A Jog, 1905 (24. évfolyam, 1-53. szám)

1905 / 21. szám - Magánjogi tanulmányok az igényper keretében. [Könyvismertetés]

82 A JOG ezzel szemben előadta, hogy néh. Sch. Sándor egyik örökösének örökségi jutalékát megvette, és mint ennek jogutóda a többi örökössel akként egyezett meg, hogy osztályrészül a 39—4U hr. számú Sch.-féle beltelket s az ehhez még'néhai Sch. Sándor által csatolt 37 — 38. hr. sz. üres területet oly kiterjedésben, ahogy azt Sch. Sándor birta, kapta; azzal azóta mint tulajdonával ren­delkezett, háborítatlanul birta és erről felpereseknek mint szom­szédoknak tudomásuk volt. A perfelek között nem vitás, hogy néh. Sch. Sándor előbb a spataki 2,950. sz. tjkvben foglalt 39—4<>. hsz. s 238. össz. számú volt S.-féle házat és belhelyet, utóbb a tőszomszédos és akkor a spataki 13. sz. tjkben nyilván­tartott 37—38. hr. és 239. össz. számú korcsmát és belhelyet megvette, ez utóbbiból a korcsmaépületet és az udvari 107. D-öl területtel felpereseknek eladta, a korcsma mögött lévő üres területet, mely a jelen per tárgya, a szomszédos S.-féle belsőséggel együt­tesen birta halála után, 1881-ik évben az egyik örökösének, F. Endréné, szül. Sch. Gizellának örökségi jutalékát alperes meg­vette, és a többi örökössel létrejött megegyezés szerint alperes a S.-féle belsőséget egészben tulajdonául kapta, ezzel együtt ; a peres területet is birtokba vette, azt kertté alakította, befásitotta, s azóta háboritlanul birta. Időközben ennek a területnek tulaj­donjoga néhai Sch. Sándor örökösei jogán U. Soma és neje Sch. Janka javára bekebeleztetett, a kiktől a tulajdonjogot 190(1. évben felperesek vétel utján megszerezték. U. Soma és neje Sch. Janka tanuk vallomása szerint ugyan az osztály ekként lett megkötve, hogy alperes mint Sch. Gizella jogutóda a hagyatékból osztály­részül csupán a S.-féle házat és telket kapta, — minden egyéb illetmény, vagyis a peres terület nélkül; azonban tekintettel arra, hogy Sz. János és M. János tanuk vallomása szerint, a kik néh. Sch. Sándor cselédei voltak, s igy a helyszíni állapotot közvetlen tapasztalatukból ismerték, néhai Sch. Sándor a peres területet a korcsma épülettől s ennek udvarától elkerittette, azt a S.-féle belsőséghez csatolva, ezzel egyesítve oly alakban és kiterjedésben birta, a mint azt az alperes az osztályegyezség óta birja ; továbbá hogy a néhai Sch. Sándor által trágyadomb és farakodónak használt ezt az üres területet alperes kertté alakította és befá­sitotta : tekintettel arra, hogy a per során felvett vázrajz s a közös szakértő nyilatkozata szerint egyrészt a 39—4o hr. sz., más­részt a 37—30. hr. számú birtokrészletek között létezett kőfal csupán a korcsmaépület mellett (vázrajz b. f. vonalán) áll és a 37—38/b. hr. sz. peres terület a S.-féle 39—40. számú belsőségtől a természetben elkülönítve nincs, ugyanaz az terület azonban a 37—38/a. hr. sz. korcsmaépülettől s ennek udvarától egy tölgyfa kerítéssel van elválasztva; — tekintettel arra,hogy az alperesnek a per adataival igazolt előadása szerint alperes — az osztály egyezség megkötése után a volt S.-féle belsőséggel együtt a Sch. Sándor által hozzá csatolt peres területet is oly alakban és kiter­jedésben, a mint azt néh. Sch. Sándor birta, nem csak birtokába vette, hanem azt kertté átalakítva, befásitva, azzal mint tulaj­donával rendelkezett, azt 20 év óta háboritlanul birja annélkül, hogy néh. Sch. Sándor örökösei s illetve jogutódai az ellen til­takoztak, vagy — bármi kifogást tettek volna; azt megakadá­lyozni meg sem kisérlették; tekintettel továbbá arra, hogy U. Soma és neje vallomása az osztályegyezség tekintetében figye­lembe nem vehető, mert nemcsak hogy a jelen perben érde­kelve vannak, miután a peres területet ők adták el felpereseknek, hanem vallomásuk az a része, hogy a peres terület a S.