tjkvben foglalt 39—4<>. hsz. s 238. össz. számú volt S.-féle házat és belhelyet, utóbb a tőszomszédos és akkor a spataki 13. sz. tjkben nyilvántartott 37—38. hr. és 239. össz. számú korcsmát és belhelyet megvette, ez utóbbiból a korcsmaépületet és az udvari 107. D-öl területtel felpereseknek eladta, a korcsma mögött lévő üres területet, mely a jelen per tárgya, a szomszédos S.-féle belsőséggel együttesen birta halála után, 1881-ik évben az egyik örökösének, F. Endréné, szül. Sch. Gizellának örökségi jutalékát alperes megvette, és a többi örökössel létrejött megegyezés szerint alperes a S.-féle belsőséget egészben tulajdonául kapta, ezzel együtt ; a peres területet is birtokba vette, azt kertté alakította, befásitotta, s azóta háboritlanul birta. Időközben ennek a területnek tulajdonjoga néhai Sch. Sándor örökösei jogán U. Soma és neje Sch. Janka javára bekebeleztetett, a kiktől a tulajdonjogot 190(1. évben felperesek vétel utján megszerezték. U. Soma és neje Sch. Janka tanuk vallomása szerint ugyan az osztály ekként lett megkötve, hogy alperes mint Sch. Gizella jogutóda a hagyatékból osztályrészül csupán a S.-féle házat és telket kapta, — minden egyéb illetmény, vagyis a peres terület nélkül; azonban tekintettel arra, hogy Sz. János és M. János tanuk vallomása szerint, a kik néh. Sch. Sándor cselédei voltak, s igy a helyszíni állapotot közvetlen tapasztalatukból ismerték, néhai Sch. Sándor a peres területet a korcsma épülettől s ennek udvarától elkerittette, azt a S.-féle belsőséghez csatolva, ezzel egyesítve oly alakban és kiterjedésben birta, a mint azt az alperes az osztályegyezség óta birja ; továbbá hogy a néhai Sch. Sándor által trágyadomb és farakodónak használt ezt az üres területet alperes kertté alakította és befásitotta : tekintettel arra, hogy a per során felvett vázrajz s a közös szakértő nyilatkozata szerint egyrészt a 39—4o hr. sz., másrészt a 37—30. hr. számú birtokrészletek között létezett kőfal csupán a korcsmaépület mellett (vázrajz b. f. vonalán) áll és a 37—38/b. hr. sz. peres terület a S.-féle 39—40. számú belsőségtől a természetben elkülönítve nincs, ugyanaz az terület azonban a 37—38/a. hr. sz. korcsmaépülettől s ennek udvarától egy tölgyfa kerítéssel van elválasztva; — tekintettel arra,hogy az alperesnek a per adataival igazolt előadása szerint alperes — az osztály egyezség megkötése után a volt S.-féle belsőséggel együtt a Sch. Sándor által hozzá csatolt peres területet is oly alakban és kiterjedésben, a mint azt néh. Sch. Sándor birta, nem csak birtokába vette, hanem azt kertté átalakítva, befásitva, azzal mint tulajdonával rendelkezett, azt 20 év óta háboritlanul birja annélkül, hogy néh. Sch. Sándor örökösei s illetve jogutódai az ellen tiltakoztak, vagy — bármi kifogást tettek volna; azt megakadályozni meg sem kisérlették; tekintettel továbbá arra, hogy U. Soma és neje vallomása az osztályegyezség tekintetében figyelembe nem vehető, mert nemcsak hogy a jelen perben érdekelve vannak, miután a peres területet ők adták el felpereseknek, hanem vallomásuk az a része, hogy a peres terület a S.-féle belsőségtől kőfallal volt elkerítve, és néh. Sch. Sándor a falon nyitott ajtón keresztül használta csupán a peres területet, s illetve, hogy ez a S.-féle belsőséggel egyesítve nem volt, egyenes cáfolatot nyert Sz. János és M. János tanuk, valamint a közös szakértő előadásával; tekintettel arra, hogy felperesek a korcsmát s ennek udvarát 107. •-öl kiterjedésben még néh. Sch. Sándortól vették, s igy mint tőszomszédok közvetlen tapasztalatból tudomást szereztek ugy a helyszíni állapotról, valamint alperes '20 éves háboritlan birtoklásáról, s az általa tett beruházásról és mindezek dacára a tkvi állapot rendezetlen voltát felhasználva, a peres területet megvették, és — tekintettel végre arra, hogy az a körülmény, mely szerint az U. Soma és neje által vételbe kivánt peres területért alperes is vételárt ajánlott, — a fent előadottak mellett nem bír sulylyal, annál kevésbbé, mert V. Imre tanú vallomása szerint alperes csak akkor ígért 230 frt vételárt, a mikor megtudta, hogy felperesek már előzetesen ugyan ily öszszeget ajánlottak, de alperes ugyanakkor annak is adott kifejezést, hogy ezt a területet tulajdonának tartotta ; a kir. ítélőtábla a felsorolt adatok és bizonyítékoknak az 1893. XVIII. t.-c. *i4. §. alapján való mérlegelésével megállapította, hogy egyrészt alperes a S.-féle 39—40. hr. számú belsőséggel együtt a peres terület tulajdonjogát is megszerezte, és ekként a peres területnek jogos birtokában van, másrészt hogy felpereseknek a szóban forgó terület megvétele és a tulajdonjog megszerzése körüli eljárásuk nem volt jóhiszemű. Minthogy pedig a tkvi rendszerrel kapcsolatos anyagi törvényeink csak a jóhiszeműen szerzett nyilvánkönyvi jogokat védik, s a rosszhiszeműség bizonyítását a tkvi jogosulttal szemben is megengedik, az elsőbiróság ítéletének megváltoztatásával felpereseket keresetükkel elutasítani, és mint teljesen perveszteseket a prt. 251. §. alapján az alperesnek okozott költségek megfizetésére kötelezni kellett. Alperes viszontkeresetét feltételesen, csak pervesztés esetére emelvén, miután a kereset elutasításával pernyertes lett, a viszontkereset mint tárgytalan felett, az ítélet hozatala mellőzendő volt. A m. kir. Kúria (1905 január 10-én 4,810'p. 1903. sz. a,) a budapesti kir. ítélő Tábla Ítéletét, annak indokai alapján helybenhagyja. Kereskedelmi, csöd- és váltó-ügyekben. Az ((Országosa jelzőnek a cégbe való felvétele, a cégvalódiság elvéből folyólag, csak államilag támogatott, vagy működésüket az ország egész területén kifejteni képes nagyszabású pénzintézeteknek engedhető meg. A K. T. 4. §-ának abból a rendelkezéséből, hogy a törvénynek a kereskedőkre vonatkozó határozatai a kereskedelmi társaságokra is alkalmazandók, szükségképpen folyik, hogy a törvény 37. §. és következő szakaszainak a cégvezetőkre vonat kozó rendelkezései a részvénytársaságokra is vonatkoznak. De nem ellenkezik a cégvezető alkalmazása a részvénytársaság jogi természetével és szervezetével sem, mivel a részvénytársaság vagyonjogi ügyleteire nézve az egyénnel, mint jogalanynyai egy tekintet alá esik és ha ügyvitelét, a törvény világos szavai szerint (193. §.), meghatalmazottakra bizhatja, ugy cégvezetőt is választhat, de a tapasztalat is azt mutatja, hogy számos részvénytársaság ugy nálunk, mint külföldön, már az alapszabályokban is cégvezetők kirendeléséről gondoskodik. A budapesti kir. keresk. és váltótörvényszék : A kir. tszék felfolyamodó kérelmének helyt nem ad, a következő okokból : l-ször: az alapszabályok 1. §-a szerint, a folyamodó cégének szövegében előforduló < Országos* jelzőnek felvétele, annak hangzatossága miatt nem engedhető meg, mert a folyamodónak részvény aláírással bizonyított alaptőkéje mennyiségét tekintve, folyamodó vállalata oly kiterjedésű, hogy az egész országra kiterjedő' üzleti tevékenység folytatása folyamodóról alaposan feltételezhető nem lenne. Már pedig az « Országos» jelzőnek a cégbe való felvétele 1 a