-féle bel­sőségtől kőfallal volt elkerítve, és néh. Sch. Sándor a falon nyitott ajtón keresztül használta csupán a peres területet, s illetve, hogy ez a S.-féle belsőséggel egyesítve nem volt, egyenes cáfo­latot nyert Sz. János és M. János tanuk, valamint a közös szakértő előadásával; tekintettel arra, hogy felperesek a korcsmát s ennek udvarát 107. •-öl kiterjedésben még néh. Sch. Sándortól vették, s igy mint tőszomszédok közvetlen tapasztalatból tudomást szereztek ugy a helyszíni állapotról, valamint alperes '20 éves háboritlan birtoklásáról, s az általa tett beruházásról és mindezek dacára a tkvi állapot rendezetlen voltát felhasználva, a peres területet megvették, és — tekintettel végre arra, hogy az a körülmény, mely szerint az U. Soma és neje által vételbe kivánt peres területért alperes is vételárt ajánlott, — a fent előadottak mellett nem bír sulylyal, annál kevésbbé, mert V. Imre tanú vallomása szerint alperes csak akkor ígért 230 frt vételárt, a mikor megtudta, hogy felperesek már előzetesen ugyan ily ösz­szeget ajánlottak, de alperes ugyanakkor annak is adott kife­jezést, hogy ezt a területet tulajdonának tartotta ; a kir. ítélőtábla a felsorolt adatok és bizonyítékoknak az 1893. XVIII. t.-c. *i4. §. alapján való mérlegelésével megállapította, hogy egyrészt alperes a S.-féle 39—40. hr. számú belsőséggel együtt a peres terület tulajdonjogát is megszerezte, és ekként a peres terü­letnek jogos birtokában van, másrészt hogy felpereseknek a szóban forgó terület megvétele és a tulajdonjog megszerzése körüli eljárásuk nem volt jóhiszemű. Minthogy pedig a tkvi rend­szerrel kapcsolatos anyagi törvényeink csak a jóhiszeműen szer­zett nyilvánkönyvi jogokat védik, s a rosszhiszeműség bizonyí­tását a tkvi jogosulttal szemben is megengedik, az elsőbiróság ítéletének megváltoztatásával felpereseket keresetükkel elutasítani, és mint teljesen perveszteseket a prt. 251. §. alapján az alpe­resnek okozott költségek megfizetésére kötelezni kellett. Alperes viszontkeresetét feltételesen, csak pervesztés esetére emelvén, miután a kereset elutasításával pernyertes lett, a viszontkereset mint tárgytalan felett, az ítélet hozatala mellőzendő volt. A m. kir. Kúria (1905 január 10-én 4,810'p. 1903. sz. a,) a budapesti kir. ítélő Tábla Ítéletét, annak indokai alapján hely­benhagyja. Kereskedelmi, csöd- és váltó-ügyekben. Az ((Országosa jelzőnek a cégbe való felvétele, a cégva­lódiság elvéből folyólag, csak államilag támogatott, vagy műkö­désüket az ország egész területén kifejteni képes nagyszabású pénzintézeteknek engedhető meg. A K. T. 4. §-ának abból a rendelkezéséből, hogy a tör­vénynek a kereskedőkre vonatkozó határozatai a kereskedelmi társaságokra is alkalmazandók, szükségképpen folyik, hogy a törvény 37. §. és következő szakaszainak a cégvezetőkre vonat kozó rendelkezései a részvénytársaságokra is vonatkoznak. De nem ellenkezik a cégvezető alkalmazása a részvénytársaság jogi természetével és szervezetével sem, mivel a részvénytársaság vagyonjogi ügyleteire nézve az egyénnel, mint jogalanynyai egy tekintet alá esik és ha ügyvitelét, a törvény világos szavai szerint (193. §.), meghatalmazottakra bizhatja, ugy cégvezetőt is választhat, de a tapasztalat is azt mutatja, hogy számos rész­vénytársaság ugy nálunk, mint külföldön, már az alapszabályok­ban is cégvezetők kirendeléséről gondoskodik. A budapesti kir. keresk. és váltótörvényszék : A kir. tszék felfolyamodó kérelmének helyt nem ad, a következő okokból : l-ször: az alapszabályok 1. §-a szerint, a folyamodó cégének szövegében előforduló < Országos* jelzőnek felvétele, annak hang­zatossága miatt nem engedhető meg, mert a folyamodónak rész­vény aláírással bizonyított alaptőkéje mennyiségét tekintve, folya­modó