cég valódiság elvéből folyólag, csak államilag támogatott vagy működésüket az ország egész területén kifejteni képes nagyszabású pénzintézeteknek engedhető meg. De folyamodó által használni kivánt francia cégszöveg sem felel meg annak a követelménynek, mely szerint több nyelvű cégszövegeknek tartalmilag teljesen egyezniök kell. Ugyanis a francia cégszövegekben előforduló «Hungáris» szónak megfelelő kitétel a magyar és német nyelvű cégszövegekben nem fordul elő. 2. Az alapszabályok 2. §-ában felsorolt üzletág, ugyanis állami intézmények, törvényhatóságok, községek és területeknek engedélyezett kölcsön alapján kötvények kibocsátása, csakis az 1897: XXXII. t.-cikkben meghatározott feltételek alatt folytatható és. ez az üzletág az alapszabályokba csak az emiitett feltételek teljesítésének igazolása után vehető fel. Már pedig folyamodó a most felhitt törvény követelményeinek semmi irányban sem felelt meg. 3. Az alapszabályok 19. §-ának az a rendelkezése, amely szerint a nem határozatképes közgyűlés után megtartandó uj közgyűlés 14 nap alatt tartandó meg: nem áll összhangzásban az alapszabályok Ifi. és 22. §-ának rendelkezéseivel, melyek szerint az uj közgyűlés napirendjét magába foglaló hirdetmény, mindenféle közgyűlésre vonatkozólag, annak megtartása előtt 14 nappal közzéteendő. De a 19. §. 2. bekezdésének intézkedése különben is hiányos, mert abban akkor, ha a 18. §. 2. bekezdésében emiitett tárgyak felől határozni hivatott, de nem határozatképes közgyűlés után, összehívandó uj közgyűlésen sem forog fenn a részvénytőke egy harmadának megfelelő részvényesérdekeltség jelenlétéhez fűzött minősített határozatképesség. Már pedig a K. T. 157. §-a 8. pontja értelmében ebben az irányban is az alapszabályokba világos rendelkezés veendő fel. 4. Minthogy a r.-társasági igazgatóságnak a K. T. 182. és 190. §-ai értelmében korlátozhatlan hátásköréből következik, hogy a r.-társaságoknál a k.-t. 37. és következő í;-aiban körülirt jogkörrel biró cégvezetők kirendelésének általában nincs helye. Az alapszabályok 28. §-ának az a rendelkezése, mely szerint az igazgatóság a cégjegyzési joggal felruházható társasági tisztviselőkön kivül cégvezetőket is kirendelhet, illetőleg cégvezetői jogosultságot adhat, be nem jegyezhető. .Miről folyamodó igazgatósága azzal a felhívással értesíttetik, hogy a közgyűléstől nyert felhatalmazása alapján,, az alapszabályoknak fentebb kifogásolt intézkedéseit megfelelőleg módosítsa s az erről felveendő igazgatósági ülési jegyzőkönyvet a módosított és az igazgatóság összes tagjai által aláírandó alapszabályokkal és a többi iratokkal 30 nap alatt mutassa vissza. ^ A budapesti kir. Ítélőtábla : A kir. ítélőtábla az elsőbiróság végzésének azt a részét, mely szerint az elsőbiróság az alapszabályokon eszközlendő módosítások foganatosítására a társaság igazgatóságát utasította, hatályon kivül helyezi, egyebekben az elsőbiróság végzését azzal a változtatással hagyja helyben, hogy a folyamodó r.-t. cégének bejegyzése azon az a'lapon, hogy az alapszabályok cégvezető kirendelését is megengedik, meg nem tagadható; a kir. ítélőtábla egyúttal kimondja, hogy az alapszabálvokon eszközlendő módosítások, az e végből összehívandó ujabb közgyűlésen lesznek teljesitendök. Indokok: A kir. ítélőtábla nem teszi ugyan magáévá az elsőbiróságnak azt az álláspontját, hogy r.-társaságoknál cégvezető kirendelésének helye nem lehetne; mert a K. T. 4. §-ának abból a rendelkezéséből, hogy a törvénynek a kereskedőkre vonatkozó határozatai a kereskedelmi