vállalata oly kiterjedésű, hogy az egész országra kiterjedő' üzleti tevékenység folytatása folyamodóról alaposan feltételezhető nem lenne. Már pedig az « Országos» jelzőnek a cégbe való felvétele 1 a cég valódiság elvéből folyólag, csak államilag támogatott vagy működésüket az ország egész területén kifejteni képes nagysza­bású pénzintézeteknek engedhető meg. De folyamodó által hasz­nálni kivánt francia cégszöveg sem felel meg annak a követel­ménynek, mely szerint több nyelvű cégszövegeknek tartalmilag teljesen egyezniök kell. Ugyanis a francia cégszövegekben előfor­duló «Hungáris» szónak megfelelő kitétel a magyar és német nyelvű cégszövegekben nem fordul elő. 2. Az alapszabályok 2. §-ában felsorolt üzletág, ugyanis állami intézmények, törvényhatóságok, községek és területeknek enge­délyezett kölcsön alapján kötvények kibocsátása, csakis az 1897: XXXII. t.-cikkben meghatározott feltételek alatt folytatható és. ez az üzletág az alapszabályokba csak az emiitett feltételek telje­sítésének igazolása után vehető fel. Már pedig folyamodó a most felhitt törvény követelményeinek semmi irányban sem felelt meg. 3. Az alapszabályok 19. §-ának az a rendelkezése, amely szerint a nem határozatképes közgyűlés után megtartandó uj köz­gyűlés 14 nap alatt tartandó meg: nem áll összhangzásban az alapszabályok Ifi. és 22. §-ának rendelkezéseivel, melyek szerint az uj közgyűlés napirendjét magába foglaló hirdetmény, minden­féle közgyűlésre vonatkozólag, annak megtartása előtt 14 nappal közzéteendő. De a 19. §. 2. bekezdésének intézkedése különben is hiányos, mert abban akkor, ha a 18. §. 2. bekezdésében emii­tett tárgyak felől határozni hivatott, de nem határozatképes köz­gyűlés után, összehívandó uj közgyűlésen sem forog fenn a rész­vénytőke egy harmadának megfelelő részvényesérdekeltség jelenlé­téhez fűzött minősített határozatképesség. Már pedig a K. T. 157. §-a 8. pontja értelmében ebben az irányban is az alapszabályokba világos rendelkezés veendő fel. 4. Minthogy a r.-társasági igazgatóságnak a K. T. 182. és 190. §-ai értelmében korlátozhatlan hátásköréből következik, hogy a r.-társaságoknál a k.-t. 37. és következő í;-aiban körülirt jogkör­rel biró cégvezetők kirendelésének általában nincs helye. Az alap­szabályok 28. §-ának az a rendelkezése, mely szerint az igazgató­ság a cégjegyzési joggal felruházható társasági tisztviselőkön kivül cégvezetőket is kirendelhet, illetőleg cégvezetői jogosultságot adhat, be nem jegyezhető. .Miről folyamodó igazgatósága azzal a felhívás­sal értesíttetik, hogy a közgyűléstől nyert felhatalmazása alapján,, az alapszabályoknak fentebb kifogásolt intézkedéseit megfelelőleg módosítsa s az erről felveendő igazgatósági ülési jegyzőkönyvet a módosított és az igazgatóság összes tagjai által aláírandó alap­szabályokkal és a többi iratokkal 30 nap alatt mutassa vissza. ^ A budapesti kir. Ítélőtábla : A kir. ítélőtábla az elsőbiróság végzésének azt a részét, mely szerint az elsőbiróság az alapszabá­lyokon eszközlendő módosítások foganatosítására a társaság igaz­gatóságát utasította, hatályon kivül helyezi, egyebekben az első­biróság végzését azzal a változtatással hagyja helyben, hogy a folyamodó r.-t. cégének bejegyzése azon az a'lapon, hogy az alap­szabályok cégvezető kirendelését is megengedik, meg nem tagadható; a kir. ítélőtábla egyúttal kimondja, hogy az alapszabálvokon eszközlendő módosítások, az e végből összehívandó ujabb közgyű­lésen lesznek teljesitendök. Indokok: A kir. ítélőtábla nem teszi ugyan magáévá az első­biróságnak azt az álláspontját, hogy r.-társaságoknál cégvezető kirendelésének helye nem lehetne; mert a K. T. 4. §-ának abból a rendelkezéséből, hogy a törvénynek a kereskedőkre vonatkozó határozatai a kereskedelmi

Next

/
Thumbnails
Contents